Rössler Mária Irén; Winckler Ernőné
(* 1898. nov. 12. Debrecen [ Mo.], † 1978. júl. 28. Leányfalu) Költő, vallásos író. Családja a század elején Kassára költözött, ~ itt érettségizett, majd a budapesti és a párizsi egyetemen magyar-francia szakot végzett. A két vh. között francia magánórákat adott, 1938–1945-ben a kassai leánygimnáziumban tanított. 1945-ben...megnyit →
(* 1898. nov. 12. Debrecen [ Mo.], † 1978. júl. 28. Leányfalu) Költő, vallásos író. Családja a század elején Kassára költözött, ~ itt érettségizett, majd a budapesti és a párizsi egyetemen magyar-francia szakot végzett. A két vh. között francia magánórákat adott, 1938–1945-ben a kassai leánygimnáziumban tanított. 1945-ben...megnyit →
Részletek
(* 1898. nov. 12. Debrecen [ Mo.], † 1978. júl. 28. Leányfalu) Költő, vallásos író. Családja a század elején Kassára költözött, ~ itt érettségizett, majd a budapesti és a párizsi egyetemen magyar-francia szakot végzett. A két vh. között francia magánórákat adott, 1938–1945-ben a kassai leánygimnáziumban tanított. 1945-ben Mo.-ra költözött. – Fm. Magyar domonkos rendi példák és legendák (tan., 1927); Az életről és a szerelemről dalolok (v., 1930). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Sáfár Katalin; Ligeti Edit
(* 1904. máj. 21. Ungvár, † ?) Író. Jómódú polgári családból származott, eredeti neve Ligeti Edit. Érettségije után német nyelvet és irodalmat tanult, utána Losoncon, majd Kassán tanított. 1938 után Mo.-on élt, 1945 után az USA-ba emigrált, s a berkeleyi egyetem könyvtárosaként működött. – Egyetlen könyve, erősen...megnyit →
(* 1904. máj. 21. Ungvár, † ?) Író. Jómódú polgári családból származott, eredeti neve Ligeti Edit. Érettségije után német nyelvet és irodalmat tanult, utána Losoncon, majd Kassán tanított. 1938 után Mo.-on élt, 1945 után az USA-ba emigrált, s a berkeleyi egyetem könyvtárosaként működött. – Egyetlen könyve, erősen...megnyit →
Részletek
(* 1904. máj. 21. Ungvár, † ?) Író. Jómódú polgári családból származott, eredeti neve Ligeti Edit. Érettségije után német nyelvet és irodalmat tanult, utána Losoncon, majd Kassán tanított. 1938 után Mo.-on élt, 1945 után az USA-ba emigrált, s a berkeleyi egyetem könyvtárosaként működött. – Egyetlen könyve, erősen önéletrajzi fogantatású regénye 1935-ben, abban a tízkötetes sorozatban jelent meg, melyet a budapesti Franklin Kiadó csehszlovákiai magyar íróktól adott ki. – Fm. Mégsem történt semmi (r., 1935). – Ir. Sándor László: Fiatal szlovákiai írónő (Korunk, 1936, 695); Marék Antal: Mégsem történt semmi (Magyar Írás, 1936/7); Turczel Lajos: Elfelejtett évfordulók 1994-ben (Szabad Újság, 1994. dec. 28.).
Salkaházi Sára; Schalkház
(* 1899. máj. 11. Kassa, † 1944. dec. 27. Budapest [Mo.]) Újságíró, szociális nővér, vértanú. Iskoláit szülővárosában végezte, majd tanítónői oklevelet szerzett. A trianoni békeszerződés után megtagadva a csehszlovák kormány által megkövetelt hűségeskü letételét a tanítói pálya elhagyására kényszerült. Könyvkötészetet tanult. 1927-ben megismerkedett a...megnyit →
(* 1899. máj. 11. Kassa, † 1944. dec. 27. Budapest [Mo.]) Újságíró, szociális nővér, vértanú. Iskoláit szülővárosában végezte, majd tanítónői oklevelet szerzett. A trianoni békeszerződés után megtagadva a csehszlovák kormány által megkövetelt hűségeskü letételét a tanítói pálya elhagyására kényszerült. Könyvkötészetet tanult. 1927-ben megismerkedett a...megnyit →
Részletek
Salkaházi Sára (FI)
(* 1899. máj. 11. Kassa, † 1944. dec. 27. Budapest [Mo.]) Újságíró, szociális nővér, vértanú. Iskoláit szülővárosában végezte, majd tanítónői oklevelet szerzett. A trianoni békeszerződés után megtagadva a csehszlovák kormány által megkövetelt hűségeskü letételét a tanítói pálya elhagyására kényszerült. Könyvkötészetet tanult. 1927-ben megismerkedett a szociális testvérekkel, majd 1929-ben felvételét kérte a Szociális Testvérek Társaságába. Első fogadalmát 1930 pünkösdjén Kassán tette le. 1932 őszétől Komáromba helyezték, ahol karitatív és hitoktatói munkát végzett és lapot szerkesztett. (Katholikus Nő). 1919-től publikált (Az Esti Újság, A Nép, Prágai Magyar Hírlap). 1933-ban Esterházy Lujzával segítették az Actio Catholica magyar vezetésű osztályának megalakulását, és létrehozták a Katholikus Nőszövetséget; 1937-ig a mozgalom országos vezetője volt. 1937-ben Budapestre költözött a rend anyaházába. 1938-ban a Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetségében dolgozott. 1938–1939-ben a Szepesi, Kassai, majd a Técsői és Rahói (Kárpátalja) járás szociális előadója. 1939-ben a Katholikus Női Szociális Képzőben is tanított. 1940 pünkösdjén szerzetesi örökfogadalmat tett, s elkezdte az első magyar Munkásnő Főiskola építését. 1941 febr.-jától a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének országos vezetője. A német megszállás és zsidóüldözés idején a szociális testvérekkel részt vett az üldözöttek bujtatásában és menekítésében. Csaknem száz személy köszönhette neki életét. 1944. dec. 27-én a nyilasok körülzárták a vezetése alatt álló munkásnőotthont, több társával együtt elhurcolták, és a Dunába lőtték őket. – 2006. szept. 17-én a budapesti Szt. István-bazilika előtti téren XVI. Benedek pápa 2006. ápr. 26-i dekrétuma alapján boldoggá avatták. – Fm. Fekete furulya (elb., 1926); Ének és sóhaj (Krisztus-legendák, 1947).
