Agócs Béla
(*1962, Baraca, † 2001. ápr. 28/30., Diószeg). Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd a nyitrai Pedagógia Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói és zenetanári oklevelet. Egyik alapítója volt a Ghymes együttesnek. 1988-tól a nádszegi magyar AI tanítója volt. Pedagógusi munkája mellett több énekkarnak is a karnagya volt (Nádszegen,...megnyit →
(*1962, Baraca, † 2001. ápr. 28/30., Diószeg). Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd a nyitrai Pedagógia Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói és zenetanári oklevelet. Egyik alapítója volt a Ghymes együttesnek. 1988-tól a nádszegi magyar AI tanítója volt. Pedagógusi munkája mellett több énekkarnak is a karnagya volt (Nádszegen,...megnyit →
Részletek
(*1962, Baraca, † 2001. ápr. 28/30., Diószeg). Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd a nyitrai Pedagógia Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói és zenetanári oklevelet. Egyik alapítója volt a Ghymes együttesnek. 1988-tól a nádszegi magyar AI tanítója volt. Pedagógusi munkája mellett több énekkarnak is a karnagya volt (Nádszegen, Vásárúton, Pozsonyeperjesen). Neve akkor vált országszerte ismertté, amikor 1996-ban megtagadta, hogy csak egynyelvű (szlovák) bizonyítványt adjon tanulóinak. Ezzel a bátor, de az akkori viszonyok között rendeletet sértő magatartásával szembekerült nemcsak a hatalommal, hanem kollégáival, feletteseivel, és konfliktusba keveredett Nádszeg akkori polgármesterével is. Igaza bizonyítása céljából éhségsztrájkot is folytatott, megvont mozgóbére pótlására lányaival Komáromban az utcán rögtönzött hangversenyt adott. Amikor az 1998-as parlamenti választásokat követően az MKP is a kormánykoalíció tagja lett, követelte ügyének igazságos rendezését, elmaradt mozgóbérének utólagos kifizetését, több pert is indított, de nem járt eredménnyel. Végül a munkafegyelem megsértése miatt elbocsátották állásából. 2001-ben önkezével vetett véget életének. Baracán helyezték örök nyugalomra. Kopjafával jelölt sírjánál évente megemlékezést tartanak.
Diószeg (Sládkovičovo)
Részletek
Diószeg − Kuffner-kastély (GJ)
Város a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Galántától Ny-ra. L: [2011] – 5479, ebből 3524 (64,3%) szlovák, 1737 (31,7%) magyar, 1 (0,02%) német nemzetiségű. A: [2011] – 3402 (62,1%) szlovák, 1761 (32,1%) magyar, 1 (0,02%) német. V: [2011] – 3180 r. k., 345 ev., 36 gör. kat., 30 ref. – Magyardiószeg és Németdiószeg községek egyesítésével jött létre 1943-ban, várossá 1983-ban nyilvánították. A második vh. után magyar lakosságának jelentős részét, s csaknem teljes német lakosságát áttelepítették Mo.-ra, ill. Németországba, helyükre közel 300 szlovák család települt, legtöbbjük a magyarországi Pitvarosról. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 17. sz-ban épült, 1736-ban barokkosították, majd 1786-ban átépítették. Az Esterházy-, majd Zichy-kastélyt a 18. sz. közepén emelték reneszánsz alapokon, 1885-ben neobarokk stílusban alakították át, és a cukorgyár-alapító Kuffner család birtokába került. Határában az 1964–67 között végzett ásatások során neolitikum, eneolitikum, bronz-, vas- és népvándorlás kori leleteket, köztük honfoglalás kori magyar sírokat találtak. Legjelentősebb ipari létesítménye az 1868-ban alapított cukorgyár, ezenkívül konzerv- és textiliparral, a közeli Vinceházi-erdőben termálfürdővel rendelkezik. 1992 óta Élet Sládkovičovón (Élet Diószegen) – Život v Sládkovičove címmel kétnyelvű folyóirata jelenik meg. A helyi születésű Talamon Alfonz író bronzszobrát (Mag Gyula szobrászművész alkotását) 2006-ban avatták fel. 2005- ben magán főiskolája létesült Diószegi Főiskola (Vysoká škola v Sládkovičove; 2014-től Danubius Főiskola, Vysoká škola Danubius) néven. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Petőfi Sándor Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – 1986–2002 között közigazgatásilag ~hez tartozott Kismácséd. – Ir. „A szülőföld nem felejt.” Diószeg a kitelepítések tükrében 1945–1947 (1997).
