Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 62 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 60 61 62 63 64 1 223
1223 találat

1920. június : Ungváron politikai szervezetek alakultak: az Ung Megyei Kisgazdapárt, elnök: Egry Ferenc kisgejőci harangöntő; a Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség, elnök: V. Rizsák, ügyvezető: Kaminszki József, titkár: Demkó Mihály. A programjukból: nem akarunk és nem fogunk politizálni, mert a politika nem ad nekünk kenyeret, feladatunk a nép életkörülményeinek a javítása. A párt sajtóorgánuma a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082&#1080&#1081 &#1077&#1077&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082&#1098 (Kárpátorosz Hírmondó) című lap (szerk. Kaminszki József), valamint kiadja ruszin nyelven a Ruszin földműves kalendáriumot (&#1056&#1095&#1089&#1089&#1082čé &#1079&#1077&#1084&#1083&#1077&#1075&#1103&#1083&#1100&#1089&#1100&#1082&#1103é &#1082&#1072&#1083&#1077&#1085&#1075&#1072&#1088ú).

1920. június 2. : A prágai parlamentben elhangzik az első magyar felszólalás. Körmendy-Ékes Lajos keresztényszocialista párti képviselő a Nemzetgyűlés Képviselőházában felolvassa a magyar ellenzéki pártok közös deklarációját az impériumváltással és a kisebbségi sorba került felvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban. A magyar nyelven előadott deklaráció hangsúlyosan felhívja rá a figyelmet, hogy a Felvidék lakossága szülőföldjével együtt nem önszántából, hanem erőszakos katonai megszállás következményeként került egy új állam fennhatósága alá. Kifejti, hogy bár az elszakított magyarság részt vett a nemzetgyűlési választásokon, aminek következtében képviselői ott vannak a prágai parlamentben, mindezt csak abból az okból tette, mert „ezen az úton vélte biztosítani a maga számára a lehetőséget arra, hogy a vele elkövetett példátlanul súlyos nemzetközi igazságtalanságoknak, a közjogi és magánjogi jogfosztásoknak ellene alkalmazott egész rendszerével szemben tiltakozó szavát messzehangzóan felemelhesse”. A deklaráció teljes őszinteséggel és világosan leszögezi a magyar pártok álláspontját az új nemzetközi és hazai hatalmi-politikai konstellációval kapcsolatban: „Ha már kénytelenek vagyunk az entente hatalmak által reánk kényszerített kemény sorsot tűrni, viselni fogjuk azt Istenbe helyezett bizalommal, teljesíteni fogjuk minden nehézségek és veszélyek dacára elvállalt kötelezettségeinket, de arra soha sem leszünk kaphatók hogy a velük szemben elkövetett jogtalanságokban – bár hallgatólag is – megnyugodjunk.” A deklaráció a továbbiakban arra is felhívja „az egész világ lelkiismeretét”, hogy a felvidéki magyarságot akarata ellenére, erőszakkal szakították ki a magyar nemzet testéből. „Ha mások bűnei miatt mindent elvesztettünk is – konstatálja zárómondatában a Körmendy-Ékes Lajos által felolvasott deklaráció -, a becsületünk magmaradt, és éppen ez kötelez bennünket annak világos és határozott kijelentésére, hogy önrendelkezési jogukat soha és semmiképpen fel nem adjuk, azt fenntartjuk, követeljük.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260450
Módosítás dátuma2008. február 20.

1 60 61 62 63 64 1 223
1223 találat