Ghymes együttes
Zenekar (Nyitra, 1983). Kezdetben Tilinkó néven nép- és táncházzenét játszó zenekar volt. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Ghymes községben rendezett ifjúsági táborokban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek alatt sajátos stílusuk alakult...megnyit →
Zenekar (Nyitra, 1983). Kezdetben Tilinkó néven nép- és táncházzenét játszó zenekar volt. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Ghymes községben rendezett ifjúsági táborokban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek alatt sajátos stílusuk alakult...megnyit →
Részletek
Ghymes együttes (FI)
Zenekar (Nyitra, 1983). Kezdetben Tilinkó néven nép- és táncházzenét játszó zenekar volt. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Ghymes községben rendezett ifjúsági táborokban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek alatt sajátos stílusuk alakult ki, mely hagyományos népi hangszereket is igénybe véve, a népzenétől a világzenéig tett meg jelentős utat. A zenekar a zenéjében különböző stílusokat ötvöz (közép- és kelet-európai népzene, dzsessz, pop stb.) A ~ rendkívül közkedvelt itthon és külföldön is. Hanghordozóik szintén nagyon sikeresek, több közülük arany-, ill. platinalemez. – Lemezek: Az ifjúság sólyommadár (1988); Ghýmes (1991); Üzenet (1993); Bennünk van a kutyavér (1995); Tűzugrás (1996); Rege (1998); Smaragdváros (2000); Üzenet (újrakiadás, 2001); A nagy mesealbum (közreműködő, 2001); Héjavarázs (2002); A nagy mesealbum II. (2003); Ghymes koncert (2003); Szarka Gyula: Alku (2004); Szarka Tamás: Anonymus (2004); éGHYMESe (2004); Csak a világ végire… (2005); Üvegtigris 2 (2006); Messzerepülő (2006); Szarka Gyula: Bor és a lányka (2007); Mendika (2007). – Vezető: Szarka Gyula, Szarka Tamás.
Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat
Kiadói vállalkozás (Nyitra, 1936–1944). Az egyik legjelentősebb kezdeményezés az első Csehszlovák Köztársaságban. Egy regionális jellegű antológia (Nyitrai írók könyve, 1935) sikere és az Erdélyi Helikon példája adta az ötletet egy olyan kiadói program megteremtésére, amely folyamatosan biztosította volna a magyar könyvkiadást Csehszl.-ban. Leginkább a...megnyit →
Kiadói vállalkozás (Nyitra, 1936–1944). Az egyik legjelentősebb kezdeményezés az első Csehszlovák Köztársaságban. Egy regionális jellegű antológia (Nyitrai írók könyve, 1935) sikere és az Erdélyi Helikon példája adta az ötletet egy olyan kiadói program megteremtésére, amely folyamatosan biztosította volna a magyar könyvkiadást Csehszl.-ban. Leginkább a...megnyit →
Részletek
Kiadói vállalkozás (Nyitra, 1936–1944). Az egyik legjelentősebb kezdeményezés az első Csehszlovák Köztársaságban. Egy regionális jellegű antológia (Nyitrai írók könyve, 1935) sikere és az Erdélyi Helikon példája adta az ötletet egy olyan kiadói program megteremtésére, amely folyamatosan biztosította volna a magyar könyvkiadást Csehszl.-ban. Leginkább a klikkekre szakadt csehszl.-i magyar irodalom egységesítését tartották szem előtt. A kiadói vállalkozás nem érte el kitűzött célját, de a nehéz gazdasági helyzetben is jelentős munkát végzett: tizenkilenc kiadványt jelentetett meg, a legjelentősebb a Szlovenszkói magyar írók antológiájának négy kötete. A szerkesztők e négy kötetben kísérelték meg a csehszl.-i magyar írók, a Szl.-ból elszármazott magyar írók, a cseh és a szl. irodalom legjelentősebb képviselőinek java termését bemutatni. Különösen a harmadik kötet kiemelkedő, amelyben a cseh és a szlovák irodalom összefoglaló bemutatását igyekeztek megvalósítani. E kötet szerkesztésében Dallos István és Mártonvölgyi László mellett Szalatnai Rezső is részt vett. A társulat szerkesztői a első Szlovák Köztársaság idején megjelentettek egy Magyar Album c. füzetsorozatot is, amely némileg pótolhatta a betiltott magyar irodalmi folyóiratot. – Szerk. (alapító) Mártonvölgyi László, Dallos István. – Ir. Dallos István: A Híd vallomása (1969); A „Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat” kiadói tevékenysége. In: Szeberényi Zoltán: Visszhang és reflexió (1986).
