Zsitvamártonfalva; Mártonfalva (Martinová)
Részletek
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Vajkkal egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 155 (51,8%) magyar, 141 (47,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 285 r. k., 10 izr., 4 ev. A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején magát többségében magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált.
Zsolna (Žilina; Sillein)
Részletek
Zsolna főtere (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Kiszucai- és a Sztrázsó-hegység között, a Zsolnai-medencében, a Vág folyó völgyében. L: [1921] – 12 073, ebből 9698 (80,3%) szlovák, 750 (6,2%) német, 674 (5,6%) zsidó, 439 (3,6%) magyar; [2011] – 81 494, ebből 74 331 (91,2%) szlovák, 1018 (1,2%) cseh és morva, 292 (0,4%) roma, 93 (0,1%) magyar, 43 (0,1%) német, 8 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 74 272 (91,1%) szlovák, 1104 (1,4%) cseh, 152 (0,2%) roma, 128 (0,2%) magyar, 48 (0,1%) német, 2 jiddis. V: [2011] – 53 674 r. k., 2717 ev., 326 gör. kat., 176 jehovista, 142 gör. kel., 52 ref., 44 izr. – Sziléziai német telepesek által a 13. sz.-ban alapított kereskedőváros évszázadokon keresztül a magyarországi posztóipar egyik központja volt. 1910-ben rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elvesztett városi címét 1954-ben kapta vissza. 1949–60 között, majd 1996 óta kerületi székhely. Csehszl. megalakulását követően, 1918 dec.-e és 1919 febr.-ja között a szlovákiai teljhatalmú minisztérium székhelye volt. A szlovák pártok képviselői 1938. okt. 6-án itt kiáltották ki Szl.-nak a csehszlovák államon belüli autonómiáját. A 18. sz. óta számottevő zsidó közösség lakta, amelyet a második vh. idején koncentrációs táborokba hurcoltak. Négyszög alaprajzú, árkádos főtere védett műemlékegyüttes. A főtéren álló r. k. (Szt. Pál-) templom és rendház 1743-ban barokk, a várdombon álló r. k. (Szentháromság-) templom 1400 körül gótikus, a közeli Burián-harangtorony 1530-ban reneszánsz stílusban épült. Zsinagógáját 1933–34-ben, ev. templomát 1935–36-ban emelték. Egyetemét, a Zsolnai Egyetemet (1996-ig Közlekedési és Távközlési Főiskola) 1953-ban, bábszínházát 1950-ben, a Vág Menti Múzeumot 1936-ban, a Vág Menti Galériát 1976-ban hozták létre. A város Szl. egyik legjelentősebb ipari központja, valamint vasúti és közúti csomópontja, 2008 óta r. k. püspöki székhely. – A 20. sz. második felében közigazgatásilag ~hoz csatoltak számos környező települést, köztük a váráról híres Budatint.
Zsór (Žiar)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 111, ebből 111 (100%) magyar; [2011] – 164, ebből 112 (68,3%) magyar, 45 (27,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 112 (68,3%) magyar, 45 (27,4%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 111, ebből 111 (100%) magyar; [2011] – 164, ebből 112 (68,3%) magyar, 45 (27,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 112 (68,3%) magyar, 45 (27,4%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 111, ebből 111 (100%) magyar; [2011] – 164, ebből 112 (68,3%) magyar, 45 (27,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 112 (68,3%) magyar, 45 (27,4%) szlovák. V: [2011] – 58 ref., 56 r. k., 4 gör. kat., 3 ev. – A második vh. után magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1872-ben neoklasszicista stílusban épült.
Zvolen
-> Zólyom (Zvolen; Altsohl)
Város és járási székhely a Zólyomi-medencében, a Garam folyó bal partján, Besztercebányától D-re. L: [1921] – 8917, ebből 8294 (93,0%) szlovák, 283 (3,2%) magyar, 132 (1,5%) német, 101 (1,1%) zsidó; [2011] – 43 318, ebből 36 201 (83,5%) szlovák, 372 (0,9%) cseh és morva,...megnyit →
Város és járási székhely a Zólyomi-medencében, a Garam folyó bal partján, Besztercebányától D-re. L: [1921] – 8917, ebből 8294 (93,0%) szlovák, 283 (3,2%) magyar, 132 (1,5%) német, 101 (1,1%) zsidó; [2011] – 43 318, ebből 36 201 (83,5%) szlovák, 372 (0,9%) cseh és morva,...megnyit →
Részletek
A zólyomi vár (FI)
Város és járási székhely a Zólyomi-medencében, a Garam folyó bal partján, Besztercebányától D-re. L: [1921] – 8917, ebből 8294 (93,0%) szlovák, 283 (3,2%) magyar, 132 (1,5%) német, 101 (1,1%) zsidó; [2011] – 43 318, ebből 36 201 (83,5%) szlovák, 372 (0,9%) cseh és morva, 343 (0,8%) roma, 158 (0,4%) magyar, 16 (0,04%) német, 6 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 36 208 (83,6%) szlovák, 398 (0,9%) cseh, 233 (0,5%) magyar, 127 (0,3%) roma, 23 (0,1%) német, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 18 724 r. k., 5038 ev., 313 gör. kat., 166 metodista, 135 jehovista, 121 gör. kel., 47 ref., 17 izr. – A középkorban jobbára német polgársággal rendelkező város a 18. sz.-ig Zólyom vármegye székhelye volt. 1243-ban szabad királyi város, 1876-ban rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban kapta vissza. 1923–28 között a Zólyomi zsupa székhelye volt. – Legjelentősebb műemléke az 1350–70 között épült, a 16. sz. második felében reneszánsz stílusban átalakított, s a török elleni végvárrendszer részévé vált Zólyom vára, Balassi Bálint szülőhelye. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1381–90 között gótikus stílusban épült, a reneszánsz alapokon álló városháza 17. sz.-i építmény. Ev. püspöki székhely, Honismereti Múzeuma 1944-ben, a Jozef Gregor Tajovský Színház 1949-ben, Műszaki Egyeteme (1991-ig Erdészeti és Faipari Főiskola) 1946-ban létesült. A város Szl. egyik legnagyobb vasúti csomópontja, iparosodása a 19. sz. második felében, vasútvonalai átadása után kezdődött. Jelenleg jelentékeny fafeldolgozó, gép-, élelmiszer- és építőanyag-iparral rendelkezik. – Az 1970–80-as években közigazgatásilag ~hoz csatoltak számos környező települést.
A zólyomi vár (GJ)