Baranyay József
(* 1876. szept. 6. Kamocsa, † 1952. jan. 20. Komárom) Újságíró, könyvtáros, helytörténész. Budapesten végzett jogot. Szerkesztette a dunaszerdahelyi Csallóközi Lapokat (1904–1912), a Komáromi Újságot (1914–1919), a Vagyunk c. folyóiratot (1920), a Barázda c. agrárpolitikai és kisebbségvédelmi újságot (1921–1926, 1936–1939), miközben a Komáromi Lapok...megnyit →
(* 1876. szept. 6. Kamocsa, † 1952. jan. 20. Komárom) Újságíró, könyvtáros, helytörténész. Budapesten végzett jogot. Szerkesztette a dunaszerdahelyi Csallóközi Lapokat (1904–1912), a Komáromi Újságot (1914–1919), a Vagyunk c. folyóiratot (1920), a Barázda c. agrárpolitikai és kisebbségvédelmi újságot (1921–1926, 1936–1939), miközben a Komáromi Lapok...megnyit →
Részletek
(* 1876. szept. 6. Kamocsa, † 1952. jan. 20. Komárom) Újságíró, könyvtáros, helytörténész. Budapesten végzett jogot. Szerkesztette a dunaszerdahelyi Csallóközi Lapokat (1904–1912), a Komáromi Újságot (1914–1919), a Vagyunk c. folyóiratot (1920), a Barázda c. agrárpolitikai és kisebbségvédelmi újságot (1921–1926, 1936–1939), miközben a Komáromi Lapok egyik szerkesztője (1920–1944). Egyidejűleg könyvtáros 1945-ig. Komáromra és tágabb térségére vonatkozó történeti, néprajzi, művelődéstörténeti cikkeket publikált. – Fm. A csallóközi aranymosás (1911); A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története (1914); Komárom a magyar népdalokban (1938); A komáromi magyar színészet története 1811–1941 (1941); Kalandozások Komárom vármegyében (1998); Nagyobb munkái (2002).
Baráth László
(* 1910. febr. 21. Rimaszombat, † 1975. nov. 21. Asuncion [Paraguay]). Ügyvéd, lapszerkesztő, publicista. Rimaszombatban érettségizett, majd jogot végzett a prágai egyetemen. Keresztény egyetemi csoportokban tevékenykedett, a prágai Magyar Akadémikusok Körének elnöke is volt. Farkas Istvánnal megalapította az egyetemet végzettek szervezetét, a Gömöri Diétát....megnyit →
(* 1910. febr. 21. Rimaszombat, † 1975. nov. 21. Asuncion [Paraguay]). Ügyvéd, lapszerkesztő, publicista. Rimaszombatban érettségizett, majd jogot végzett a prágai egyetemen. Keresztény egyetemi csoportokban tevékenykedett, a prágai Magyar Akadémikusok Körének elnöke is volt. Farkas Istvánnal megalapította az egyetemet végzettek szervezetét, a Gömöri Diétát....megnyit →
Részletek
(* 1910. febr. 21. Rimaszombat, † 1975. nov. 21. Asuncion [Paraguay]). Ügyvéd, lapszerkesztő, publicista. Rimaszombatban érettségizett, majd jogot végzett a prágai egyetemen. Keresztény egyetemi csoportokban tevékenykedett, a prágai Magyar Akadémikusok Körének elnöke is volt. Farkas Istvánnal megalapította az egyetemet végzettek szervezetét, a Gömöri Diétát. A Szlovenszkói Magyar Evangélikusok Szövetségének világi jegyzője volt. 1944-ben Nicaraguába emigrált.