Juhász Gyula Ifjúsági Klub – Jugyik
Magyar főiskolások és egyetemisták klubja (Nyitra, 1964). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóinak a klubja. A Csemadok égisze alatt működött, s tagja volt a Népművelési Intézet mellett létrehozott klubtanácsnak. 1988-ban alapító tagja volt a Felvidéki Diáktanácsnak, majd 1991-ben a Diákhálózatnak. A...megnyit →
Magyar főiskolások és egyetemisták klubja (Nyitra, 1964). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóinak a klubja. A Csemadok égisze alatt működött, s tagja volt a Népművelési Intézet mellett létrehozott klubtanácsnak. 1988-ban alapító tagja volt a Felvidéki Diáktanácsnak, majd 1991-ben a Diákhálózatnak. A...megnyit →
Részletek
Magyar főiskolások és egyetemisták klubja (Nyitra, 1964). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóinak a klubja. A Csemadok égisze alatt működött, s tagja volt a Népművelési Intézet mellett létrehozott klubtanácsnak. 1988-ban alapító tagja volt a Felvidéki Diáktanácsnak, majd 1991-ben a Diákhálózatnak. A Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács tagként részt vesz az ösztöndíjpályázatok elbírálásában. Tagjai számára kulturális programokat, előadásokat, sportrendezvényeket szervez, Akadémia Est c. előadássorozatot, amelyen a hazai és magyarországi előadók ismertetik meg a hallgatókat a magyar kultúrával, történelemmel, irodalommal. A nyitrai magyar kulturális élet egyik fő szervezője. Évente megrendezett főbb rendezvényei közé tartozik a Gímesi Művelődési Tábor, a Jugyik-bál, az Ifjúsági Napok. Színjátszócsoportja a Nyitrai Magyar Egyetemisták Kínjátszó Köre.
Kor-zár
Verséneklő együttes. Zsapka Attila, Zsapka Zsolt és Vén Kamil egyetemisták alapították (Nyitra, Dunaszerdahely, Udvard, 1989). Évente 10-20 alkalommal lép közönség elé önálló koncertekkel, ill. vendégszereplőként. Rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Több hanghordozója is megjelent: Őrizzetek meg (1995), Tajtékos ég (1999), Hangraforgó (2001), Madárjós (2008), Az én...megnyit →
Verséneklő együttes. Zsapka Attila, Zsapka Zsolt és Vén Kamil egyetemisták alapították (Nyitra, Dunaszerdahely, Udvard, 1989). Évente 10-20 alkalommal lép közönség elé önálló koncertekkel, ill. vendégszereplőként. Rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Több hanghordozója is megjelent: Őrizzetek meg (1995), Tajtékos ég (1999), Hangraforgó (2001), Madárjós (2008), Az én...megnyit →
Részletek
Kor-zár (I)
Verséneklő együttes. Zsapka Attila, Zsapka Zsolt és Vén Kamil egyetemisták alapították (Nyitra, Dunaszerdahely, Udvard, 1989). Évente 10-20 alkalommal lép közönség elé önálló koncertekkel, ill. vendégszereplőként. Rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Több hanghordozója is megjelent: Őrizzetek meg (1995), Tajtékos ég (1999), Hangraforgó (2001), Madárjós (2008), Az én falkám (2009), Töredék (2010), Búcsú a holnapért (2011).
