Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek

Szalatnai Rezső; Ráchel

Szalatnai Rezső; Ráchel
Szalatnai Rezső (FI)

(* 1904. okt. 23. Nagyszalatna (Zvolenská Slatina), † 1977. márc. 23. Budapest [Mo.]) Tanár, kritikus, irodalomtörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen filozófia–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1926). A pozsonyi magyar tanítóképzőben, majd a magyar gimnáziumban tanított 1945-ig. 1945–1948 között a szlovákiai magyarság jogfosztottsága ellenküzdött. Egyik szervezője és szellemi irányítója volt a Magyar Végrehajtó Bizottság nevű illegális szervezetnek és az üldözött szlovákiai magyarokat segítő Segélybizottságnak. A magyarokat sújtó üldözés ellen a szlovák és magyar politikusoknak írt tiltakozó levelek tucatjaival, valamint a nemzetközi közvéleményhez is eljuttatott memorandumokkal is tiltakozott. 1948-ban Mo.-on telepedett le. Itt először a Kelet-európai Tudományos Intézet tanára volt, majd 1950-től nyugdíjazásáig az Egyetemi Könyvtár tájékoztatási osztályán dolgozott. A Mi Lapunkban kezdett publikálni, majd elsősorban baloldali lapokban (pl. A Reggel, Magyar Újság, Magyar Figyelő, Új Szó, Csehszlovákiai Népszava), de polgári jellegű szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban (Magyar Írás, Nyugat, Századok) is megjelentek kritikái, tanulmányai, művelődéstörténeti írásai. Együttműködött a Sarló mozgalommal. Vezetőségi tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s szerkesztette annak lapját, a Magyar Figyelőt. Az első bécsi döntést követően Pozsonyban maradt, ahol – Peéry Rezsőhöz hasonlóan – lapszerkesztőként és publicistaként az első Szlovák Köztársaságban élő magyarság egyik – a fasizmust elutasító – szellemi vezére volt. Már csehszlovákiai működése idején is foglalkozott a cseh–magyar és szlovák–magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok kérdéskörével, számos jelentős cseh és szlovák szerző művét fordította magyarra, de a Szl. területére eső magyar irodalmi hagyományok feltárásában is élen járt. Életének magyarországi szakaszában regényeket is írt. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség Díjat kapott. Pozsonyban, a Duna utcai magyar gimnázium falán felavatták emléktábláját. – Fm. Van menekvés (publ., 1932); Utazás a Szepességben (útirajz, 1943); Kempelen, a varázsló (r., 1952); Petőfi Pozsonyban (tan., 1954); Juhász Gyula hatszáz napja (mon., 1962); A szlovák irodalom története (1964); A cseh irodalom története (1964); Magyar írók nyomában (tan., 1967); Arcképek, háttérben hegyekkel (tan., 1969); Kisebbségben és igazságban (publ., 1970); Két hazában egy igazsággal (tan., 1982); Magyar magatartás és irodalom Csehszlovákiában (tan., 1994); Kedves Rezső! Drága Bió! Peéry Rezső és Szalatnai Rezső levelezése (2001); Elfeledett esszék (emlékezések és karcolatok, 2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésNagyszalatna [Zvolenská Slatina] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID379638
Módosítás dátuma2019. december 13.

Hibát talált?

Üzenőfal