Baráti Szó
Ref. ifj. havilap (Munkács, Komárom, 1928–1930). Szórványosan jelent meg. A munkácsi kiadványok számozatlanok, röpiratszerűek voltak, s csak a kiadó neve (Tóth Kálmán) volt feltüntetve. 1929 szept.-étől Komáromban indult a szabályos I. évf. A lapot kezdettől díjtalanul küldték szét, de önkéntes adományokat elfogadott a szerkesztőség....megnyit →
Ref. ifj. havilap (Munkács, Komárom, 1928–1930). Szórványosan jelent meg. A munkácsi kiadványok számozatlanok, röpiratszerűek voltak, s csak a kiadó neve (Tóth Kálmán) volt feltüntetve. 1929 szept.-étől Komáromban indult a szabályos I. évf. A lapot kezdettől díjtalanul küldték szét, de önkéntes adományokat elfogadott a szerkesztőség....megnyit →
Részletek
Ref. ifj. havilap (Munkács, Komárom, 1928–1930). Szórványosan jelent meg. A munkácsi kiadványok számozatlanok, röpiratszerűek voltak, s csak a kiadó neve (Tóth Kálmán) volt feltüntetve. 1929 szept.-étől Komáromban indult a szabályos I. évf. A lapot kezdettől díjtalanul küldték szét, de önkéntes adományokat elfogadott a szerkesztőség. A cikkírók többsége a szerkesztőkhöz hasonlóan lelkész vagy lelkészjelölt volt, a laikusok közül Banai Tóth Pál, Kenessey Kálmán, Mohácsy János és az erdélyi Szabó T. Attila emelhető ki. A lap jellege társadalmi volt, a Sarlóval jó kapcsolatokat tartott. 1930 jún.-ában a II. évf. 5. számával szűnt meg. – Szerk. Tárnok Gyula, Narancsik Imre, Varga Imre.
Barátnő
Részletek
baratno
Lányok, asszonyok havi magazinja (Pozsony, 1969–1999). Évente hatszor, kilencszer, majd havonta jelent meg. Családnevelési folyóiratként indult a Nő mellett. Lakáskultúrával, divattal, kézimunkával, egészségügyi és kozmetikai kérdésekkel foglalkozott, de irodalmi anyagokat is közölt. 1999-ben megszűnt. – Szerk. Szarkáné Lévay Erzsébet (1969); Haraszti-Mészáros Erzsébet (1971); Megyeri Andrea (1986).
Barázda
Politikai és gazdasági hetilap (Komárom, Pozsony, 1920–1940). Hosszú éveken át a Magyar Nemzeti Párt legfontosabb sajtófórumának számított, majd 1936-tól az Egyesült Magyar Párt egyik lapja volt. Bátran fellépett a kisebbségi sérelmek ellen, ezért gyakran cenzúrázták és elkobozták, 1924 dec.-étől 1926 jan.-jáig be volt tiltva....megnyit →
Politikai és gazdasági hetilap (Komárom, Pozsony, 1920–1940). Hosszú éveken át a Magyar Nemzeti Párt legfontosabb sajtófórumának számított, majd 1936-tól az Egyesült Magyar Párt egyik lapja volt. Bátran fellépett a kisebbségi sérelmek ellen, ezért gyakran cenzúrázták és elkobozták, 1924 dec.-étől 1926 jan.-jáig be volt tiltva....megnyit →
Részletek
A Barázda c. hetilap egyik címoldala (FI)
Politikai és gazdasági hetilap (Komárom, Pozsony, 1920–1940). Hosszú éveken át a Magyar Nemzeti Párt legfontosabb sajtófórumának számított, majd 1936-tól az Egyesült Magyar Párt egyik lapja volt. Bátran fellépett a kisebbségi sérelmek ellen, ezért gyakran cenzúrázták és elkobozták, 1924 dec.-étől 1926 jan.-jáig be volt tiltva. Az első bécsi döntés után még két évig jelent meg Komáromban. – Szerk. Baranyay József, Koczor Gyula, Mohácsy János, Sinkó Ferenc, Császár István.
Barbaprint Kiadó
Részletek
Magyar–szlovák vegyes vállalat (Pozsony, 1994–1998). Igényes nyugati kiadványok szlovák nyelvű mutációit gondozta. Magyarul évi 1-2 kötetet adott ki. Mo.-i könyvek szlovákiai terjesztésével is foglalkozott. Tevékenysége megszűnt. Ügyvezető igazgató: Balázs F. Attila.
Barca
-> Baraca (Barca)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Téske-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 362, ebből 360 (99,4%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 512, ebből 356 (69,5%) magyar, 68 ( 13,3%) roma, 59 (11,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 430 (84,8%) magyar, 54...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Téske-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 362, ebből 360 (99,4%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 512, ebből 356 (69,5%) magyar, 68 ( 13,3%) roma, 59 (11,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 430 (84,8%) magyar, 54...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Téske-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 362, ebből 360 (99,4%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 512, ebből 356 (69,5%) magyar, 68 ( 13,3%) roma, 59 (11,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 430 (84,8%) magyar, 54 (10,5%) szlovák, 1 (0,2%) roma. V: [2011] – 453 r. k., 2 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1787-ben épült barokk-klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű iskolával rendelkezett. – Ir. B. Kovács István: Baracai népköltészet (1994); Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében (2007).
