Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1992. január 29.

A Szövetségi Gyűlés 60/1992. számmal új választási törvényt fogad el. A törvény értelmében a választásokon induló pártoknak vagy mozgalmaknak a parlamentbe jutáshoz továbbra is el kell érniük az 5%-os küszöböt, 2 vagy 3 párt koalíciója esetén azonban a küszöb 7%, 4 vagy több párt koalíciója esetén 10%. A választásokon azok a tömörülések indulhatnak, amelyek legalább 10 ezer taggal rendelkeznek vagy 10 ezer támogató aláírást szereznek, ez alól azonban mentesülnek a parlamenti képviselettel rendelkező pártok.

A Szövetségi Gyűlés négy volt MKDM-es képviselője: Szőcs Ferenc, Varga Olivér, Magyar Ferenc és Novitzky Béla a testület elnökéhez, Alexander Dubčekhez intézett levelében kéri, hogy a Magyar Néppárt tagjaiként e párt képviselőiként tartsák őket nyilván.

Hibát talált?

Üzenőfal