Sándor Imre
(* 1892. szept. 8. Pápa [Mo.], † 1943. márc. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, publicista. 1920-tól Kassán élt, 1922–1938-ban a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa volt. Novelláival, regényeivel tűnt fel, de drámákat is írt (Szerelmes a férjem, 1920; Szedjetek szét, csillagok, 1926; Mint az új...megnyit →
(* 1892. szept. 8. Pápa [Mo.], † 1943. márc. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, publicista. 1920-tól Kassán élt, 1922–1938-ban a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa volt. Novelláival, regényeivel tűnt fel, de drámákat is írt (Szerelmes a férjem, 1920; Szedjetek szét, csillagok, 1926; Mint az új...megnyit →
Részletek
(* 1892. szept. 8. Pápa [Mo.], † 1943. márc. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, publicista. 1920-tól Kassán élt, 1922–1938-ban a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa volt. Novelláival, regényeivel tűnt fel, de drámákat is írt (Szerelmes a férjem, 1920; Szedjetek szét, csillagok, 1926; Mint az új bor, 1927; Különös ember, 1927), ezeket Kassán kívül Budapesten is bemutatták. – Fm. Boldogság (elb., 1918); Asszonyok (elb., 1926); Lángoló út (r., 1928); Mesebeli herceg (mesejáték, 1940).
Sándor László
(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a...megnyit →
(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a...megnyit →
Részletek
(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a losonci Figyelőnek, s uo. egyik alapítója az Indulásnak. 1937-ben elnöke lett a helyi népfrontos ifj. egyesületnek, a Tűznek. 1938-ban Kassára költözött, s ott, majd Ungvárott dolgozott magánhivatalnokként. A szovjet Kárpát-Ukrajnából 1962-ben költözött Bp.-re, ahol a leghosszabb ideig (1966–1978) a Gorkij Könyvtár igazgatójaként működött. – A 30-as években tűnt fel cikkeivel; állandó külső munkatársa lett a Magyar Újságnak és a Magyar Napnak. 1935-ben átvette Fábrytól a Korunk csehszlovákiai képviseletét, s 1940-ig több mint 50 cikke, kritikája jelent meg a lapban. – Műfordítói tevékenységét cseh és szlovák művekkel kezdte. 1945 után Ungvárott tucatnyi könyvet fordított orosz és ukrán íróktól. Mint az ungvári képtár igazgatója képzőművészeti tanulmányokat is írt, s Ungváron magyar népmeséket és a kárpátaljai magyar írók alkotásaiból összeállított antológiákat is kiadott. – 1962 után Bp.-en számos tanulmányt és ismertetést írt a csehszl. magyar, a cseh, a szlovák és a szovjet irodalom kérdéseiről. Szerkesztői tevékenysége is jelentős: 1945 után az ő összeállításában jelentek meg Sáfáry László, Rudnóy Teréz, Vozári Dezső vál. kötetei, valamint az Ez volt a Sarló c. tanulmánygyűjtemény. – Fm. Glück Gábor (ukránul, mon., 1959); Magyar népmesék (1954); Grabovszky Emil élete és munkássága (oroszul, mon., 1962); Hazánk: Kelet-Európa (tan., 1979); Hidak partok között (tan., 1988).
Sarlós József; Strakbauer
(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű...megnyit →
(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű...megnyit →
Részletek
(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű hátraszaltó világelsősége. Tizennégyszeres magyar válogatott. 1935-ben a Budapesten rendezett Főiskolai Világbajnokságon csapatban és gyűrűn világbajnok lett. Az 1936-os berlini olimpián a magyar tornaválogatottal hatodik helyezést ért el. A második vh. után Galgócon, majd Komáromban gimnáziumi testnevelő tanár. A Kelet-szlovákiai Vasmű építése idején fizikai munkás Szepsiben, ahol később nyugdíjazásáig a magyar tanítási nyelvű gimnázium tanára volt.
Sárosi Árpád
(* 1864. jún. 16. Kassa, † 1930. ápr. 18. Kassa) Költő, újságíró. Jogi tanulmányokat végzett, s rendőrtisztviselő, majd hírlapíró lett. Első versesköteteit még a 19. század végén adta ki, s azok kassai és Kassa környéki viszonylatban népszerűséget szereztek neki. Az első vh. idején antimilitarista verseket írt. 1919...megnyit →
(* 1864. jún. 16. Kassa, † 1930. ápr. 18. Kassa) Költő, újságíró. Jogi tanulmányokat végzett, s rendőrtisztviselő, majd hírlapíró lett. Első versesköteteit még a 19. század végén adta ki, s azok kassai és Kassa környéki viszonylatban népszerűséget szereztek neki. Az első vh. idején antimilitarista verseket írt. 1919...megnyit →
Részletek
(* 1864. jún. 16. Kassa, † 1930. ápr. 18. Kassa) Költő, újságíró. Jogi tanulmányokat végzett, s rendőrtisztviselő, majd hírlapíró lett. Első versesköteteit még a 19. század végén adta ki, s azok kassai és Kassa környéki viszonylatban népszerűséget szereztek neki. Az első vh. idején antimilitarista verseket írt. 1919 előtt több színművét mutatták be a kassai Nemzeti Színházban. – Fm. Költemények (1887); Ifjú évek (v., 1891); Teréz (v., 1901); Én már elindultam (v., 1918); Áldozom a napnak (v., 1930).
Schönherz Zoltán
(* 1905. júl. 25. Kassa, † 1942. okt. 9. Budapest [Mo.]) Újságíró, kommunista aktivista. A prágai egyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Már fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség aktivistája volt. Az 1930-as évek közepén több mint egy hónapot töltött a Szovjetunióban. Hazatérve...megnyit →
(* 1905. júl. 25. Kassa, † 1942. okt. 9. Budapest [Mo.]) Újságíró, kommunista aktivista. A prágai egyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Már fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség aktivistája volt. Az 1930-as évek közepén több mint egy hónapot töltött a Szovjetunióban. Hazatérve...megnyit →
Részletek
(* 1905. júl. 25. Kassa, † 1942. okt. 9. Budapest [Mo.]) Újságíró, kommunista aktivista. A prágai egyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Már fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség aktivistája volt. Az 1930-as évek közepén több mint egy hónapot töltött a Szovjetunióban. Hazatérve egyik megszervezője és irányítója volt a Magyar Fiatalok Szövetségének. Rendszeresen publikált a CSKP szlovák és magyar nyelvű lapjaiban. Az első bécsi döntést követően bekapcsolódott a magyarországi kommunista mozgalomba, a KMP egyik titkára, a párt kassai területi szervezetének vezetője lett. A Függetlenségi Bizottság egyik szervezője és irányítója volt; közreműködött az illegális Szabad Nép szerkesztésében is. 1942 nyarán letartóztatták, halálra ítélték, és kivégezték.
