Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1945. október 22.

A Megbízottak Testületének 129/1945. sz. rendelete szerint a földreform céljára kártérítés nélkül el kell kobozni azon személyek mezőgazdasági ingatlanát, akik elhanyagolják földjük művelését vagy nem szolgáltatják be a kirótt gabonamennyiséget. A rendelet kiemelten figyelmeztet a 33/1945. sz. elnöki alkotmánydekrétum alapján állampolgárságuktól megfosztott németek és magyarok földtulajdonának elkobzására.

A Belügyi Megbízotti Hivatal kiadja 287/1945. sz. végrehajtási utasítását „a csehszlovák állampolgárság 33/1945. sz. alkotmánydekrétum szerinti rendezéséről”, amelyben tételesen felsorolja azon személyek körét, akik nem kaphatják vissza csehszlovák állampolgárságukat. Ezek többek között az ellenséges állam törvényhozó testületének volt tagjai, volt bírái vagy hivatalnokai, felsőbb iskoláinak volt tanítói, hadseregének volt tisztjei vagy altisztjei, közbiztonsági szervének, fegyveres alakulatának, politikai pártjának vagy egyesületének volt tagjai, ill. azok, akik 1938. szeptember 29. előtt német vagy magyar területen kerestek menedéket, vagy a fegyverszünet megkötése után engedély nélkül távoztak Csehszlovákiából.

Hibát talált?

Üzenőfal