Thirring Viola
(* 1941. dec. 5. Budapest) Színésznő, színészpedagógus, rendező. 1963-ban végzett a pozsonyi színművészeti főiskolán; 1963–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. Ezt követően pályája Budapesten folytatódott. Színészpedagógusként is aktív (az 1990-es évek elején a pozsonyi színművészeti főiskolán oktatott beszédtanári minőségben), gyermekcsoportokkal is...megnyit →
(* 1941. dec. 5. Budapest) Színésznő, színészpedagógus, rendező. 1963-ban végzett a pozsonyi színművészeti főiskolán; 1963–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. Ezt követően pályája Budapesten folytatódott. Színészpedagógusként is aktív (az 1990-es évek elején a pozsonyi színművészeti főiskolán oktatott beszédtanári minőségben), gyermekcsoportokkal is...megnyit →
Részletek
Thirring Viola (TSZA)
(* 1941. dec. 5. Budapest) Színésznő, színészpedagógus, rendező. 1963-ban végzett a pozsonyi színművészeti főiskolán; 1963–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. Ezt követően pályája Budapesten folytatódott. Színészpedagógusként is aktív (az 1990-es évek elején a pozsonyi színművészeti főiskolán oktatott beszédtanári minőségben), gyermekcsoportokkal is foglalkozik. A szarvasi Vertigo Szlovák Színháznál szlovák nyelvű szerepeket vállal. – Főbb színházi szerepei: Zara (Leonyid Zorin: Házasságtörés); Mária (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Hókirálynő (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Elvira (Noel Coward: Vidám kísértet); Manon (Vitězslav Nezval: Manon Lescaut); Lüszisztraté (Arisztophanész: Lüszisztraté); Eszter (Fejes Endre: Rozsdatemető); Lida (Pavel Kohout: Ilyen nagy szerelem); Amália (Friedrich Schiller: Haramiák); Angyalka (Jean-Baptiste Molière: Dandin György, vagy a megcsúfolt férj); Mariska (Szigligeti Ede: Liliomfi); Júlia (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Cecily (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Borbála (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt); Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája). Vendégjátékok: Mária (Peter Sherehaufer: Mosd meg kezecskéidet, eszünk) – A Vertigo Szlovák Színház előadása a Merlin Színházban. – Díjak, elismerések: ARCUS Színházi Találkozó, A legjobb női alakítás díja, 2007 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Tiba
Részletek
1924-ben Lekenyéhez csatolt község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence ÉK-i peremén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 141, ebből 136 (96,5%) magyar, 2 (1,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 87 ev., 26 r. k., 21 ref. 7 izr.
Ticce Bodrogközi és Ungvidéki Alkotóművészek Társulása
Részletek
2001-ben alakult Királyhelmecen. Kulturális, közművelődési, tudományos, szakmai tevékenységet folytat. Célja a Bodrogköz és Ung vidéke képzőművészeti életének a szervezése, fellendítése, propagálása, kiállítások szervezése.
Tichy G. György; Csöndes György
(* 1898. nov. 15. Brassó [Románia], † 1979. febr. 16. Pozsony) Zenekritikus, műkedvelő zeneszerző. Pozsonyi tisztviselő volt, alkalmi zenei cikkeit és kritikáit főleg a helyi lapokban közölte. Gyakran használta a Csöndes György nevet. Hegedűkompozíciókat is alkotott, s Arany-, Ady-, Mécs- és Páll Miklós-verseket zenésített meg. Számos előadást...megnyit →
(* 1898. nov. 15. Brassó [Románia], † 1979. febr. 16. Pozsony) Zenekritikus, műkedvelő zeneszerző. Pozsonyi tisztviselő volt, alkalmi zenei cikkeit és kritikáit főleg a helyi lapokban közölte. Gyakran használta a Csöndes György nevet. Hegedűkompozíciókat is alkotott, s Arany-, Ady-, Mécs- és Páll Miklós-verseket zenésített meg. Számos előadást...megnyit →
Részletek
(* 1898. nov. 15. Brassó [Románia], † 1979. febr. 16. Pozsony) Zenekritikus, műkedvelő zeneszerző. Pozsonyi tisztviselő volt, alkalmi zenei cikkeit és kritikáit főleg a helyi lapokban közölte. Gyakran használta a Csöndes György nevet. Hegedűkompozíciókat is alkotott, s Arany-, Ady-, Mécs- és Páll Miklós-verseket zenésített meg. Számos előadást tartott a Toldy Körben.
