Balassa Zoltán
(* 1949. jún. 28. Besztercebánya) Vegyészmérnök, újságíró, szakíró. Besztercebányán érettségizett (1967), a prágai Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1972). 1973–1979-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke, 1978–1990-ben a kassai Kelet-szlovákiai Vízművek alkalmazottja. 1990–1994-ben az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője. 1994-től szabadfoglalkozású újságíró, művelődéstörténeti, helytörténeti írások szerzője....megnyit →
(* 1949. jún. 28. Besztercebánya) Vegyészmérnök, újságíró, szakíró. Besztercebányán érettségizett (1967), a prágai Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1972). 1973–1979-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke, 1978–1990-ben a kassai Kelet-szlovákiai Vízművek alkalmazottja. 1990–1994-ben az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője. 1994-től szabadfoglalkozású újságíró, művelődéstörténeti, helytörténeti írások szerzője....megnyit →
Részletek
(* 1949. jún. 28. Besztercebánya) Vegyészmérnök, újságíró, szakíró. Besztercebányán érettségizett (1967), a prágai Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1972). 1973–1979-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke, 1978–1990-ben a kassai Kelet-szlovákiai Vízművek alkalmazottja. 1990–1994-ben az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője. 1994-től szabadfoglalkozású újságíró, művelődéstörténeti, helytörténeti írások szerzője. Esterházy János Emlékéremmel jutalmazták (1999). Alapítója és vezetője volt a Kassai Magyarok Baráti Társaságának, 1972–1980-ban a kassai Pinceszínpad tagja, 1980–1983-ban a Parázs Kisszínpad vezetője. – Fm. Pilóta a viharban (mon. Esterházy Jánosról, 1994).
Bányai Pál; Munels
(* 1901. márc. 24. Besztercebánya, † 1943. dec. 14. Budakeszi [Mo.]) Író, publicista. Szakított jómódú családjával, és a kommunista párt tagjaként tüntetéseket és sztrájkokat szervezett az 1920-as években. Képzőművészeti tanulmányokat is folytatott Bécsben és Prágában. 1939-ben Illavába internálták, ahonnan Budapestre szökött. Két regénye a...megnyit →
(* 1901. márc. 24. Besztercebánya, † 1943. dec. 14. Budakeszi [Mo.]) Író, publicista. Szakított jómódú családjával, és a kommunista párt tagjaként tüntetéseket és sztrájkokat szervezett az 1920-as években. Képzőművészeti tanulmányokat is folytatott Bécsben és Prágában. 1939-ben Illavába internálták, ahonnan Budapestre szökött. Két regénye a...megnyit →
Részletek
(* 1901. márc. 24. Besztercebánya, † 1943. dec. 14. Budakeszi [Mo.]) Író, publicista. Szakított jómódú családjával, és a kommunista párt tagjaként tüntetéseket és sztrájkokat szervezett az 1920-as években. Képzőművészeti tanulmányokat is folytatott Bécsben és Prágában. 1939-ben Illavába internálták, ahonnan Budapestre szökött. Két regénye a szlovák munkások nehéz életét ábrázolja. – Fm. Felsőgaram (r., 1934); Fakó földek (r., 1936).
Flaché Gyula
(* 1892. nov. 7. Budapest, † 1967. szept. 18. Besztercebánya) Festő. 1910-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, majd a bécsi akadémián tanult festészetet. Az első vh. kitörésekor bevonult, és rajzolóként teljesített szolgálatot. 1917-ben Besztercebányán telepedett le. 1920-ban megalapította a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületét, amelynek az 1930-as...megnyit →
(* 1892. nov. 7. Budapest, † 1967. szept. 18. Besztercebánya) Festő. 1910-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, majd a bécsi akadémián tanult festészetet. Az első vh. kitörésekor bevonult, és rajzolóként teljesített szolgálatot. 1917-ben Besztercebányán telepedett le. 1920-ban megalapította a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületét, amelynek az 1930-as...megnyit →
Részletek
Flaché Gyula (Önarckép)
(* 1892. nov. 7. Budapest, † 1967. szept. 18. Besztercebánya) Festő. 1910-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, majd a bécsi akadémián tanult festészetet. Az első vh. kitörésekor bevonult, és rajzolóként teljesített szolgálatot. 1917-ben Besztercebányán telepedett le. 1920-ban megalapította a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületét, amelynek az 1930-as évekig az igazgatója volt. Festészetében a plein air festészet és a dekorativitás egyéni szintézisét alkotta meg. Jelentős portréfestészete is. Ő festette többek között a gyetvahutai r. k. plébániatemplom falfestményeit, s más monumentális munkákat is készített. – Ir. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón (1931).
