Fiatal Kommunista
Részletek
Kommunista ifjúsági havi lap (Prága, 1926). 5 száma jelent meg. Kiadója Antonín Novotný volt. Korábban Fiatal Kommunista, majd Kommunista Ifjúmunkás, később Fiatal Dolgozó címen adták ki. – Szerk. Madarász István.
Fiatal Magyarok Munkacsoportja
A Magyar Nemzeti Párt mellett működő ifjúsági szerveződés (1933). Megalakítása szorosan összefügg a párton belül az 1930-as évek elején lezajlott személyi változásokkal, amelyek értelmében a párt meghatározó alakjává Jaross Andor vált. A korábbiaknál jobboldalibb és nemzetibb retorika mellett újdonságként jelentkezett a párton belül a...megnyit →
A Magyar Nemzeti Párt mellett működő ifjúsági szerveződés (1933). Megalakítása szorosan összefügg a párton belül az 1930-as évek elején lezajlott személyi változásokkal, amelyek értelmében a párt meghatározó alakjává Jaross Andor vált. A korábbiaknál jobboldalibb és nemzetibb retorika mellett újdonságként jelentkezett a párton belül a...megnyit →
Részletek
A Magyar Nemzeti Párt mellett működő ifjúsági szerveződés (1933). Megalakítása szorosan összefügg a párton belül az 1930-as évek elején lezajlott személyi változásokkal, amelyek értelmében a párt meghatározó alakjává Jaross Andor vált. A korábbiaknál jobboldalibb és nemzetibb retorika mellett újdonságként jelentkezett a párton belül a fiatalság megszervezésének szándéka, amelynek 1932 és 1933 folyamán ifjúsági nagygyűlések és találkozók szervezésével adtak nyomatékot. Noha a hatóságok igyekeztek akadályokat gördíteni a párt ifjúsági tagozatának megszervezése elé, 1933 tavaszán mégis sor került a ~ létrehozására. A ~ba a párt 21 és 40 év közötti tagjai léphettek be. A párt elsősorban a falusi paraszti rétegek és a városi munkásság köréből igyekezett tagokat toborozni. Tagjai a nyilvános szereplések alkalmával magyar jellegű nyakkendőt viseltek, s előírás szerint a Jobb jövőt! és az Adjon Isten! szavakkal köszöntötték egymást. A nyilvánosság előtt rendezett zárt sorokban felvonuló fiatalok egyik feladata éppen a nyilvános rendezvények nyugalmának biztosítása volt, mivel a párton belül bizonyos rendfenntartó szerepet is szántak nekik. 1933 nyarán D-Szl. különböző vidékein egymás után jöttek létre a helyi szervezetei. A hatóságok azonban félkatonai szerveződésnek minősítették, működését pedig ellentétesnek ítélték a fennálló törvényekkel. Ennek következtében a Tartományi Hivatal (közigazgatási reformok) 1933. júl. 10-én kiadott rendeletében betiltotta a ~ szervezeteinek működését, majd feloszlatta azokat. Noha az MNP élesen tiltakozott a ~ feloszlatása és a vezetői ellen indított perek ellen, a Tartományi Hivatal döntését nem tudta megváltoztatni.
Fifik
Részletek
Gyermekeknek szánt folyóirat, a szlovák Fifi testvérlapja. Az Oktatásügyi Minisztérium adta ki az 1990-es években.
Figa
-> Gömörfüge; Füge (Figa)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Vály-patak jobb partján, Tornaljától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 437, ebből 433 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 418, ebből 176 (42,1%) magyar, 171 (40,9%) szlovák, 44 (10,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 229 (54,8%) magyar, 161...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Vály-patak jobb partján, Tornaljától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 437, ebből 433 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 418, ebből 176 (42,1%) magyar, 171 (40,9%) szlovák, 44 (10,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 229 (54,8%) magyar, 161...megnyit →
Részletek
Gömörfüge (GJ)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Vály-patak jobb partján, Tornaljától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 437, ebből 433 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 418, ebből 176 (42,1%) magyar, 171 (40,9%) szlovák, 44 (10,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 229 (54,8%) magyar, 161 (38,5%) szlovák. V: [2011] – 217 r. k., 25 ref., 8 ev., 1 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre nagyrészt magyarországi és kárpátaljai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) temploma középkori alapokon 1810-ben, a Palkovics-kúria a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Figaró
Részletek
Humoros lap (Pozsony, 1919. dec. 25.). Egyetlen száma jelent meg. – Szerk. Szomolányi Endre.