Diószeg látképe (GJ)
Diószeg − r. k. templom (GJ)
Diószeg − Talamon Alfonz szobra (UZS)
Goda Marika
(* 1944. jún. 8. Diószeg) Operett- és esztrádénekes. Somorján érettségizett 1962-ben, majd 1969-ben a pozsonyi konzervatóriumban ének szakon végzett. Pozsonyi iskolásévei idején az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes énekese. Főleg esztrádénekesként – operettdal-, magyarnóta- és cigánynóta-énekesként – ismert. 1973–1974-ben a pozsonyi Új Színpad...megnyit →
(* 1944. jún. 8. Diószeg) Operett- és esztrádénekes. Somorján érettségizett 1962-ben, majd 1969-ben a pozsonyi konzervatóriumban ének szakon végzett. Pozsonyi iskolásévei idején az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes énekese. Főleg esztrádénekesként – operettdal-, magyarnóta- és cigánynóta-énekesként – ismert. 1973–1974-ben a pozsonyi Új Színpad...megnyit →
Részletek
(* 1944. jún. 8. Diószeg) Operett- és esztrádénekes. Somorján érettségizett 1962-ben, majd 1969-ben a pozsonyi konzervatóriumban ének szakon végzett. Pozsonyi iskolásévei idején az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes énekese. Főleg esztrádénekesként – operettdal-, magyarnóta- és cigánynóta-énekesként – ismert. 1973–1974-ben a pozsonyi Új Színpad operett-társulatának tagja volt. 1970–1972-ben Finnországban, 1974–1977-ben Bécsben énekelt. Számos rádió-, tévé- és hanglemezfelvételt készített.
Karsay Katalin
(* 1951. ápr. 8. Diószeg) Szerkesztő, műfordító, költő. Szencen érettségizett (1969), 1974-ben magyar–angol szakos tanári képesítést nyert a nyitrai Pedagógiai Főiskolán. 1974–75-ben Hidaskürtön tanított, 1977–1981-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó nyelvi lektora, 1981–1988-ban az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1988–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1989–1995-ben...megnyit →
(* 1951. ápr. 8. Diószeg) Szerkesztő, műfordító, költő. Szencen érettségizett (1969), 1974-ben magyar–angol szakos tanári képesítést nyert a nyitrai Pedagógiai Főiskolán. 1974–75-ben Hidaskürtön tanított, 1977–1981-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó nyelvi lektora, 1981–1988-ban az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1988–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1989–1995-ben...megnyit →
Részletek
Karsay Katalin (csa)
(* 1951. ápr. 8. Diószeg) Szerkesztő, műfordító, költő. Szencen érettségizett (1969), 1974-ben magyar–angol szakos tanári képesítést nyert a nyitrai Pedagógiai Főiskolán. 1974–75-ben Hidaskürtön tanított, 1977–1981-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó nyelvi lektora, 1981–1988-ban az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1988–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1989–1995-ben a Nap belső munkatársa volt. – Költőként a Megközelítés (1980) c. antológiában tűnt fel. Cikkei, reflexiói, műfordításai főként a Nap és az Irodalmi Szemle lapjain jelentek meg. 1993-ban Mo.-ra költözött. – Fm. Tűzpalota (antológia, szerk. Balla Kálmánnal, 1990). Fordításai: Václav Čtvrtek: Manka (1989).