Gály Iván
(* 1928. máj. 20. Besztercebánya, † 2015. máj. 07.) Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1953). 1951–1989 között az Új Szó munkatársa (1956–1960-ban a kulturális rovat vezetője, 1961–1962-ben és 1968–1970-ben főszerkesztő-helyettes). Riportokat, irodalmi és színházi kritikákat, interjúkat írt....megnyit →
(* 1928. máj. 20. Besztercebánya, † 2015. máj. 07.) Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1953). 1951–1989 között az Új Szó munkatársa (1956–1960-ban a kulturális rovat vezetője, 1961–1962-ben és 1968–1970-ben főszerkesztő-helyettes). Riportokat, irodalmi és színházi kritikákat, interjúkat írt....megnyit →
Részletek
Gály Iván (FI)
(* 1928. máj. 20. Besztercebánya, † 2015. máj. 07.) Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1953). 1951–1989 között az Új Szó munkatársa (1956–1960-ban a kulturális rovat vezetője, 1961–1962-ben és 1968–1970-ben főszerkesztő-helyettes). Riportokat, irodalmi és színházi kritikákat, interjúkat írt. – Ir. Fábry Zoltán: Harmadvirágzás. (1963); Fónod Zoltán: Körvonalak. (1982).
Halász Miklós
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket...megnyit →
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket...megnyit →
Részletek
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket írt. Fm Csehszlovákia 1918–1938 (1938).
Hugyecz László Ede; Hudec László, L. E. Hudec
(* 1893. jan. 8. Besztercebánya, † 1958. okt. 26. Berkeley, USA) Építész. 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építészdiplomát, majd beállt az osztrák–magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A fogolytáborból, az orosz-kínai határon keresztül, 1918-ban megszökött, és kalandos úton Sanghajban kötött ki....megnyit →
(* 1893. jan. 8. Besztercebánya, † 1958. okt. 26. Berkeley, USA) Építész. 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építészdiplomát, majd beállt az osztrák–magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A fogolytáborból, az orosz-kínai határon keresztül, 1918-ban megszökött, és kalandos úton Sanghajban kötött ki....megnyit →
Részletek
(* 1893. jan. 8. Besztercebánya, † 1958. okt. 26. Berkeley, USA) Építész. 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építészdiplomát, majd beállt az osztrák–magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A fogolytáborból, az orosz-kínai határon keresztül, 1918-ban megszökött, és kalandos úton Sanghajban kötött ki. Az 1920–30-as években, az akkor virágkorát élő szabad kikötővárosban több mint hatvan, eklektikus ihletésű, neoklasszicista és modern art-deco stílusú épületeket tervezett 1918-tól 1945-ig. Több vallási felekezet számára is tervezett templomot a városban. 1942-ben Sanghaj tiszteletbeli konzulja lett. Később, a második vh. idején családjával elhagyta Kínát, és Svájcban telepedett le. Majd Rómában dolgozott, ahol mint statikus mérnök XII. Piusz pápa kívánságára részt vett Szt. Péter sírjának feltárási munkálataiban. Végül Amerikában, Berkeley-ben telepedett le, s ott élt haláláig.
Kubička Kucsera Klára
(* 1936. aug. 19. Léva - † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár...megnyit →
(* 1936. aug. 19. Léva - † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár...megnyit →
Részletek
Kubička Kucsera Klára (FI)
(* 1936. aug. 19. Léva – † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár munkatársa Besztercebányán, 1974–1983 között szabadfoglalkozású, 1987-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria építészeti gyűjteményének megalapítója. 1992–1998 között a DOCOMOMO nemzetközi építészeti szervezet szlovákiai munkacsoportjának elnöke. 1997 óta újra Besztercebányán él. Az 1960-as évektől foglalkozik a szlovákiai magyar képzőművészettel, számos kiállítás kurátora, katalógusok szerzője, lexikonok társszerzője, szakmai szervezetek tagja, ill. vezetője; az MTA köztestületi tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Marian Váross-díj (1991); a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága nívódíja (1997); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2001); Martin Kusý-díj (2005); Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díja (2019); Pribina-kereszt második fokozata (2020). – Fm. Szabó Gyula, (mon., 1972); Ecce Homo – válogatás Szabó Gyula grafikáiból (1975); Kisgaléria (1977); Bacskai Béla (mon., 1983); Lipcsey György (mon., 1995).
