1968-ban alakult a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium (mai nevén: Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola) keretében. A kórus vezetője Homolya Éva volt. A kórus célja és küldetése, hogy megnyerje a gyerekeket a zene és a közös éneklés szépségének. Sokat segített a kórus szakmai színvonalának formálásában a pécsi Leőwey Klára Gimnázium. A ~ Pécsett minden alkalommal részt vett az Éneklő Ifjúság Napokon. Itt több országos hírű énekkarral együtt lépett fel. 2005-ben a privigyei Mládež spieva c. nemzetközi kórusversenyen Ferencei Andreát a legjobb karmesterként ismerték el. – Vezető: Kekeňákné Homolya Szilvia, Ferencei Andrea.

A kassai Csemadok mellett működik (Kassa, 1973). A főleg középiskolás és egyetemista fiatalokból álló kórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. A XII. Pozsonyi Zenei Ünnepségeken (1975) elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját. A háromévente megrendezett galántai Kodály Zoltán Napok háromszoros győztese lett (1978, 1981, 1984). A Csehszlovák Rádió Kassai Stúdiója 1984-ben felvételt készített a kórus műsorából. Ezt követően is számos hazai és külföldi szereplés, nemzetközi fesztivál és találkozó résztvevője volt. Gazdag repertoárjukat barokk, reneszánsz és klasszikus művek, valamint kortárs zeneszerzők művei alkotják. A kórus munkáját a mellette alapított Csermely Polgári Társulás segíti. – Vezető:  Havasi József (1973).

Regionális, önkormányzatokat összefogó társulás (Csilizradvány, 2000). Tevékenységi köre elsősorban az érdekvédelem és érdekképviselet, továbbá kulturális, közművelődési, sport, szabadidős, szociális segítségnyújtási és egyházi feladatok segítése. A társulás tagjai a csilizközi községek: Balony, Csilizradvány, Csiliznyárad, Csilizpatas, Kulcsod, Medve, Szap, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó.

Katolikus havilap (Jóka, 1992–1996). Kiadta a Jókai Keresztény Ifjúsági Közösség (KIK) (KIK), később (1995/1) a Jókai Csillag Keresztény Ifjúsági Közösség.

Zenei együttes (Pozsony, 1998). Főként dzsesszt és bluest játszik, instrumentális és vokális darabokat. Tagjai amatőr és hivatásos zenészek. 2002-től havi rendszerességgel rendezi meg Pozsonyban klubestjeit Deja Vu Klub néven, melynek vendégei neves hazai és magyarországi előadóművészek. – Vezető: Strieženec Sándor.

Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot (2-2 oldalon); 1970. ápr. 30-tól 1990 dec.-ig a magyar változat önállóan jelent meg 4 oldalon, 4400 példányban. 1990 dec.-től 1991 jan.-ig Zempléni Változások címmel adtak ki járási újságot. 1992-től Új Zemplén címmel jelenik meg független regionális hetilap a Nika-Bre kiadásában; példányszáma 1994-ben meghaladta a kétezret.

Független politikai napilap (Pozsony, 1933. szept. 8.–1934. nov. 15.). Kiadója egy Elszász nevű üzletember volt. A lap 12 hónap után elbukott. – Szerk. Kellner József. – Ir. Kovács Endre: Korszakváltás (1981).

Független csallóközi hetilap (Dunaszerdahely, 1991–1998). Kezdetben a DH-Press kiadásában jelent meg, 1993-tól a RAVASZ PRESS adta ki. 1995-től megjelenése rendszertelen. Alcímében (1998-ban) „Regionális közéleti hetilap”-ként, az impresszumban „Országos terjesztésű regionális közéleti hetilapéként” határozta meg magát. – Szerk. Ravasz József.

Társadalmi hetilap (Párkány, 1921–1933). Gondos Vilmos nyomdatulajdonos volt a kiadója. Legtöbb száma 4 oldalas volt. – Szerk. Soós Károly.

Független politikai lap Komárom, 1931). A Komáromi Lapokból kivált Křepelka Elek (később: Környei) szervezte meg. A szerkesztőbizottság tagjai Nagy Jenő szövetkezeti igazgató, Kalvariszky Jenő orvos és Kendi Zoltán korábbi kassai lapszerkesztő voltak. Kezdetben hetente háromszor, később kétszer, végül egyszer jelent meg. A nagy múltú és népszerű Komáromi Lapokkal nem bírta a versenyt. – Szerk. Křepelka Elek. – Ir. Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éves története 1789–1989 (1994).

Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi, képviseleti és oktatási kérdésekkel foglalkozó szervezet (Csenke, 1993). Célja a demokrácia és nyitott társadalom elveinek népszerűsítése a társadalmi élet területén. Felméréseket végez a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók életfeltételeiről Szl.-ban. Önkormányzati szaktanácsadással, vállalkozásfejlesztéssel, rendezvények, képzések szervezésével is foglalkozik, kiadványokat jelentet meg. – Vezető: Kvarda József.

A Szl.-ban és Csehországban tanuló egyetemisták országos szervezete  (Pozsony, 1991 márc.). A Magyar Diákszövetség és a Felvidéki Diáktanács egyesülésével jött létre. Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi és oktatási tevékenységet folytat. Célja a szlovákiai magyar diákság érdekvédelme és képviselete, valamint kulturális életének fellendítése. Feladatának tekinti továbbá az információnyújtást a felsőoktatási lehetőségekről. Koordinálja a klubokból, középiskolás alapcsoportokból érkező kezdeményezéseket, segíti ezek megvalósítását, kulturális, szakmai programokat biztosít tagjai számára. Lapja az Alma Mater. Tagszervezetei: Prága: Ady Endre Diákkör (AED), Brünn: Kazinczy Ferenc Diákklub (KAFEDIK), Pozsony: József Attila Ifjúsági Klub (JAIK), Nyitra: Juhász Gyula Ifjúsági Klub (JUGYIK),  Nagyszombat: Nagyszombati Diákklub (NDK), Komárom: Jókai Mór Diákkör (JóMóD), Budapest: Kaszás Attila Diákkör (KAD), Kassa: KIKELET, Besztercebánya: Mikszáth Kálmán Diákklub (MIKÁD). – Vezető: Kotiers Róza.

Képes havilap (Pozsony, 1964. jan.–1967. dec.). A Csehszlovák Nőszövetség kiadásában megjelent Naša móda magyar változata. Korábban (1950. jan.–1964. dec.): Divat és Textil.

Képes havilap (Pozsony, 1964. jan.–1967. dec.). A Csehszlovák Nőszövetség kiadásában megjelent Naša móda magyar változata. Korábban (1950. jan.–1964. dec.): Divat és Textil.

Kommunista ifjúsági havi lap (Prága, 1926). 5 száma jelent meg.  Kiadója Antonín Novotný volt. Korábban Fiatal Kommunista, majd Kommunista Ifjúmunkás, később Fiatal Dolgozó címen adták ki. – Szerk. Madarász István.

Duna Menti Múzeum (SzL)

Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol a régió régészetét, történetét, néprajzát bemutató állandó kiállítása is látható, muzeológiai célokból 1913-ban építették. További állandó kiállításai a várostörténeti kiállítás, a Jókai- és Lehár-emlékszoba, valamint a római kori lapidárium. 1975 óta szakmai felügyelete alá tartozik a Martosi Tájház. 1979-ben indította útjára a Spravodaj Oblastného podunajského múzea (A Duna Menti Múzeum Értesítője) c. kétnyelvű periodikumát (az 5. számtól a publikáció címe Iuxta Danubium). – 1991-ben alakult meg a komáromi múzeum szervezeti keretei között a Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya országos hatáskörrel, egy leendő önálló szlovákiai magyar múzeum csírájaként. Célul tűzte ki a dél-szlovákiai múzeumok gyűjteményeinek felmérését. – 2002-ben a múzeum a Nyitrai kerület önkormányzata határozata alapján a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma nevet vette fel, és tevékenységi körében a szlovákiai magyarságot ért jogfosztottság időszakának bemutatása és dokumentálása kapott hangsúlyt. 2007-ben a nevét a kerületi önkormányzat ~ra változtatta. – Vezető: Csütörtöky József.

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Járási hetilap (Komárom, 1962–). 1989-ig az Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1959. márc. 6-tól a Komárňanské noviny önálló változataként Hangunk címmel jelent meg. Az árvíz idején (1965. jún. 15.–szept. 25.) napilap volt, példányszáma 11 ezer, mely egy év múlva 1500-ra csökkent, ezért 1967. jan. 28-án megszüntették. 1969. febr. 21-től Dunaj címmel adták ki, 1975-től kétnyelvűen. 1989 óta a Danubius Press jelenteti meg ~ címmel magyarul. Regionális lapként a Komáromi és az Érsekújvári járás, valamint a Duna mente problémáival foglalkozik. Hetente tíz oldalon jelenik meg, 2004 nov.-étől havonta egyszer 4–6 oldalas irodalmi melléklettel. 2005-től regionális internetes hírportálként is működik. – Szerk. Morovič Lajos.