Tichy Gyula
Részletek
Tichy Gyula (Önarckép)
(* 1879. aug. 28. Rimaszombat, † 1920. jún. 20. Rozsnyó) Festő, író. Budapesten, majd Rozsnyón rajztanár, illusztrátorként is ismert. A Mars rabjai c. befejezetlen tudományos-fantasztikus r. halála után, 1928–1929-ben folytatásokban jelent meg a Magyar Néplapban. – Fm. A tusosüveg meséi (grafikai album, 1908).
Tichy Kálmán
(* 1888. okt. 31. Rozsnyó, † 1968. okt. 23. Budapest [Mo.]) Festőművész, népművészeti gyűjtő, muzeológus. Rozsnyón érettségizett, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1911). 1945-ig szülővárosában élt, ahol a múzeum igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára...megnyit →
(* 1888. okt. 31. Rozsnyó, † 1968. okt. 23. Budapest [Mo.]) Festőművész, népművészeti gyűjtő, muzeológus. Rozsnyón érettségizett, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1911). 1945-ig szülővárosában élt, ahol a múzeum igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára...megnyit →
Részletek
Tichy Kálmán (Önarckép)
(* 1888. okt. 31. Rozsnyó, † 1968. okt. 23. Budapest [Mo.]) Festőművész, népművészeti gyűjtő, muzeológus. Rozsnyón érettségizett, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1911). 1945-ig szülővárosában élt, ahol a múzeum igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára volt. 1945 után áttelepítették Mo.-ra, Budapesten telepedett le. Néprajzi tevékenységét a gömöri népművészet iránti érdeklődés fémjelezte. Erről tanúskodik ismeretterjesztő írásainak egy része, ismertek dokumentációs értékű rajzai is. – Fm. Thain János – Tichy Kálmán: Kisalföldi és gömöri népi építészet (1991).
Tichy Lajos
(* 1871. aug. 25. Ciffer, † 1925. júl. 1. Pozsony) Prózaíró. A modori tanítóképző elvégzése után szülőfalujában, majd 1895 és 1923 között Pozsonyban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő...megnyit →
(* 1871. aug. 25. Ciffer, † 1925. júl. 1. Pozsony) Prózaíró. A modori tanítóképző elvégzése után szülőfalujában, majd 1895 és 1923 között Pozsonyban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő...megnyit →
Részletek
(* 1871. aug. 25. Ciffer, † 1925. júl. 1. Pozsony) Prózaíró. A modori tanítóképző elvégzése után szülőfalujában, majd 1895 és 1923 között Pozsonyban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő történeteik alapján alakította ki. – Fm. Abdul meg a pénz (elb., 1927); A turbán és egyéb elbeszélések (1925).
Tild (Telince)
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 472, ebből 282 (59,7%) magyar, 160 (33,9%) szlovák; [2011] – 378, ebből 341 (90,2%) szlovák, 34 (9,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,2%) szlovák, 49 (13,0%) magyar....megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 472, ebből 282 (59,7%) magyar, 160 (33,9%) szlovák; [2011] – 378, ebből 341 (90,2%) szlovák, 34 (9,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,2%) szlovák, 49 (13,0%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 472, ebből 282 (59,7%) magyar, 160 (33,9%) szlovák; [2011] – 378, ebből 341 (90,2%) szlovák, 34 (9,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,2%) szlovák, 49 (13,0%) magyar. V: [2011] – 328 r. k., 3 ref., 3 gör. kat., 2 ev. – Nemesi kúriája a 18. sz. elején barokk, r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1938-ban modernista stílusban épült. – 1976–90 között közigazgatásilag Csiffárhoz tartozott.