Németh Zoltán
(* 1970. jún. 26. Érsekújvár) Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett 1988-ban, s a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1993). Ezt követően Ipolybalogon kezdett tanítani; jelenleg a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztika Tanszékének adjunktusa. Szerkesztette az...megnyit →
(* 1970. jún. 26. Érsekújvár) Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett 1988-ban, s a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1993). Ezt követően Ipolybalogon kezdett tanítani; jelenleg a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztika Tanszékének adjunktusa. Szerkesztette az...megnyit →
Részletek
Németh Zoltán (GJ)
(* 1970. jún. 26. Érsekújvár) Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett 1988-ban, s a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1993). Ezt követően Ipolybalogon kezdett tanítani; jelenleg a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztika Tanszékének adjunktusa. Szerkesztette az Irodalmi Szemlét, a Kalligramot (2007-ben a lap főszerkesztője is volt), a tatabányai Új Forrást. 1991-től publikál. – Főbb díjak: Bázis-díj (2022); Madách Imre-díj (2000), (2022); Arany Opus Díj (2016); Forbáth Imre-díj (2008), (2017). – Fm. A kapus öröme a tizenegyesnél (tan., 1999); A szem folyékony teste (v., 2000); Olvasáserotika (tan., 2000); Talamon Alfonz (mon., 2001); Németh Zoltán vírusszövegei, idiótameséi és egyéb mutáns történetei (2002); A perverzió méltósága (v., 2002); A széttartás alakzatai (tan., 2004); A bevégezhetetlen feladat (tan., 2005); A haláljáték leküzdhetetlen vágya (v., 2005); Parti Nagy Lajos (mon., 2006); Állati nyelvek, állati versek (2007).
Petrogalli Oszkár
(* 1874. Besztercebánya, † 1925. jan. 7. Besztercebánya) Ügyvéd, politikus, publicista. Jogi diplomája megszerzését követően Besztercebányán lett ügyvéd, és szerkesztette a helybeli Figyelő c. lapot. 1906-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője. Az államfordulat után a szlovákiai magyar politikai élet egyik szervezője; fő törekvése a...megnyit →
(* 1874. Besztercebánya, † 1925. jan. 7. Besztercebánya) Ügyvéd, politikus, publicista. Jogi diplomája megszerzését követően Besztercebányán lett ügyvéd, és szerkesztette a helybeli Figyelő c. lapot. 1906-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője. Az államfordulat után a szlovákiai magyar politikai élet egyik szervezője; fő törekvése a...megnyit →
Részletek
Petrogalli Oszkár (FI)
(* 1874. Besztercebánya, † 1925. jan. 7. Besztercebánya) Ügyvéd, politikus, publicista. Jogi diplomája megszerzését követően Besztercebányán lett ügyvéd, és szerkesztette a helybeli Figyelő c. lapot. 1906-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője. Az államfordulat után a szlovákiai magyar politikai élet egyik szervezője; fő törekvése a szlovákiai magyar politikai erők egységének megteremtése volt. 1922-től a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodájának (Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága) a vezetője és a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője volt. A szlovákiai magyar politikai publicisztika kiemelkedő alakja. – Ir. Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. (1940); Popély Gyula: Ellenszélben – A felvidéki magyar kisebbség első évei a Csehszlovák Köztársaságban 19418–1925. (1995).