Magyar Album
A Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat füzetsorozata (Nyitra, 1941–1944). A fasiszta szlovák állam betiltotta a szlovákiai magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat. E hiány pótlására indították a Híd szerkesztői a rendszertelen időközökben megjelenő Magyar Album-füzeteket. A tíz kötetre tervezett első sorozatnak egy éven belül kellett...megnyit →
A Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat füzetsorozata (Nyitra, 1941–1944). A fasiszta szlovák állam betiltotta a szlovákiai magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat. E hiány pótlására indították a Híd szerkesztői a rendszertelen időközökben megjelenő Magyar Album-füzeteket. A tíz kötetre tervezett első sorozatnak egy éven belül kellett...megnyit →
Részletek
A Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat füzetsorozata (Nyitra, 1941–1944). A fasiszta szlovák állam betiltotta a szlovákiai magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat. E hiány pótlására indították a Híd szerkesztői a rendszertelen időközökben megjelenő Magyar Album-füzeteket. A tíz kötetre tervezett első sorozatnak egy éven belül kellett volna megjelennie, de a cenzúra és a terjesztési engedélyek körüli huzavona miatt ez több évre eltolódott. A római számokkal jelölt füzetek belső elrendezése a folyóiratokéra emlékeztet. Állandó rovataiban 45 szlovákiai magyar, 117 magyarországi, romániai és jugoszláviai magyar, 13 szlovák és 13 idegen költő, író, műfordító alkotása jelent meg, összesen 346 mű 1062 oldal terjedelemben. A szerkesztők magatartására és bátorságára jellemző, hogy 1942-ben Mártonvölgyi László cikket írt József Attila halálának körülményeiről, elhanyagolt sírjáról, s közölték a Mama, az Eperfa és a Mondd, mit érlel.. c. verseit. Az erősödő politikai nyomás és anyagi gondok miatt a X. füzet megjelenése után 1944 karácsonyán beszüntette működését. – Szerk. Dallos István, Mártonvölgyi László közreműködésével. – Ir. Dallos István: A Híd vallomása (1969); A „Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat” kiadói tevékenysége. In: Szeberényi Zoltán: Visszhang és reflexió (1986).
Magyar Napló
Részletek
Regionális politikai, gazdasági és kulturális havi folyóirat (Nyitra, 1933 júl.–1936 dec.). – Szerk. Pataki János.
Magyar Szó 1.
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt....megnyit →
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt....megnyit →
Részletek
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt. 1935 végén összeolvadt a Földműves c. lappal. – Szerk. Zipser János, Ádámy János.
Népakarat
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Nyitra, Pozsony, 1919–1925). Utódja a Magyar Néplap lett. – Szerk. Pesthy Pál, Máté Ferenc, Reinel János, Tobler János.
Nyitrai Lapok
Részletek
Szabadelvű politikai hetilap (Nyitra, 1920–1936). Az Országos Zsidó Párt befolyása alatt állt. 1918 előtt is létezett. – Szerk. Weisz József, Kuttna Henrik, Salgó Károly, Glass Lívia, Weisz Franciska.
Nyitrai Magyar Egyetemisták Kínjátszó Köre – NYEKK
Részletek
A nyitrai magyar egyetemisták színjátszó köre (Nyitra, 2001). Első bemutatásra került darabja (7köznapillanatok) különdíjban részesült a Jókai Napokon. A társulat évente új darabbal jelentkezik, több vendégszereplést is maga mögött tudhat már.
Nyitramegyei Szemle
Részletek
Regionális politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap (Nyitra, 1919–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt orgánuma (1939–1941 között független lap). 1919 előtt is létezett. – Szerk. Risnyovszky János, Franciscy Lajos, Pálddi Vilmos.
Nyitravármegye
Részletek
Regionális politikai és társadalmi hetilap (Nyitra, 1920–1940). Egy ideig az Országos Zsidó Párt befolyása alatt állt. 1918 előtt is megjelent. – Szerk. Aith Fülöp.