Skronka Tibor; Szőgyéni
(* 1962. júl. 23. Párkány) Színész. Az alapiskolát Szőgyénben végezte; Zselízen érettségizett 1980-ban, amikor is – a szőgyéni műkedvelő színjátszó csoportban nyújtott alakításai nyomán – felvették a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához. Kétéves sorkatonai szolgálata után Kassára került vissza, majd 1984–1988 között elvégezte a pozsonyi...megnyit →
(* 1962. júl. 23. Párkány) Színész. Az alapiskolát Szőgyénben végezte; Zselízen érettségizett 1980-ban, amikor is – a szőgyéni műkedvelő színjátszó csoportban nyújtott alakításai nyomán – felvették a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához. Kétéves sorkatonai szolgálata után Kassára került vissza, majd 1984–1988 között elvégezte a pozsonyi...megnyit →
Részletek
Skronka Tibor (SZM)
(* 1962. júl. 23. Párkány) Színész. Az alapiskolát Szőgyénben végezte; Zselízen érettségizett 1980-ban, amikor is – a szőgyéni műkedvelő színjátszó csoportban nyújtott alakításai nyomán – felvették a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához. Kétéves sorkatonai szolgálata után Kassára került vissza, majd 1984–1988 között elvégezte a pozsonyi Színművészeti Főiskola színész szakát. 1987–1994 között a Matesz komáromi társulatának, ill. a Komáromi Jókai Színháznak a színésze. Ezt követően pályát módosított. 2012-től ismét a Komáromi Jókai Színház színésze. – Főbb színházi szerepei: Fábry Zoltán (Mészáros László: Egy tanú idézése); Stroud (Percs Zejtuncjan: Egy szabad ember); Oresztész (Gyurkó László: Szerelmem Elektra); Ernő (Csiky Gergely: Nagymama); Káin (Sütő András: Káin és Ábel); Dodó (Ivan Bukovčan: Keringő a pókhálóban); Józsi (Schwajda György: Segítség); Rudi (Szép Ernő: Vőlegény); Harold (Colin Higgins: Maude és Harold); Macro (Háy Gyula: CAliguLÓ); dr. Zoltán (Márai Sándor: Kaland); Perényi Ferenc (Háy Gyula: Mohács); Z (Csurka István: Deficit); Esterházy János gróf (Ébert Tibor: Esterházy); Jang Szun (Bertolt Brecht: Szecsuáni jóember); Fiú (Móricz Zsigmond: Csibe); De Valmonté herceg (Georges Feydeau: Osztrigás Mici); Damis (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Samu (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Ermitázsov (Vlagyimír Vlagyimírovics Majakovszkij: Gőzfürdő); Az ember (Schwajda György: Segítség); Peter Mirepoix (Illyés Gyula: Tiszták); Florindo aretusi (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Abbé (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Spielberger Leó
(* 1898. febr. 4. Kassa † [Izrael]) Újságíró, színműíró, lapszerkesztő. 1920 után különböző lapoknál (Kassai Napló, A Reggel, Magyar Újság, Sportvilág) dolgozott, felelős szerkesztője volt a kassai Friss Híreknek, elnöke a zsidó Poale-Zion egyesületnek, 1934-ben német–magyar Zsidó Évkönyvet állított össze. Bemutatták néhány drámáját (Temetés;...megnyit →
(* 1898. febr. 4. Kassa † [Izrael]) Újságíró, színműíró, lapszerkesztő. 1920 után különböző lapoknál (Kassai Napló, A Reggel, Magyar Újság, Sportvilág) dolgozott, felelős szerkesztője volt a kassai Friss Híreknek, elnöke a zsidó Poale-Zion egyesületnek, 1934-ben német–magyar Zsidó Évkönyvet állított össze. Bemutatták néhány drámáját (Temetés;...megnyit →
Részletek
(* 1898. febr. 4. Kassa † [Izrael]) Újságíró, színműíró, lapszerkesztő. 1920 után különböző lapoknál (Kassai Napló, A Reggel, Magyar Újság, Sportvilág) dolgozott, felelős szerkesztője volt a kassai Friss Híreknek, elnöke a zsidó Poale-Zion egyesületnek, 1934-ben német–magyar Zsidó Évkönyvet állított össze. Bemutatták néhány drámáját (Temetés; Ordíts, szegényember); jiddis és héber nyelvű színpadi műveket fordított magyarra. Németül könyvet írt Masaryk és a zsidók kapcsolatáról, valamint Edvard Benešről. 1938-ban Izraelbe távozott. – Fm. Gól (elb., 1921); Masaryk und die Juden (tan., 1933); Beneš – Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Sebestyén Józseffel, 1934).
Surányi Lajos; Galgóczy János
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a...megnyit →
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a...megnyit →
Részletek
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a kassai katonatanács, majd a munkástanács egyik vezéralakja. 1920-ban a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján nemzetgyűlési képviselővé választották. 1921 elején részt vett a szlovákiai kommunista párt megalakításában, és annak képviselői klubjába ült át. 1922-ben rendezetlen állampolgársága miatt megfosztották képviselői mandátumától és kiutasították Csehszl.-ból, amelyet azonban csak 1929-ben hagyott el véglegesen. Mo.-n való letelepedését követően Miskolcon, majd Budapestén élt. Történeti jellegű tanulmányokat írt. – Fm. A dunai népek tragédiája és Csehszlovákia (tan., 1929); Masaryk vétke a dunai népek ellen (tan., 1931).