Rényi Magda
(* 1926. jún. 26. Kékkő, † 1996. jan. 21. Besztercebánya) Meseíró, szerkesztő. Losoncon járt gimnáziumba, de nem érettségizhetett, mert 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben tért haza. 1950-től Besztercebányán élt, ahol a ČTK (Cseh Sajtóiroda) munkatársa, majd 1960–1996-ig a Szlovák Rádió helyi stúdiójának volt...megnyit →
(* 1926. jún. 26. Kékkő, † 1996. jan. 21. Besztercebánya) Meseíró, szerkesztő. Losoncon járt gimnáziumba, de nem érettségizhetett, mert 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben tért haza. 1950-től Besztercebányán élt, ahol a ČTK (Cseh Sajtóiroda) munkatársa, majd 1960–1996-ig a Szlovák Rádió helyi stúdiójának volt...megnyit →
Részletek
(* 1926. jún. 26. Kékkő, † 1996. jan. 21. Besztercebánya) Meseíró, szerkesztő. Losoncon járt gimnáziumba, de nem érettségizhetett, mert 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben tért haza. 1950-től Besztercebányán élt, ahol a ČTK (Cseh Sajtóiroda) munkatársa, majd 1960–1996-ig a Szlovák Rádió helyi stúdiójának volt a szerkesztője. Fm: Egyszer volt, hol nem volt (mesék, 1957); A telhetetlen tarisznya (mesék, 1961).
Skuteczky Döme
(* 1849. febr. 14. Kisgajar, † 1921. márc. 13. Besztercebánya) Festő. 1865–1870 között a bécsi és a velencei akadémiákon történeti festészetet tanult. A következő években Európa több városában működött (München, Firenze, Bécs, Velence), de más városokban is (Budapest, Prága, Párizs) is bemutatkozott. 1889-ben Besztercebányán, felesége szülővárosában...megnyit →
(* 1849. febr. 14. Kisgajar, † 1921. márc. 13. Besztercebánya) Festő. 1865–1870 között a bécsi és a velencei akadémiákon történeti festészetet tanult. A következő években Európa több városában működött (München, Firenze, Bécs, Velence), de más városokban is (Budapest, Prága, Párizs) is bemutatkozott. 1889-ben Besztercebányán, felesége szülővárosában...megnyit →
Részletek
Skuteczky Döme (Önarckép)
(* 1849. febr. 14. Kisgajar, † 1921. márc. 13. Besztercebánya) Festő. 1865–1870 között a bécsi és a velencei akadémiákon történeti festészetet tanult. A következő években Európa több városában működött (München, Firenze, Bécs, Velence), de más városokban is (Budapest, Prága, Párizs) is bemutatkozott. 1889-ben Besztercebányán, felesége szülővárosában telepedett le, és haláláig itt élt. A hagyományos realista olajfestészetet művelője volt, később a szín és a fény szabadabb megfogalmazása foglalkoztatta. – Ir. Dominik Skutecký 1849–1921. Personálna bibliografia (2001).
Szenes Piroska
(* 1899. nov. 25. Marosszalatna [Románia], † 1972. ápr. 28. New York [USA]) Író. Gyermekkorában került a Felvidékre. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, ekkoriban közelebbi kapcsolatba került Babitsékkal, és a Nyugat novellapályázatán 1925-ben dicséretet kapott. 1927-ben Besztercebányán telepedett le, de irodalmi kapcsolatai továbbra is Budapesthez...megnyit →
(* 1899. nov. 25. Marosszalatna [Románia], † 1972. ápr. 28. New York [USA]) Író. Gyermekkorában került a Felvidékre. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, ekkoriban közelebbi kapcsolatba került Babitsékkal, és a Nyugat novellapályázatán 1925-ben dicséretet kapott. 1927-ben Besztercebányán telepedett le, de irodalmi kapcsolatai továbbra is Budapesthez...megnyit →
Részletek
(* 1899. nov. 25. Marosszalatna [Románia], † 1972. ápr. 28. New York [USA]) Író. Gyermekkorában került a Felvidékre. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, ekkoriban közelebbi kapcsolatba került Babitsékkal, és a Nyugat novellapályázatán 1925-ben dicséretet kapott. 1927-ben Besztercebányán telepedett le, de irodalmi kapcsolatai továbbra is Budapesthez fűzték. 1938-ban férjével, Halász Miklóssal a fajüldözés elől Ny-Európába, majd 1945-ben az USA-ba emigrált. – Fm. Az utolsó úr (r., 1927); Csillag a homlokán (r., 1930, 1982); Jedviga kisasszony (elb., 1934); Egyszer élünk (r., 1935); Lesz-e gyümölcs a fán? (r., 1948).