Tilkovszky Béla
(* 1902. aug. 18. Lőcse, † 1978. ápr. 10. Prága [Csehország]) Művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924-ben Bécsben, 1926–1928-ban Pozsonyban művészettörténetet tanult, s emellett elvégezte a francia–német szakot is, 1929-ben pedig bölcsészdoktori címet szerzett. Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. 1923-ban...megnyit →
(* 1902. aug. 18. Lőcse, † 1978. ápr. 10. Prága [Csehország]) Művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924-ben Bécsben, 1926–1928-ban Pozsonyban művészettörténetet tanult, s emellett elvégezte a francia–német szakot is, 1929-ben pedig bölcsészdoktori címet szerzett. Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. 1923-ban...megnyit →
Részletek
(* 1902. aug. 18. Lőcse, † 1978. ápr. 10. Prága [Csehország]) Művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924-ben Bécsben, 1926–1928-ban Pozsonyban művészettörténetet tanult, s emellett elvégezte a francia–német szakot is, 1929-ben pedig bölcsészdoktori címet szerzett. Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. 1923-ban Csehszlovákiában A Szép címmel művészeti folyóiratot alapított, 1929-ben Párizsban Magyar Európa címmel kezdeményezett irodalmi és művészeti folyóiratot. Részt vett Divald Kornél szepességi kutatásaiban. 1924-ig a Kassai Napló munkatársa, 1927–1928-ban a A Reggel szerkesztője. Az 1930-as években a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője volt. A második vh. idején a Szlovák Rádió, majd a Propaganda Hivatal munkatársaként dolgozott. A háború után Prágában, ill. Pozsonyban töltött be különböző tisztségeket, többek közt művészettörténetet tanított a Comenius Egyetemen. 1956–1959-ben a pozsonyi Výtvarný život, majd 1970-ig a prágai Umění a řemesla c. művészeti folyóirat szerkesztője, ill.főszerkesztője volt. – Fm. Daumier (monogr., 1951); Mánes (monogr., 1961); Ladislav Čemický (monogr., 1962); Štefan Bednár (monogr. 1963). – Ir. Hushegyi Gábor: A Szép (1923). Fórum 1999/1.
Tipary László
(* 1927. júl. 22. Kistompa, † 2007. okt. 24. Ipolyság) Hivatalnok, helytörténész. Az ipolysági mezőgazdasági középiskolában érettségizett 1966-ban. Helytörténeti írásai főleg szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Megalapította a Palóc Helytörténeti és Néprajzi Falumúzeumot Kistompán, felgyűjtötte a falu történelmi emlékeit. – Fm. Gyöngyszemek Palócországból –...megnyit →
(* 1927. júl. 22. Kistompa, † 2007. okt. 24. Ipolyság) Hivatalnok, helytörténész. Az ipolysági mezőgazdasági középiskolában érettségizett 1966-ban. Helytörténeti írásai főleg szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Megalapította a Palóc Helytörténeti és Néprajzi Falumúzeumot Kistompán, felgyűjtötte a falu történelmi emlékeit. – Fm. Gyöngyszemek Palócországból –...megnyit →
Részletek
(* 1927. júl. 22. Kistompa, † 2007. okt. 24. Ipolyság) Hivatalnok, helytörténész. Az ipolysági mezőgazdasági középiskolában érettségizett 1966-ban. Helytörténeti írásai főleg szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Megalapította a Palóc Helytörténeti és Néprajzi Falumúzeumot Kistompán, felgyűjtötte a falu történelmi emlékeit. – Fm. Gyöngyszemek Palócországból – Felsőszemeréd rovásírásos emlékei (1998); El kell menni katonának (tan., 2003); Szülőföldem szép határa. Szlovákiai magyarok deportálása (2004); Gyerk község az Ipoly mellett 1156–2006 (falumon., szlovákul is, 2006).