Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1945. január 15.

Moszkvában a szövetséges nagyhatalmak, valamint Csehszlovákia és Jugoszlávia képviselői rögzítik a Magyarországgal kötendő fegyverszüneti megállapodás feltételeit. Zdeněk Fierlinger, a londoni csehszlovák emigráns kormány moszkvai követe megpróbálja elérni, hogy az egyezménybe foglalják bele a szlovákiai magyarság háború utáni egyoldalú kitelepítésének elvét, valamint a Csehszlovákia és Magyarország közötti hadiállapot kezdetének 1938. október 7. vagy november 2. elismerését. V. M. Molotov szovjet külügyminiszter támogatásáról biztosítja a csehszlovák követelést, W. A. Harriman amerikai nagykövet ugyanakkor elutasítja, J. Balfour brit nagykövet pedig a majdani békekonferencia hatáskörébe tartozónak nyilvánítja a kérdés eldöntését.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeLondon / Nagy-Britannia / Moszkva / Oroszország / kitelepítés / autonómia / emigráció
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
Év1945
Rövid URL
ID227454
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

Hibát talált?

Üzenőfal