Szabadi Emőke Bocsárszky Attiláné
(* 1979. február 13. Csíkszereda) Színésznő. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem Színházi Tanszakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. – Főbb színházi szerepei: Sandy (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti);...megnyit →
(* 1979. február 13. Csíkszereda) Színésznő. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem Színházi Tanszakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. – Főbb színházi szerepei: Sandy (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti);...megnyit →
Részletek
Szabadi Emőke (TSZA)
(* 1979. február 13. Csíkszereda) Színésznő. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem Színházi Tanszakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. – Főbb színházi szerepei: Sandy (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti); Vilma (Kisfaludy Károly: Csalódások); Fekete özvegy (Nikosz Kazantzakis: Zorba, a szabad ember); Hortenzia (Cibula Péter: Cirkuszi álom); I. lány (Gál Sándor: A pokol kapujában); Emmi (Egressy Zoltán: Három koporsó); Színészkirálynő (William Shakespeare: Hamlet); Olga (Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok); Szofer Lébi lánya (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Miss Dennis (William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni); Ágnes (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Helén (Csáth Géza: A Janika); Julcsa (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Kitty (Bertolt Brecht: Koldusopera); Kórustag (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Szabó Adorján Aladár
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa...megnyit →
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa...megnyit →
Részletek
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa múltjában (1909); Abaúj vármegye és Kassa városa az I. Rákóczi Ferenc és a Thököly-féle felkelések korában (1910); A kassai jezsuiták és ferencesek végnapjai és II. József császár Kassán (1913); A kassai ferencesek a régmúlt századokban (1941); Baróti Szabó Dávid kassai társasága (1942); A leleszi prépostság vázlatos története (1944).
Szabó Pál
(* 1968. júl. 7. Kassa) Fizikus, tudományos kutató. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1986). A kassai P. J. Šafárik Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1991). 1991-től a SZTA kassai Kísérleti Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa, 2010-től az Alacsony Hőmérsékletű Fizika Osztályának vezetője, a Šafárik...megnyit →
(* 1968. júl. 7. Kassa) Fizikus, tudományos kutató. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1986). A kassai P. J. Šafárik Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1991). 1991-től a SZTA kassai Kísérleti Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa, 2010-től az Alacsony Hőmérsékletű Fizika Osztályának vezetője, a Šafárik...megnyit →
Részletek
Szabó Pál (csa)
(* 1968. júl. 7. Kassa) Fizikus, tudományos kutató. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1986). A kassai P. J. Šafárik Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1991). 1991-től a SZTA kassai Kísérleti Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa, 2010-től az Alacsony Hőmérsékletű Fizika Osztályának vezetője, a Šafárik Egyetem oktatója. 1998-ben PhD-fokozatot szerzett a magas hőmérsékletű szupravezetőkről írt disszertációjával. 1993–1999-ben ösztöndíjasként a németországi Max Planck Intézetben, a franciaországi CNRS-ben és a Grenoble-i Erős Mágneses Terek Laboratóriu-mában járt tanulmányúton. 2000–2003 között megszakításokkal meghívott kutatóként 9 hónapot töltött a Grenoble-i J. Fourier Egyetemen. 2004–2008 között több ízben vendégkutató volt a madridi UAM Egyetemen. Kutatási területe az alacsony hőmérsékletű fizika, elsősorban a szupravezető anyagok fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 2007–2010-ben spanyol kollégákkal közösen alacsony hőmérsékletű pásztázó alagút-elektronmikroszkópot épített a kassai Kísérleti Fizikai Kutató Intézetben. A berendezés segítségével az atomok szintjén vizsgálhatók bizonyos fémes anyagok fizikai tulajdonságai nagyon alacsony hőmérsékleteken és erős mágneses térben. Szlovákiai és külföldi folyóiratokban eddig közel 90 tudományos közleménye jelent meg. Közreműködött a Szlovák Televíziónak az alacsony hőmérsékletű fizikáról készült ismeretterjesztő filmjének elkészítésében (2010). – Díjak, szakmai elismerések: A fiatal fizikusok szlovákiai versenyének többszörös nyertese; Az Év Fiatal Tudósa (2002); a Thomson ISI WOS elismerése, mint a szupravezetés terén gyakran idézett szerző (2003); az SZTA publikációs versenyének 1. helyezettje (2003); az SZTA díja a szupravezetés terén elért kiváló eredményekért; az SZTA díja a tudományos infrastruktúra fejlesztéséért.
Szakál Gábor
(* 1945. szept. 26. Kisráska) 1963-ban Kassán érettségizett a Magyar Tanítási nyelvű Ipariskolában. 1971-ben ének szakot végzett a pozsonyi konzervatóriumban. 1971–1973-ban a Katonai Művészegyüttes szólistája, 1973-tól a kassai Állami Színház tagja, 1974-től magánénekese. Önálló műsorokban és hangversenyeken is gyakran szerepel. Zenei rendezőként, korrepetítorként számos...megnyit →
(* 1945. szept. 26. Kisráska) 1963-ban Kassán érettségizett a Magyar Tanítási nyelvű Ipariskolában. 1971-ben ének szakot végzett a pozsonyi konzervatóriumban. 1971–1973-ban a Katonai Művészegyüttes szólistája, 1973-tól a kassai Állami Színház tagja, 1974-től magánénekese. Önálló műsorokban és hangversenyeken is gyakran szerepel. Zenei rendezőként, korrepetítorként számos...megnyit →
Részletek
(* 1945. szept. 26. Kisráska) 1963-ban Kassán érettségizett a Magyar Tanítási nyelvű Ipariskolában. 1971-ben ének szakot végzett a pozsonyi konzervatóriumban. 1971–1973-ban a Katonai Művészegyüttes szólistája, 1973-tól a kassai Állami Színház tagja, 1974-től magánénekese. Önálló műsorokban és hangversenyeken is gyakran szerepel. Zenei rendezőként, korrepetítorként számos alkalommal közreműködött a kassaiThália Színpad, ill. Kassai Thália Színház zenés darabjainak színrevitelénél.
Szaszák György 1.
