Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1933. április

Kárpátalján bojkott bizottságok alakultak a németországi áruk és filmek forgalmazása ellen. – Munkácson a zsidó fiatalok bojkottot hirdettek a német árukra. Kérésükre a városban az üzletek tulajdonosai bevonták a német árukra vonatkozó reklámtáblákat. – Az ungvári zsidó egyesületek felszólították a kávéházak, nyilvános olvasótermek és hírlapterjesztők tulajdonosait, hogy mondják le a további németországi laprendeléseket. A város zsidó egyesületei és pártjai zártkörű gyűlésen fejezték ki tiltakozásukat a németországi zsidóüldözések miatt. – A postaügyi minisztérium a külföldi rádióadások nyilvános vételének szabályozását célzó rendelkezést adott ki, melyben a rádiótulajdonosoknak „megtiltja, hogy a fölvevőkészülékkel olyan külföldi rádióprogramot terjesszen, amelynek tartalma vagy jellege a közrend és nyugalom ellen szól, vagy alkalmas arra, hogy közfelháborodást idézzen elő, avagy a polgárságot vagy annak egy részét akár egymás ellen, akár a csehszlovák állam egysége és érinthetetlensége, annak demokratikus-köztársasági formája, alkotmánya és közberendezése ellen izgassa”. – Hokky Károly interpellációt nyújtott be a prágai parlamentben, melyben szorgalmazta, hogy a postahivatalokban engedélyezzék a magyar feliratokat. A kérést elutasították.

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Uzshorod / Románia / Németország / határkérdés / Prága / nőkérdés / Dérer Ivan / Ungvár / görög katolikus / Praha / Beregszász / Berehove / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / ipar, kereskedelem / Mukacseve / római katolikus / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Demkó Mihály / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Szerednye / Ruszinszkói Fényképészek Szövetsége / Hokky Károly / Ungvári Katolikus Legényegylet / Fülöp Árpád / Bródy András (Bródy Andrej) / Jaczik Miklós / Siménfalvy Árpád / Visnovsky Milán / Jabotinsky Vladimir / Csertés(z) / Csertizs / Podkarpatszka Ruszi Szőlőhegyközségek Szövetsége / Kis Terézke Leányklub / Zsidó Ügyvédek Szövetsége / Munkácsi Kereskedelmi Kör / Zsidó Orvosok Szövetsége / Cionista Unió / Munkácsi Magyar Dalárda / egyház / színház / sport / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / mozi / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
TelepülésEgyházfa [Kostolná pri Dunaji]
Év1933
Rövid URL
ID240490
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

Hibát talált?

Üzenőfal