Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1933. január

Hokky Károly a parlament költségvetési bizottságának ülésén a magyar iskolaügyről számolt be. Többek között elmondta, hogy Szlovenszkóban és Kárpátalján mindössze 30 magyar óvoda van, ezek többsége felekezeti fenntartású. 3861 magyar gyermek jár óvodába, ebből 2889-en magyarba. – Hokky interpellációt nyújtott be a volt ungvári katolikus magyar gimnázium viszszaadása ügyében. Ivan Dérer iskolaügyi miniszter válasza: „A magyar időben Kárpátalján csak magyar nyelvű gimnáziumok léteztek, természetes volt, hogy az ungváriban a ruszin nyelvet vezessék be. A magyar gyerekek igényeit kielégíti a beregszászi gimnázium.” – A kárpátaljai tanügyi referátus „takarékossági iskolaszünetet” rendelt el minden iskolában, mert a költségvetésből nem tudják kiutalni a szükséges tüzelőanyag-hozzájárulást. Nincs szünet a görög katolikus elemi és a zsidó felekezeti iskolákban. – Életbe lépett a kormány 169/932. sz. rendelete, melynek értelmében Ungvárnak emlékkönyvet kell vezetni, melybe „a várossal összefüggő világeseményeket, a helyi nevezetesebb eseményeket kell bejegyezni” (kéziratos krónika).

Hibát talált?

Üzenőfal