(* 1953. febr. 20. Alsólánc) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–1994 között az Új Szó napilap kassai tudósítója, szerkesztője. Rendszeresen beszámolt a kelet-szlovákiai művészeti eseményekről, különösképpen a magyar művészek kiállításairól. 1994–1999 között a Csemadok kassai városi választmányának titkára. 1999–2003 között a Szlovák...megnyit →
(* 1953. febr. 20. Alsólánc) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–1994 között az Új Szó napilap kassai tudósítója, szerkesztője. Rendszeresen beszámolt a kelet-szlovákiai művészeti eseményekről, különösképpen a magyar művészek kiállításairól. 1994–1999 között a Csemadok kassai városi választmányának titkára. 1999–2003 között a Szlovák...megnyit →
Részletek
Szaszak Gyorgy (FI)
(* 1953. febr. 20. Alsólánc) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–1994 között az Új Szó napilap kassai tudósítója, szerkesztője. Rendszeresen beszámolt a kelet-szlovákiai művészeti eseményekről, különösképpen a magyar művészek kiállításairól. 1994–1999 között a Csemadok kassai városi választmányának titkára. 1999–2003 között a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének munkatársa. 2003–2004 között ismét az Új Szó munkatársa. 2004– től az XL PIXEL STUDIO főszerkesztője, valamint az STV, RTVS, MTVA külső munkatársa. Kassán él. 2023-ban Kassa Város Díjat kapott. – Fm. Kassai műtermek. (2000); Košickí výtvarníci. (2000); Kassa műemlékei, Die Kunstdenkmäler von Kaschau. (2002); Pamätihodnosti mesta Košice, Monuments of Košice. (2002); Élesztőtégelyünk: A kassai ipari. (2012); Kassai kapuk. (2013). Dokumentum filmek: Divadlo Thália Színház, 2007; Debrődi csoda, 2008; Stószi metamorfózisok, 2008; Keresések égen-földön /Debrődi Szent László búcsú,/ 2009; Lánc-lánc, Alsólánc, alsólánci élet, 2009; Színháztól színházig, 2009.
Szaszák György 2.
(* 1985. jún. 20. Kassa) Intermediális művész. Egyetemi tanulmányait a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Karának Intermédia és videó szakán végezte 2004–2010-ben, Anna Tretter műtermében, Boris Vaitovits és Tomas Agat Blonski aszisztenciája mellett. Konceptuális művészettel foglalkozik, ezen belül videoarttal. – Fm. 2007: Akt I. (Kassa); 2009: Szemtől...megnyit →
(* 1985. jún. 20. Kassa) Intermediális művész. Egyetemi tanulmányait a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Karának Intermédia és videó szakán végezte 2004–2010-ben, Anna Tretter műtermében, Boris Vaitovits és Tomas Agat Blonski aszisztenciája mellett. Konceptuális művészettel foglalkozik, ezen belül videoarttal. – Fm. 2007: Akt I. (Kassa); 2009: Szemtől...megnyit →
Részletek
Szaszák György (SZM)
(* 1985. jún. 20. Kassa) Intermediális művész. Egyetemi tanulmányait a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Karának Intermédia és videó szakán végezte 2004–2010-ben, Anna Tretter műtermében, Boris Vaitovits és Tomas Agat Blonski aszisztenciája mellett. Konceptuális művészettel foglalkozik, ezen belül videoarttal. – Fm. 2007: Akt I. (Kassa); 2009: Szemtől szembe (Budapest); 2011: Transart communication 2011. (Érsekújvár). – Csoportos kiállítások: 2008: New media in the army place (Kassa); 2008: Body in Slovakia (Bielefeld, Németország); 2009: Kisok II (Zsolna); 2009: Z TECHNICKÝCH PRÍČIN OTVORENÉ (Nitra); 2009: Body in Slovakia (Söul, Dél-Kórea); 2010: ART STAYS 8 (Ptuj, Szlovénia); 2011: Periscope (Kassa).
Széles Aranka
(* 1955. márc. 27. Nagytárkány) Színházi ügyelő. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumi tanulmányait Kassán végezte. Érettségi után könyvtár–népművelő szakon tanult tovább. 1976–86 között a Kassai Tudományos Könyvtár munkatársa. A Thália Színpadhoz szervezőként került, majd művészeti titkárként tevékenykedett. 1987-től 1996-ig, majd 2003-tól ügyelőként dolgozott. – Ir. Kolár...megnyit →
(* 1955. márc. 27. Nagytárkány) Színházi ügyelő. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumi tanulmányait Kassán végezte. Érettségi után könyvtár–népművelő szakon tanult tovább. 1976–86 között a Kassai Tudományos Könyvtár munkatársa. A Thália Színpadhoz szervezőként került, majd művészeti titkárként tevékenykedett. 1987-től 1996-ig, majd 2003-tól ügyelőként dolgozott. – Ir. Kolár...megnyit →
Részletek
Széles Aranka (TSZA)
(* 1955. márc. 27. Nagytárkány) Színházi ügyelő. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumi tanulmányait Kassán végezte. Érettségi után könyvtár–népművelő szakon tanult tovább. 1976–86 között a Kassai Tudományos Könyvtár munkatársa. A Thália Színpadhoz szervezőként került, majd művészeti titkárként tevékenykedett. 1987-től 1996-ig, majd 2003-tól ügyelőként dolgozott. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku. [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Szenes Erzsi
Részletek
Szenes Erzsi (FI)
(* 1902. jún. 5. Rajec, † 1981. Tel-Aviv [Izrael]) Költő, író. Kassán lett újságíró; a Kassai Napló, később a Prágai Magyar Hírlap és a Magyar Újság munkatársa volt. Verseit a Nyugat és a Szép Szó is közölte. 1942-ben Budapestre menekült, 1944-ben a németek Auschwitzba, majd Németországba hurcolták. 1945–1949-ben Pozsonyban élt, egy szlovák hetilap munkatársa volt. 1949-ben Izraelbe emigrált, ahol újságíróként és előadóművészként tevékenykedett. Irodalmi munkásságáért Jeruzsálemben Nordau-díjjal tüntették ki. – Fm. Selyemgombolyag (v., 1924); Fehér kendő (v., 1927); Szerelmet és halált énekelek (v., 1936); Nyártól nyárig (r., 1943); Van Hazám (emlékezések, karcolatok, 1956); A lélek ellenáll (v. és napló, 1966); Pkaat hamesi (vál. v., héberül, 1977); Mitan kaved (vál. elb., héberül, 1977).
Szentpétery Ádám
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti...megnyit →
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti...megnyit →
Részletek
Szentpétery Ádám (SZM)
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán plasztikus képek szakon. 1984-óta rendszeresen kiállít. Restaurátori munkái pl.: a poprádi Szent Egyed-templom presbitériuma (1993) és a jászói Premontrei Apátság könyvtára (1994–1996) freskóinak helyreállítása. 1994-ben és 1996-ban díjat nyert a przemyśli Nemzetközi Festészeti Biennálén. Rozsnyón, ill. Kassán él.