Egészségügyi ismeretterjesztő folyóirat. A Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai KB-jának a havilapja. Korábban Vöröskeresztes Híradó (Pozsony, 1953–1959), majd Népegészség (Pozsony, 1960–1991), 1991-től Egészség címmel jelent meg. 1994-ben anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Juraj Bogdaň (1960); szerkesztőbizottság (1967); Juraj Bogdaň (1987); Milan Kenda (1991); Ilza Klásková (1992); Huszárné Dr. Seres Vlaszta (1993).

Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször módosult. 2003-tól, két helyszínen rendezik meg, Szepsiben és Buzitán, s a rendezvény fölvette az Egressy Béni Színjátszó Fesztivál nevet. A szemle szervezői Lakoma címmel évről évre fesztiválújságot jelentetnek meg. – Ir. Kozsár Zsuzsa: Egy színjátszófesztivál miértjei (Új Szó, 2007. nov. 19.).

Társadalmi és kritikai lap (Rimaszombat, 1935–1936). 3 száma jelent meg Farkas István kiadásában. „A nemzeti szellemű magyar kisebbségi ifjúság társadalmi és kritikai figyelőjének” nevezte magát. Gömöri volt egyetemisták indították el Gömöri Diéta nevű „reform-mozgalmuk” keretében. A mozgalom és a lap is hamarosan megszűnt. – Szerk. Baráth László.