Krivošík István
(* 1928. márc. 11. Diószeg) Színházigazgató, diplomata. 1940–1945 között a komáromi bencés gimnázium diákja, 1946–1949 között a szlovák gimnázium diákja volt. 1953-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett, ahol tanársegédként, később adjunktusként folytatta pályáját. 1960–1963 között a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője, 1963–1968...megnyit →
(* 1928. márc. 11. Diószeg) Színházigazgató, diplomata. 1940–1945 között a komáromi bencés gimnázium diákja, 1946–1949 között a szlovák gimnázium diákja volt. 1953-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett, ahol tanársegédként, később adjunktusként folytatta pályáját. 1960–1963 között a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője, 1963–1968...megnyit →
Részletek
(* 1928. márc. 11. Diószeg) Színházigazgató, diplomata. 1940–1945 között a komáromi bencés gimnázium diákja, 1946–1949 között a szlovák gimnázium diákja volt. 1953-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett, ahol tanársegédként, később adjunktusként folytatta pályáját. 1960–1963 között a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője, 1963–1968 és 1971–1977 között a komáromi Magyar Területi Színház igazgatója. Közben 1969–1971 között a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságának titkára, ill. a Természet és Társadalom főszerkesztője; 1977-től 1988-as nyugdíjazásáig a budapesti csehszlovák nagykövetség tanácsosa volt.
Pintér Ferenc
(* 1909. június 24. Pereszlény, † 1989. június 27. Diószeg) Karnagy, pedagógus. Az alapiskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Ipolyságon végezte. 1931-ben Pozsonyban a magyar nyelvű állami tanítóképzőben érettségizett. Az ötvenes években a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakon folytatta tanulmányait. Tanítóként gyermek- és felnőttkórusokat vezetett....megnyit →
(* 1909. június 24. Pereszlény, † 1989. június 27. Diószeg) Karnagy, pedagógus. Az alapiskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Ipolyságon végezte. 1931-ben Pozsonyban a magyar nyelvű állami tanítóképzőben érettségizett. Az ötvenes években a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakon folytatta tanulmányait. Tanítóként gyermek- és felnőttkórusokat vezetett....megnyit →
Részletek
Pintér Ferenc (csa)
(* 1909. június 24. Pereszlény, † 1989. június 27. Diószeg) Karnagy, pedagógus. Az alapiskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Ipolyságon végezte. 1931-ben Pozsonyban a magyar nyelvű állami tanítóképzőben érettségizett. Az ötvenes években a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakon folytatta tanulmányait. Tanítóként gyermek- és felnőttkórusokat vezetett. 1950-ben ő szervezte meg Ipolyságon a magyar tanítási nyelvű alapiskolát, amelynek 1956-ig igazgatója volt. Ekkor kérte áthelyezését Diószegre, ahol 1974-ig az iskola igazgatója volt, majd haláláig zenetanára. Az iskolában gyermekkart alapított, a városi Csemadok szervezet mellett az országos hírű vegyes karát, a Vox Humanát. Alapítója és 15 évig tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. Karnagyképző tanfolyamokat vezetett a pozsonyi Népművelési Intézet keretében. Tagja volt a pozsonyi Liszt Ferenc Társaságnak. Tankönyveket, módszertani útmutatókat szerkesztett az alapiskolák részére. 1961-ben „Példás tanító”, 1970-ben „Érdemes tanító” kitüntetésben részesült, 1976-ban pedig elnyerte a „Kultúra példás dolgozója” címet. − Ir. Szőke József és Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától−Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Ha megszólít az ének… (A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának [CSMTKÉ] története [1964–2004]) (2004).