Szepessi Miksa; Szepessy
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az...megnyit →
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az...megnyit →
Részletek
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az 1918-as államfordulat után a Kassai Napló főszerkesztője lett. Munkatársainak a legjobb emigráns újságírókat-írókat (Ignotus, Jarnó József, Szende Pál, Simándy Pál, Földes Sándor) nyerte meg, s a hazai utánpótlást is nagy gonddal nevelte. 1933 után a Magyar Újság kassai szerkesztője volt, s ügyvédi irodát is nyitott. A második vh. idején faji üldözöttként koncentrációs táborba hurcolták. – Újságírói-szerkesztői munkája mellett alkalmi kiadványokat szerkesztett s műfordítással is foglalkozott. – Fm. Szepessi Miksa–Kerekes György szerk.: Hölgyek albuma (évkönyv, 1924); A kassai főiskolás sport. In: A Kassai Atlétikai Club jubiláris évkönyve 1903–1923 (1924); A Kassai Napló almanachja az 1927. évre (szerk.); Kassa kereskedelme és ipara az utolsó ötven év alatt (Kerekes Györggyel, 1941). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra ötven éve Kelet-Szlovákiában (1968); Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1938 (mon., 1986); Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938 (1992).
Sziklay Ferenc
(* 1883. okt. 11. Aranyida, † 1943. dec. 20. Kassa) Író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. A tanári oklevél megszerzését követően Pozsonyban, Szatmárban, Fehértemplomon és Kassán volt tanár. Az államfordulatot követően, miután tanári állásából elbocsátották, az újságírás és a művelődésszervezés felé fordult. Egy...megnyit →
(* 1883. okt. 11. Aranyida, † 1943. dec. 20. Kassa) Író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. A tanári oklevél megszerzését követően Pozsonyban, Szatmárban, Fehértemplomon és Kassán volt tanár. Az államfordulatot követően, miután tanári állásából elbocsátották, az újságírás és a művelődésszervezés felé fordult. Egy...megnyit →
Részletek
Sziklay Ferenc (FI)
(* 1883. okt. 11. Aranyida, † 1943. dec. 20. Kassa) Író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. A tanári oklevél megszerzését követően Pozsonyban, Szatmárban, Fehértemplomon és Kassán volt tanár. Az államfordulatot követően, miután tanári állásából elbocsátották, az újságírás és a művelődésszervezés felé fordult. Egy ideig a kassai Esti Újság szerkesztője, 1922-től a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája (Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága) keretén belül létrehozott kultúrreferátus vezetője volt. Meghatározó szerepet játszott a két vh. közötti szlovákiai magyar közművelődési intézményrendszer kialakításában (1923-ban újjászervezte a kassai Kazinczy Társaságot, 1928-ban megszervezte a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetet, továbbá részt vett a Magyar Nemzeti Párt, a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület, valamint a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség megalakításában stb. 1938 nov.-étől haláláig a kassai tankerület főigazgatója volt. Hagyatéka nagyrészt máig feldolgozatlan. – Fm. Hangzatka (r., 1924); A fekete ember (r., 1926); A világ ura (tudományos-fantasztikus r., 1929); A jöttment (r., 1932); Hová? (tudományos-fantasztikus r., 1934); Mikor az óra üt (r., 1943). – Ir. Sziklay László: Egy kassai polgár emlékei (életrajz, 2002).
Szőke István 3.
(* 1925. jan. 17. Homonna, † 2006. máj. 27. Kassa) Bábszínházi rendező, bábjáték-író, szakíró, fogorvos. 1944-ben érettségizett Kassán, 1955-ben ugyanott fogorvosi oklevelet szerzett. Ezt követően fogorvosként, majd a kassai Egészségügyi Középiskola tanáraként, végül nyugdíjazásáig, 1985-ig egy kassai kórház főorvosaként működött. A második vh. utáni...megnyit →
(* 1925. jan. 17. Homonna, † 2006. máj. 27. Kassa) Bábszínházi rendező, bábjáték-író, szakíró, fogorvos. 1944-ben érettségizett Kassán, 1955-ben ugyanott fogorvosi oklevelet szerzett. Ezt követően fogorvosként, majd a kassai Egészségügyi Középiskola tanáraként, végül nyugdíjazásáig, 1985-ig egy kassai kórház főorvosaként működött. A második vh. utáni...megnyit →
Részletek
Szőke István (TSZA)
(* 1925. jan. 17. Homonna, † 2006. máj. 27. Kassa) Bábszínházi rendező, bábjáték-író, szakíró, fogorvos. 1944-ben érettségizett Kassán, 1955-ben ugyanott fogorvosi oklevelet szerzett. Ezt követően fogorvosként, majd a kassai Egészségügyi Középiskola tanáraként, végül nyugdíjazásáig, 1985-ig egy kassai kórház főorvosaként működött. A második vh. utáni szlovákiai magyar bábmozgalom egyik kezdeményezője, elindítója. Már egyetemi évei alatt kétnyelvű műkedvelő bábegyüttest alapított Kassán (Jas – Derű), később szlovák nyelvű középiskolai bábcsoportot vezetett (Zdravotník). 1968-ban a kassai magyar ipariskolásokból megalapította az 1970-es évek első feléig működő – csehszlovákiai és magyarországi szemléken, valamint a Jókai Napokon többször is eredményesen szereplő – Glóbusz bábegyüttest, melynek műsorai (Mese a répáról; Kicsi vagyok én; Táncoló szívek; Székely népballadák; Dobrotka úr esetei) példát teremtettek a szlovákiai magyar bábjátszás számára. Az 1980-as években ismét szlovák csoporttal dolgozott. Az 1970-es évektől bábjátszó-tanfolyamok előadója. Szlovák nyelvű egészségügyi középiskolai tankönyveket írt; több ismeretterjesztő rövidfilm létrehozásában működött közre. Ismertek szlovák nyelven írt bábjátékai, forgatókönyvei. – Főbb rendezései: Mese a répáról (a legnagyobb hazai, valamint nemzetközi elismerést is kiváltó műve és rendezése.) Kicsi vagyok én, táncoló szívek, Székely népballadák, Dobrotka úr esetei. – Fm. A bábjátszás művészete (1978). A bábszínházi rendező abc-je (1979). A bábjátszás ábécéje (Az ujjaktól a marionettig – Gyurcsó István Füzetek 12. 1998) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Szőke József – Viczián János: Ki kicsoda Kassától-Prágáig? (1993).