Szl.-i magyar politikai párt (1936). A párt teljes neve Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt volt, a mindennapokban azonban az Egyesült Magyar Párt (EMP) megnevezés volt használatos. Az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) és a Magyar Nemzeti Párt (MNP) egyesülése által jött létre 1936 jún.-ában. A két párt egyesítésére irányuló törekvések végigkísérték a szl.-i magyar politika két háború közötti történetét. Az egységes magyar párt felé az első lépések még a húszas évek elején történtek meg, amikor az ellenzékben politizáló szl.-i magyar és német pártok megalakították a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságát. Az 1925-ös parlamenti választások előtt a Kisgazdapárt (Magyar Nemzeti Párt) tett kísérletet egy egységes magyar ellenzéki politikai párt létrehozására, ám sikertelenül. A két meghatározó magyar párt együttműködése a Magyar Nemzeti Párt ún. aktivista korszakának lezárultával erősödött meg. Az 1929-es és 1935-ös parlamenti választásokon a két párt közös listával indult, majd közös parlamenti klubot alakított. Az egyesülés legfőbb akadályát a két párt vezetői között meglévő ideológiai, stratégiai és személyes ellentétek jelentették. A harmincas évek közepén a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett változások, s ezeknek a csehszl. belpolitikai helyzetre gyakorolt hatása azonban új helyzetet teremtett. A budapesti kormányzat is egyre nagyobb nyomást gyakorolt az MNP és az OKP vezetőire az egységes magyar politizálás megteremtése érdekében. Erre elsőként az MNP reagált, amely a budapesti kormánykörökkel való egyeztetést követően 1936. jan. 10-én Csehszlovákia magyarságához címmel az egységes magyar párt megteremtését szorgalmazó felhívást tett közzé a Prágai Magyar Hírlap hasábjain. Az OKP tagságának és vezetésének nagy része ellenezte az egyesülést. Különösen a párton belüli papi szárny (Országos Keresztényszocialista Párt) elutasító véleménye volt markáns. Ők az egyesülés helyett az MNP-nek az OKP-be való beolvadását szerették volna elérni. A mo.-i politika nyomására azonban az OKP vezetése végül elfogadta az egységes párt tervét. A megegyezést 1936 márc.-ában Budapesten írták alá a két párt képviselői. Ezt követően szakértői tárgyalások kezdődtek a leendő párt szervezeti felépítéséről, programjáról és a vezetői posztok elosztásáról. Az ~ megalakulására végül 1936. jún. 21-én került sor Érsekújvárott. A pártegyesítő kongresszuson elnökké Jaross Andort, ügyvezető elnökké pedig Esterházy Jánost választották, az országos pártvezetés posztjait pedig paritásos alapon osztották el. Az Országos Pártvezetőség a pártmunka hatékonysága érdekében 10 szakosztályt hozott létre: az ipari és kereskedelmi, a mezőgazdasági, a munkás, az ifjúsági, a közalkalmazotti, az egyházi, a kulturális, a jogügyi, a szociális és a nemzetiségi szakosztályt. A ~ sajtóorgánuma a Prágai Magyar Hírlap, a Barázda és az Új Hírek c. lapok voltak. Az országos pártegyesítést követően kezdődött el a helyi pártszervezetek egyesítése, ami számos problémát vetett fel, és sok torzsalkodással járt együtt. A pártegyesítés kapcsán felmerülő gondok ellenére az ~ létrejötte hatékonyabbá tette a szl.-i magyarság politikai érdekképviseletét. A párt programja ötvözte a két elődpárt célkitűzéseit, hangsúlyos szerepet kaptak benne a keresztényszocialista és a nemzeti értékek. Az ~ rendkívül aktívan lépett fel az 1937–1938-ban kibontakozó belpolitikai küzdelmekben, és igyekezett állandóan napirenden tartani a kisebbségi kérdést. Az 1938-as községi választások előtt – a Szudétanémet Párt hasonló fellépésének sikerét látva – az ~ kampányt kezdett annak érdekében, hogy a többi politikai pártot kiszorítsa a magyar vidékekről. A sajtóban és más eszközökkel folytatott kampány és a nemzetközi politikában bekövetkezett változások hatására a magyar települések lakossága tömegesen lépett be, ill. jelentkezett át az ~ba. Ennek köszönhetően az 1938 máj.-ában megtartott választások az ~ jelentős sikerét hozta. 38 tavaszán majd szept.-ében kibontakozó belpolitikai válságban az ~ megfontolt politikájának köszönhetően D-Szl.-ban végig nyugalom honolt, s nem került sor nemzetiségi viszályokra. A napról napra változó kül- és belpolitikai helyzetben az ~ a kormány által javasolt nemzetiségi alapú kantonrendszer (nemzetiségi statútum) helyett először a teljes nemzeti önkormányzat megvalósítását követelte, szept. közepén azonban már a magyar kisebbség önrendelkezési jogának megadását és népszavazást sürgetett a magyar lakosságú területek ügyében. A müncheni egyezmény megvalósulását követően az ~ az etnikai elvű határkorrekció érvényesítését követelte, a magyar–szlovák államhatárról folytatott komáromi tárgyalásokon azonban nem sikerült képviselethez jutnia. Elsősorban az ~ tisztségviselői alakították meg a komáromi tárgyalások idején a Magyar Nemzeti Tanácsot. Mivel a várható „visszacsatolás” közeledtével egyre többen kérték felvételüket az ~ba, ezért a párt vezetősége okt. végén tagfelvételi tilalmat rendelt el. Az első bécsi döntés következtében a ~ tagságának nagy része az anyaországhoz került. A megváltozott körülményekhez hozzáigazított programját az 1939. jan. 19-én, Komáromban megtartott kongresszusán fogadta el, ahol felvette a Felvidéki Magyar Párt nevet. A párt elnöke továbbra is Jaross Andor maradt, aki egyre inkább a jobboldali radikalizmus irányába igyekezett vinni a pártot. A visszacsatolt területeknek az anyaországba való beolvasztása számos konfliktus forrása volt a központi kormányzat és a Felvidéki Magyar Párt között, ami oda vezetett, hogy Teleki Pál miniszterelnök döntése alapján a pártot 1940 tavaszán beolvasztották a kormányon lévő Magyar Élet Pártjába. Szl.-ban viszont Szlovenszkói Magyar Párt néven a második vh. végéig tovább működött.

A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921. aug. 28-tól 1923. márc. 19-ig be is volt tiltva. 1918 előtt, s néhány hónapig 1938 után is létezett. – Szerk. Kőszeghy Elemér, Talléry Gyula, Polnisch Artúr.

Családi hetilap (Pozsony, 1995–1998). A Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért politikai párt sajtóorgánuma. A párt megszűntével a lap is megszűnt, utolsó száma 1998 dec.-ben jelent meg. – Szerk. Szőke József (1995); Szőke Edit (1997).