Országos Keresztényszocialista Párt
Konzervatív politikai párt (1920–1936). A párttá szerveződés központjai Pozsony, Nyitra és Kassa voltak. A szlovákiai magyar kisebbség két vh. közötti meghatározó politikai pártjának számított. Az ~ megszervezése 1919 tavaszán kezdődött az államfordulat előtt már működő keresztényszocialista egyesületekre alapozva. Az alapító országos kongresszusra 1920. márc. 20-án került sor...megnyit →
Konzervatív politikai párt (1920–1936). A párttá szerveződés központjai Pozsony, Nyitra és Kassa voltak. A szlovákiai magyar kisebbség két vh. közötti meghatározó politikai pártjának számított. Az ~ megszervezése 1919 tavaszán kezdődött az államfordulat előtt már működő keresztényszocialista egyesületekre alapozva. Az alapító országos kongresszusra 1920. márc. 20-án került sor...megnyit →
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt munkácsi nagygyűlésének szónokai és képviselői (balról a harmadik helyen ül Dr. Szüllő Géza) (FI)
Konzervatív politikai párt (1920–1936). A párttá szerveződés központjai Pozsony, Nyitra és Kassa voltak. A szlovákiai magyar kisebbség két vh. közötti meghatározó politikai pártjának számított. Az ~ megszervezése 1919 tavaszán kezdődött az államfordulat előtt már működő keresztényszocialista egyesületekre alapozva. Az alapító országos kongresszusra 1920. márc. 20-án került sor Pozsonyban, ahol a párt első elnökévé a nyitrai alapszervezet vezetőjét, Lelley Jenőt választották. A párt világnézeti alapon, a magyar érzelmű katolikus klérushoz szorosan kötődve szerveződött meg. Az ~, a Magyar Nemzeti Párttal (MNP) való 1936-ban bekövetkezett egyesülésig, végig ellenzéki, a csehszlovák állammal szembeni sérelmi politikát folytatott. A párt programjának legfontosabb pontjait a keresztényszocializmus elvei, Szl. autonómiája és a kisebbségi lakosság jogi és nyelvi egyenjogúsága alkották. Hivatalosan nem etnikai alapokon szerveződött, hanem Szl. őslakosságát (magyarokat, szlovákokat, németeket) igyekezett megszólítani. A párton belül külön szlovák és német szekció is működött, sőt Kárpátalján ruszin és német csoportjai is voltak. Tagságának döntő többsége azonban magyar volt, s a párt elsősorban a szlovákiai magyarok érdekei szerint politizált. Szervezeti felépítésének alapját a helyi szervezetek jelentették, amelyben a vezető szerepet legtöbbször a katolikus papság játszotta. A párt legmagasabb szintű fórumát a kongresszus jelentette, amely a 120 tagú országos vezetést választotta. Ebben egyformán 40–40 fővel képviseltették magukat a magyarok, a szlovákok és a németek. Az országos pártvezetés volt jogosult a párt elnökének megválasztására és a választási jelölőlisták összeállítására. Hivatalos sajtóorgánuma a Népakarat, A Nép, a Magyar Néplap, a szlovák nyelvű Vôľa ľudu és a német nyelvű Deutsche Zeitung voltak. Saját nyomdával is rendelkezett, amely a Concordia nevet viselte. A párthoz kapcsolódóan erős szakszervezeti mozgalom működött, amely D-Szl. ipari munkásságának egy jelentős részét tudta a párt mellé állítani. Más pártokhoz hasonlóan az ~ mellett több olyan gazdasági és regionális jellegű szervezet működött, amelyek a megfelelő lehetőséget kínáltak a párt szavazóbázisának mozgósításához. A húszas évek közepén éles küzdelem kezdődött a párton belül a pártelnök, Lelley Jenő vezette csoport és a Trianon előtti magyar konzervatív politikai hagyományokhoz jobban kötődő Szüllő Géza nevével fémjelzett csoportosulás között. Ez utóbbiak az őslakos koncepció helyett a párt magyar etnikai jellegének nagyobb hangsúlyozását és határozottabb sérelmi szempontú ellenzéki politizálást