Tamás Jolán
(*1951. febr. 22. Körtvélyes) Színésznő. Alapiskolába Szádalmáson járt, Rozsnyón érettségizett 1969-ben, majd az alakuló kassai Thália Színpad tagja lett, melynek 1980-ig maradt színésze. Ekkor pályát módosított, s azóta különböző vállalatoknál hivatalnok. Hangjátékok gyakori szereplője volt, ismertek előadóestjei. – Főbb színházi szerepei: Clarice (Carlo Goldoni:...megnyit →
(*1951. febr. 22. Körtvélyes) Színésznő. Alapiskolába Szádalmáson járt, Rozsnyón érettségizett 1969-ben, majd az alakuló kassai Thália Színpad tagja lett, melynek 1980-ig maradt színésze. Ekkor pályát módosított, s azóta különböző vállalatoknál hivatalnok. Hangjátékok gyakori szereplője volt, ismertek előadóestjei. – Főbb színházi szerepei: Clarice (Carlo Goldoni:...megnyit →
Részletek
Tamás Jolán (TSZA)
(*1951. febr. 22. Körtvélyes) Színésznő. Alapiskolába Szádalmáson járt, Rozsnyón érettségizett 1969-ben, majd az alakuló kassai Thália Színpad tagja lett, melynek 1980-ig maradt színésze. Ekkor pályát módosított, s azóta különböző vállalatoknál hivatalnok. Hangjátékok gyakori szereplője volt, ismertek előadóestjei. – Főbb színházi szerepei: Clarice (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Molly (Thomas Brandon–Halász Rudolf–Nádas György: Szerelmem, Donna Rita); Zita (Lovicsek Béla: Tűzvirág); Pötyi (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci); Dunyaska (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Panna (Tamási Áron: Vitéz lélek); Fisza (Karnauchova–Brauszevics: Mese a tűzpiros virágról); Orsetta (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Mása (Vlagyimír Konsztantyinov–Borisz Racer: Tíz nap szerelemért); Vanda (Szakonyi Károly: Adáshiba); Viera (Juliu Edlis: Gyalogszerrel az édenbe); szolgálólány (Barta Lajos: Szerelem); Mása (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Cosima (Pierre-Aristide Bréal: Huszárok); Szonja (Borisz Lvoviv Vasziljev: Csendesek a hajnalok). – Önálló estjei: József Attila előadóest közösen Boráros Imrével. Szélkiáltó címmel csehszlovákiai magyar költők versei. – Díjak, elismerések: A Szlovák Drámaművészi Szövetség nívódíja, 1978. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve
Tänzer Hugó
(* 1891 Liptószentmária, † 1944 koncentrációs tábor) Jogi szakíró, lapszerkesztő. Rózsahegyen érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1919-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és felelős szerkesztője lett az 1921 és 1938 között ott megjelenő Csehszlovák Jognak. Tagja volt a csehszl. ügyvédi kamarák állandó prágai választmányának, valamint az egységes csehszl....megnyit →
(* 1891 Liptószentmária, † 1944 koncentrációs tábor) Jogi szakíró, lapszerkesztő. Rózsahegyen érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1919-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és felelős szerkesztője lett az 1921 és 1938 között ott megjelenő Csehszlovák Jognak. Tagja volt a csehszl. ügyvédi kamarák állandó prágai választmányának, valamint az egységes csehszl....megnyit →
Részletek
(* 1891 Liptószentmária, † 1944 koncentrációs tábor) Jogi szakíró, lapszerkesztő. Rózsahegyen érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1919-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és felelős szerkesztője lett az 1921 és 1938 között ott megjelenő Csehszlovák Jognak. Tagja volt a csehszl. ügyvédi kamarák állandó prágai választmányának, valamint az egységes csehszl. polgári törvénykönyvet szerkesztő bizottságnak. Faji üldözöttként 1944 márc.-ban került koncentrációs táborba. – Fm. A csőd, egyezség és megtámadási eljárás (1931); A csehszlovák polgári jog döntvénytára (1936).
Tóbisz Titusz
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt....megnyit →
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt....megnyit →
Részletek
Tóbisz Titusz (TSZA)
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt. Musicalok, drámák, zenés vígjátékok és operettek szereplője. Színházi pályafutásán kívül rock-zenekarok énekeseként is fellépett. Jelenleg a Kassai Állami Színház operatársulatának tagja. A Kassai Thália Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban is vendégszerepel. – Főbb színházi szerepei: Thália Színház Budapest: Római katona (Illés Lajos: Betlehem csillaga – Erkel Színház). Kassai Thália Színház: Sir Kán (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Vay Ádám, Vak igric (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságai); Bill (William Sommerset Maugham–Nádas Gábor–Szenes Iván: Imádok férjhez menni); Lőrincke szomszéd (Örkény István: Tóték); Titusz, Farkas (Viktor Orlov: A lopott tojás titka); Murray (Neil Simon: Furcsa pár); Lantos, Lovag (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Makáts főtanácsos (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Castel Jaloux (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Lovas (Peter Shaffer: Equus); Milt (Murray Schisgal: Szerelem, ó!); Sir Kán (Dés László–Presser Gábor: Dzsungel könyve); Rádiós (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Lucien Ouvrier (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Pincér (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Hosszú (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Tasziló (Kálmán Imre: Marica grófnő). Miskolci Nemzeti Színház: Abdalló (Giuseppe Verdi: Nabucco), Jean Valjean (Claude Michael Schoenberg: Nyomorultak). Kassai Állami Színház: Szerető (Giacomo Puccini: Köpeny és Gianni Schicchi), Charles (William Shakespeare: Ahogy tetszik). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009). Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Török Géza; Gájusz
(* 1896 Homonna, † 1926. jún. 6. Kassa) Író, újságíró. Kassai újságokba írt (gyakran Gájusz néven), irodalmi műfaja a novella volt. Novellákat és riportokat tartalmazó egyetlen kötetét a berlini Prometheus Kiadó jelentette meg Örök árny címmel. Szérum c. novellájának témája meglepő azonosságot mutat Karel Čapek Fehér kór...megnyit →
(* 1896 Homonna, † 1926. jún. 6. Kassa) Író, újságíró. Kassai újságokba írt (gyakran Gájusz néven), irodalmi műfaja a novella volt. Novellákat és riportokat tartalmazó egyetlen kötetét a berlini Prometheus Kiadó jelentette meg Örök árny címmel. Szérum c. novellájának témája meglepő azonosságot mutat Karel Čapek Fehér kór...megnyit →
Részletek
(* 1896 Homonna, † 1926. jún. 6. Kassa) Író, újságíró. Kassai újságokba írt (gyakran Gájusz néven), irodalmi műfaja a novella volt. Novellákat és riportokat tartalmazó egyetlen kötetét a berlini Prometheus Kiadó jelentette meg Örök árny címmel. Szérum c. novellájának témája meglepő azonosságot mutat Karel Čapek Fehér kór c. antifasiszta drámájáéval. Tüdővészben halt meg. – Ir. Jaroslava Pašiaková: Egy irodalmi motívum magyar és cseh változatáról (Irodalmi Szemle, 1979/3).