Figyelő
Politikai, társadalmi, közgazdasági és irodalmi hetilap (Losonc, 1932. ápr. 20.–1934. nov. 22.). A hazai írók, publicisták közül többek között Darvas János, Egri Viktor, Farkas István, Gömöry János, Kovács Endre, Morvay Gyula, Szalatnai Rezső, Sziklay László, Tamás Lajos, Tamás Mihály és Vass László írtak bele;...megnyit →
Politikai, társadalmi, közgazdasági és irodalmi hetilap (Losonc, 1932. ápr. 20.–1934. nov. 22.). A hazai írók, publicisták közül többek között Darvas János, Egri Viktor, Farkas István, Gömöry János, Kovács Endre, Morvay Gyula, Szalatnai Rezső, Sziklay László, Tamás Lajos, Tamás Mihály és Vass László írtak bele;...megnyit →
Részletek
Politikai, társadalmi, közgazdasági és irodalmi hetilap (Losonc, 1932. ápr. 20.–1934. nov. 22.). A hazai írók, publicisták közül többek között Darvas János, Egri Viktor, Farkas István, Gömöry János, Kovács Endre, Morvay Gyula, Szalatnai Rezső, Sziklay László, Tamás Lajos, Tamás Mihály és Vass László írtak bele; Mo.-ról Gulyás Pál, Radnóti Miklós és Simándy Pál, Erdélyből Ligeti Ernő, Jugoszláviából Szenteleky Kornél, Amerikából Reményi József. A lap színvonalas vitát szervezett a csehszl. magyar irodalom fejlődéséről. – Szerk. Losonci Sándor, Sándor László, Darkó István.
Fiľakovo
-> Fülek (Fiľakovo)
Város a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i peremén, a Béna-patak völgyében, Losonctól DK-re. L: [1921] – 3219, ebből 2157 (67,0%) magyar, 806 (25,0%) szlovák, 118 (3,7%) zsidó, 41 (1,3%) roma; [2011] – 10 817, ebből 5792 (53,5%) magyar, 3031 (28,0%) szlovák, 396 (3,7%) roma...megnyit →
Város a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i peremén, a Béna-patak völgyében, Losonctól DK-re. L: [1921] – 3219, ebből 2157 (67,0%) magyar, 806 (25,0%) szlovák, 118 (3,7%) zsidó, 41 (1,3%) roma; [2011] – 10 817, ebből 5792 (53,5%) magyar, 3031 (28,0%) szlovák, 396 (3,7%) roma...megnyit →
Részletek
Fülek − vár (GJ)
Város a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i peremén, a Béna-patak völgyében, Losonctól DK-re. L: [1921] – 3219, ebből 2157 (67,0%) magyar, 806 (25,0%) szlovák, 118 (3,7%) zsidó, 41 (1,3%) roma; [2011] – 10 817, ebből 5792 (53,5%) magyar, 3031 (28,0%) szlovák, 396 (3,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 6676 (61,7%) magyar, 2483 (23,0%) szlovák, 54 (0,5%) roma. V: [2011] – 7087 r. k., 195 ev., 176 ref., 26 gör. kat. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza; 1951–60 között járási székhely volt. A második vh. utáni ún. belső telepítések során szlovák telepesekkel népesítették be. A ferencesek 1513-ban épült (Szűz Mária mennybevétele) templomát és kolostorát a 18. sz. elején barokk stílusban építették újjá, a kolostor ma az 1951-ben alapított Nógrádi Múzeumnak ad helyet. Ref. templomát 2002-ben emelték. A Coburg-Koháry-kúria a 18. sz. elején barokk, a Cebrián-kúria a 18. sz. végén klasszicista, a Berchtold-Stepani-kastély 1830-ban ugyancsak klasszicista stílusban épült. A város közepén találhatók a 13. sz.-ban épült, 1682-ben azonban felrobbantott ~i vár romjai. – Ipari létesítményei közül a bútorgyár és a zománcedénygyár a legnevezetesebb. 1952–60 között Budovateľ okresu Fiľakovo – Építő a Füleki járás részére címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja, 2005-ben Fiľakovské zvesti – Füleki Hírlap címmel indult kétnyelvű önkormányzati havilapja. A 21. sz. elején két magyar tanítási nyelvű alapiskolával, vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziummal és összevont középiskolával rendelkezett. – 1976–90 között közigazgatásilag ~hez tartozott Fülekpüspöki, 1988–92 között Bolgárom. – Ir. Fiľakovo – Fülek 1246–1996 (Jozef Drenko a kol., 1996).