követeltek. A belharcokból végül Szüllő került ki győztesen, aki 1925-től 1932-ig a párt elnöke volt. A Lelley vezette csoport kivált a pártból, s Nyugatszlovenszkói Keresztényszocialista Párt néven működött tovább. Szüllő elnöksége idején a párt merev ellenzéki politikát folytatott, s éles konkurenciaharcot vívott az MNP-vel. 1932-ben Szüllő helyére a Budapesti kormányzat által favorizált Esterházy Jánost választották a párt elnökévé. A nemzetközi politikai helyzethez alkalmazkodva az ~ Esterházy vezetésével intenzívebbé igyekezett tenni a párt kapcsolatait a centralizált Csehszlovák Köztársaság ellen fellépő politikai erőkkel, a Hlinka-féle Szlovák Néppárttal és a Szudétanémet Párttal. Noha Esterházy és a pártvezetés döntő többsége (főleg az ún. papi szárny) ellenezte az MNP-vel való egyesülést, ennek végül nem tudták útját állni, s Budapest nyomására 1936-ban az ~ összeolvadt az MNP-vel. Az egységes ellenzéki párt az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt nevet vette fel. – Vezető: Lelley Jenő (1920–1925), Szüllő Géza (1925– 1932), Esterházy János (1932–1936).
PRESStige
Részletek
Egyetemista havilap (Nyitra, 2007–2010). A Juhász Gyula Ifjúsági Klub adta ki. Társadalomkritikával, politikával, zenével, közélettel, irodalommal, művészettel és tudománnyal foglalkozott.
Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa
A szlovákiai magyar tanítók központi énekkara (Nyitra, Komárom, 1964). Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néven kezdett működni. Alapító karnagya Ág Tibor, Janda Iván, Schleicher László és Szíjjártó Jenő, első magyarországi vendégkarnagya Vass Lajos volt. Vass Lajos után Tamási László (1993–1996) és Sapszon Ferenc (1997–2006)...megnyit →
A szlovákiai magyar tanítók központi énekkara (Nyitra, Komárom, 1964). Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néven kezdett működni. Alapító karnagya Ág Tibor, Janda Iván, Schleicher László és Szíjjártó Jenő, első magyarországi vendégkarnagya Vass Lajos volt. Vass Lajos után Tamási László (1993–1996) és Sapszon Ferenc (1997–2006)...megnyit →
Részletek
A szlovákiai magyar tanítók központi énekkara (Nyitra, Komárom, 1964). Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néven kezdett működni. Alapító karnagya Ág Tibor, Janda Iván, Schleicher László és Szíjjártó Jenő, első magyarországi vendégkarnagya Vass Lajos volt. Vass Lajos után Tamási László (1993–1996) és Sapszon Ferenc (1997–2006) volt a vendégkarnagy. Jelenleg a művészeti vezető Józsa Mónika, a vendégkarnagy Tóth Árpád. A kórus célja a kórusművészet iránt érdeklődő magyar pedagógusok összefogása és a karéneklés hagyományának ápolása. Az alakuláskor a Csemadok alá tartozott, később önállósult. A kórusnak nincs állandó működési helye, a tagok havonta mindig ott találkoznak, ahol megfelelő helyet találnak, leggyakrabban kollégiumokban. Szívesen lép fel templomokban és különböző rendezvényeken. Esterházy János Emlékplakettet kapott (2009, 2010, 2011). – Ir. Horváth Géza–Debrődi D. Géza szerk.: A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara megalakulásának 25. évfordulója (1989); Horváth Géza szerk.: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának (CSMTKÉ) 30. évfordulója (1994); Horváth Géza: Ha megszólít az ének – A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának (CSMTKÉ) története, 1964–2004 (2004).
Szűz Mária Új Virágos Kertje
Részletek
Szuz Maria
Kat. hitbuzgalmi havilap (Érsekújvár, Nyitra, Komárom, 1922–1944). A szlovákiai magyar Máriakongregációk orgánuma. – Szerk. Turányi Margit, Rummel Rezső, Király József, Bíró Lucián Géza.