Tost Barna
(* 1876. szept. 23. Zboró (Zborov), † 1951. júl. 10. Hejce [Mo.]) Katolikus pap, politikus, publicista. Középiskoláit Kassán, a teológiát Budapesten végezte. Pappá szentelését követően Tótsóváron (Solivar), ill. Sátoraljaújhelyen működött, majd Kassa plébánosa volt. Az államfordulatot követően bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, a...megnyit →
(* 1876. szept. 23. Zboró (Zborov), † 1951. júl. 10. Hejce [Mo.]) Katolikus pap, politikus, publicista. Középiskoláit Kassán, a teológiát Budapesten végezte. Pappá szentelését követően Tótsóváron (Solivar), ill. Sátoraljaújhelyen működött, majd Kassa plébánosa volt. Az államfordulatot követően bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, a...megnyit →
Részletek
Tost Barna (FI)
(* 1876. szept. 23. Zboró (Zborov), † 1951. júl. 10. Hejce [Mo.]) Katolikus pap, politikus, publicista. Középiskoláit Kassán, a teológiát Budapesten végezte. Pappá szentelését követően Tótsóváron (Solivar), ill. Sátoraljaújhelyen működött, majd Kassa plébánosa volt. Az államfordulatot követően bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, a párt kassai szervezetének elnöke, az országos pártvezetőség tagja, 1927–1932 között Kassa alpolgármestere volt. Az első bécsi döntés után a város visszacsatolását követően az Országos Revíziós Liga alelnökévé választották, és a magyar parlament felsőházának örökös tagjává nevezték ki. 1946-ban a hatóságok kiutasították Csehszl.-ból.
Tost László
(* 1875. ápr. 4. Zboró (Zborov), † 1945. jan. 5. Kassa) Politikus, publicista. Középiskoláit, ill. a gazdasági- és a jogakadémiát Kassán végezte. Az államfordulat után bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, 1929-től a párt főpénztárosa volt. A két vh. között jelentős szerepet játszott Kassa...megnyit →
(* 1875. ápr. 4. Zboró (Zborov), † 1945. jan. 5. Kassa) Politikus, publicista. Középiskoláit, ill. a gazdasági- és a jogakadémiát Kassán végezte. Az államfordulat után bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, 1929-től a párt főpénztárosa volt. A két vh. között jelentős szerepet játszott Kassa...megnyit →
Részletek
(* 1875. ápr. 4. Zboró (Zborov), † 1945. jan. 5. Kassa) Politikus, publicista. Középiskoláit, ill. a gazdasági- és a jogakadémiát Kassán végezte. Az államfordulat után bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, 1929-től a párt főpénztárosa volt. A két vh. között jelentős szerepet játszott Kassa közéletében, 1933–1938 között helyettes polgármester, a visszacsatolást követően, 1939 jún.-áig főpolgármester. 1939 jún.-ában a magyar országgyűlés behívott képviselője lett. Mivel nyíltan bírálta a nyilasok kassai tevékenységét, 1945 jan.-jának első napjaiban tőrbecsalták, és megölték. Fia, Gyula, Horthy Miklós szárnysegéde volt, aki a sikertelen kiugrási kísérletet követően, 1944. okt. 15-én öngyilkos lett.
Tóth József
(* 1979. febr. 27. Kassa.) Festőművész. Tanulmányait a Besztercebányai Művészeti Akadémián František Hodonský műtermében végezte (1999–2005). 2003-tól a Rovás Polgári Társulás, 2005-től a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. 2006-tól 2011-ig a Kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti osztályának művészeti vezetője. 2008-tól restaurátorként is dolgozik a Kassai...megnyit →
(* 1979. febr. 27. Kassa.) Festőművész. Tanulmányait a Besztercebányai Művészeti Akadémián František Hodonský műtermében végezte (1999–2005). 2003-tól a Rovás Polgári Társulás, 2005-től a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. 2006-tól 2011-ig a Kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti osztályának művészeti vezetője. 2008-tól restaurátorként is dolgozik a Kassai...megnyit →
Részletek
Tóth József (SZM)
(* 1979. febr. 27. Kassa.) Festőművész. Tanulmányait a Besztercebányai Művészeti Akadémián František Hodonský műtermében végezte (1999–2005). 2003-tól a Rovás Polgári Társulás, 2005-től a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. 2006-tól 2011-ig a Kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti osztályának művészeti vezetője. 2008-tól restaurátorként is dolgozik a Kassai Szent Erzsébet dómon.2014-től napjainkig Skandináviában dolgozik – festőként az airbrush technikával. Főként festészettel foglalkozik, de készített akciókat, videoinstallációkat is. – Fm.2005: Imák (Kassa). – Csoportos kiállítások: 2004: Ecce HOMO – IKON (Nyitra); 2007: Kétfajta megközelítés (Fülek); 2008: Nibelungok gyűrűje (Budapest); 2010: Szabó, Suchoža, Tóth (Prága); 2010: JRD Art camp (Méhi); 2010: Oravec and friends (Kassa); 2011: Énekek éneke (Szepsi); 2012:Kassai négyes,Somogyi galéria (Pápa); 2012: Kálvária I. (Torna); 2013:Kálvária II. (Csécs); 2013: Új port fesztivál ,Dig galéria (Kassa); 2014: Mindennapi kenyerünket… (Buzita-Malom).