Fülek − a gimnázium épülete (PJ)
Fiľakovské Kľačany
-> Fülekkelecsény (Fiľakovské Kľačany)
1941-ben Fülekkovácsihoz csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó völgyében, a Szuha-patak torkolatánál, Fülektől ÉNy-ra. L: [1921] – 100, ebből 87 (87,0%) magyar, 10 (10,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 84 r. k., 13 ev., 3 izr. – R. k. (Szűz...megnyit →
1941-ben Fülekkovácsihoz csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó völgyében, a Szuha-patak torkolatánál, Fülektől ÉNy-ra. L: [1921] – 100, ebből 87 (87,0%) magyar, 10 (10,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 84 r. k., 13 ev., 3 izr. – R. k. (Szűz...megnyit →
Részletek
1941-ben Fülekkovácsihoz csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó völgyében, a Szuha-patak torkolatánál, Fülektől ÉNy-ra. L: [1921] – 100, ebből 87 (87,0%) magyar, 10 (10,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 84 r. k., 13 ev., 3 izr. – R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma 1935-ben szecessziós stílusban épült, a Beniczky-kúriát a 19. sz. elején, a Csillom-kúriát 1840-ben, a Ruttkay-kúriát 1870-ben emelték.
Fiľakovské Kováče
-> Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováče)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, a Szuha-patak bal partján, Fülektől ÉNy-ra. L: [1921] – 542, ebből 464 (85,6%) magyar, 21 (3,9%) szlovák; [2011] – 908, ebből 421 (46,4%) magyar, 368 (40,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 532 (58,6%) magyar, 333 (36,7%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, a Szuha-patak bal partján, Fülektől ÉNy-ra. L: [1921] – 542, ebből 464 (85,6%) magyar, 21 (3,9%) szlovák; [2011] – 908, ebből 421 (46,4%) magyar, 368 (40,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 532 (58,6%) magyar, 333 (36,7%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, a Szuha-patak bal partján, Fülektől ÉNy-ra. L: [1921] – 542, ebből 464 (85,6%) magyar, 21 (3,9%) szlovák; [2011] – 908, ebből 421 (46,4%) magyar, 368 (40,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 532 (58,6%) magyar, 333 (36,7%) szlovák. V: [2011] – 780 r. k., 21 ev., 2 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. László-) temploma régebbi alapokon 1899-ben, barokk r. k. (Nepomuki Szt. János) kápolnája a 18. sz. közepén épült. A ~hoz tartozó Kurtány-pusztán született Mocsáry Lajos (1826–1916) politikus, író, akinek emlékét az egykori Mocsáry-kúria melletti emlékműőrzi. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1941-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Fülekkelecsényt.
Filléres Újság
Részletek
Társadalmi hetilap (Kassa, 1936. ápr. 6.–máj. 2.). – Szerk. Zelleny Viktor.