Szamák István
(* 1920. jún. 17. Pozsony, † 2010. szept. 25. Galánta) Növénynemesítő. Pozsonyban érettségizett (1938), az agrármérnöki oklevelet Mosonmagyaróvárott szerezte (1943). 1943–1945-ben a Diószegi Cukorgyár Rt. alkalmazottja, 1945-től növénynemesítő Diószegen. A gabonafélék nemesítésével foglalkozott, emellett tevékenyen részt vett a szlovákiai magyar kórusmozgalomban, 1964–1989-ben a diószegi...megnyit →
(* 1920. jún. 17. Pozsony, † 2010. szept. 25. Galánta) Növénynemesítő. Pozsonyban érettségizett (1938), az agrármérnöki oklevelet Mosonmagyaróvárott szerezte (1943). 1943–1945-ben a Diószegi Cukorgyár Rt. alkalmazottja, 1945-től növénynemesítő Diószegen. A gabonafélék nemesítésével foglalkozott, emellett tevékenyen részt vett a szlovákiai magyar kórusmozgalomban, 1964–1989-ben a diószegi...megnyit →
Részletek
Szamák István (ST)
(* 1920. jún. 17. Pozsony, † 2010. szept. 25. Galánta) Növénynemesítő. Pozsonyban érettségizett (1938), az agrármérnöki oklevelet Mosonmagyaróvárott szerezte (1943). 1943–1945-ben a Diószegi Cukorgyár Rt. alkalmazottja, 1945-től növénynemesítő Diószegen. A gabonafélék nemesítésével foglalkozott, emellett tevékenyen részt vett a szlovákiai magyar kórusmozgalomban, 1964–1989-ben a diószegi Vox Humana Vegyeskar, 1984–1990-ben a galántai Kodály Zoltán Daloskör tagja. – Fm. Járulékos elemek a búzanemesítés maximális termesztési-minőségi elképzelésének megvalósításában (tan., 1989).
Talamon Alfonz
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febr. 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az...megnyit →
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febr. 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az...megnyit →
Részletek
Talamon Alfonz (FI)
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febr. 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az Iródia mozgalom nemzedékének és a Próbaút (1986) c. antológiának egyik meghatározó egyénisége volt. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2006-ban róla elnevezett prózaírói díjat alapított; diószegi szobrát Mag Gyula készítette (2006). 1996-ban Madách Imre-díjat kapott. – Fm. A képzelet szertartásai (elb., 1988); Gályák Imbrium tengerén (r., 1992); Az álomkereskedő utazásai (elb., 1995); Samuel Borkopf: Barátaimnak egy Trianon előtti kocsmából (r., 1998); Talamon Alfonz művei (2001). – Ir. Németh Zoltán: Talamon Alfonz (mon., 2001).
Új Hajtás Néptáncegyüttes
Felnőtt néptánccsoportként alakult Diószegen 1975-ben. Alapítója Karsay Tibor volt. Az Országos Népművészeti Fesztiválon többször sikeresen szerepelt. Az akkori sikereit Varga Ervin vezetésével érte el. Az együttes 1992-ben Botló Péter vezetésével újjáalalakult. Sikeresen szerepeltek külföldön, Erdélyben, Csehországban, Mo.-n, Ausztriában. A csoport a 2000-es évek második...megnyit →
Felnőtt néptánccsoportként alakult Diószegen 1975-ben. Alapítója Karsay Tibor volt. Az Országos Népművészeti Fesztiválon többször sikeresen szerepelt. Az akkori sikereit Varga Ervin vezetésével érte el. Az együttes 1992-ben Botló Péter vezetésével újjáalalakult. Sikeresen szerepeltek külföldön, Erdélyben, Csehországban, Mo.-n, Ausztriában. A csoport a 2000-es évek második...megnyit →
Részletek
Felnőtt néptánccsoportként alakult Diószegen 1975-ben. Alapítója Karsay Tibor volt. Az Országos Népművészeti Fesztiválon többször sikeresen szerepelt. Az akkori sikereit Varga Ervin vezetésével érte el. Az együttes 1992-ben Botló Péter vezetésével újjáalalakult. Sikeresen szerepeltek külföldön, Erdélyben, Csehországban, Mo.-n, Ausztriában. A csoport a 2000-es évek második felében megszűnt.