Bárczi István
(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben,...megnyit →
(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben,...megnyit →
Részletek
Bárczi István (csa)
(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben, az Irodalmi Szemlében, az Új Ifjúságban, irodalmi riportjait az Új Szó közölte – Fm. Tükör előtt (v., 1968).
Bárczi Zsófia
(* 1973. júl. 13. Rimaszombat) Prózaíró, egyetemi oktató. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–zene szakos tanári oklevelet (1994). A nyitrai egyetem oktatója. 1998-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója (Legújabb kori magyar irodalom-program). 2006-ban védte meg Mécs László lírai beszédmódja...megnyit →
(* 1973. júl. 13. Rimaszombat) Prózaíró, egyetemi oktató. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–zene szakos tanári oklevelet (1994). A nyitrai egyetem oktatója. 1998-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója (Legújabb kori magyar irodalom-program). 2006-ban védte meg Mécs László lírai beszédmódja...megnyit →
Részletek
Bárczi Zsófia (LA)
(* 1973. júl. 13. Rimaszombat) Prózaíró, egyetemi oktató. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–zene szakos tanári oklevelet (1994). A nyitrai egyetem oktatója. 1998-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója (Legújabb kori magyar irodalom-program). 2006-ban védte meg Mécs László lírai beszédmódja című doktori értekezését. Főbb díjak: Magyar Arany Érdemkereszt (2022); A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektori díja (2011); Év Irodalmi Alkotása Pályázat (2006); Posonium Irodalmi Díj (2005); Madách-nívódíj (2004). – Fm. A keselyű hava (elb., 2004); Szellemidézés. Mécs László-tanulmányok (2008); Mennynek és földnek (tan., 2009).
Bardejov
-> Bártfa (Bardejov; Bartfeld)
Város és járási székhely a Csergő-hegység és az Erdős-Kárpátok között, a Tapoly folyó völgyében, Eperjestől É-ra. L: [1921] – 6593, ebből 4227 (64,1%) szlovák, 1653 (25,1%) zsidó, 172 (2,6%) magyar, 111 (1,7%) ruszin, 99 (1,5%) német; [2011] – 33 696, ebből 28 334 (84,1%)...megnyit →
Város és járási székhely a Csergő-hegység és az Erdős-Kárpátok között, a Tapoly folyó völgyében, Eperjestől É-ra. L: [1921] – 6593, ebből 4227 (64,1%) szlovák, 1653 (25,1%) zsidó, 172 (2,6%) magyar, 111 (1,7%) ruszin, 99 (1,5%) német; [2011] – 33 696, ebből 28 334 (84,1%)...megnyit →
Részletek
Bártfa − Szt. Egyed templom (GJ)
Város és járási székhely a Csergő-hegység és az Erdős-Kárpátok között, a Tapoly folyó völgyében, Eperjestől É-ra. L: [1921] – 6593, ebből 4227 (64,1%) szlovák, 1653 (25,1%) zsidó, 172 (2,6%) magyar, 111 (1,7%) ruszin, 99 (1,5%) német; [2011] – 33 696, ebből 28 334 (84,1%) szlovák, 1350 (4,0%) ruszin és ukrán, 800 (2,4%) roma, 34 magyar (0,1%), 7 (0,02%) német, 3 (0,01%) zsidó. A: [2011] – 27 079 (80,4%) szlovák, 1871 (5,5%) ruszin és ukrán, 1018 (3,0%) roma, 45 (0,6%) magyar, 8 (0,02%) német, 6 (0,2%) jiddis. V: [2011] – 19 047 r. k., 5311 gör. kat., 2329 ev., 1239 gör. kel., 113 jehovista, 24 ref., 14 izr. – A tatárjárás után szászokkal és flamandokkal benépesített ~ 1376-tól szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt; 1922-ben elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A nagyrészt még ma is középkori városfalakkal és bástyákkal övezett belvárosa 1952 óta védett műemlékegyüttes, 2001 óta a világörökség része. Hosszúkás négyszög alakú főterén áll az 1415 körül épült gótikus r. k. Szt. Egyed-templom és az 1505–08 között épült késő gótikus-reneszánsz stílusú régi városháza, amelyben 1903-ban az akkor alapított Sárosi Múzeum kapott helyet. További jelentősebb műemlékei az 1660-ban épült árkádos egykori Rhody-ház, a ferencesek 15. sz.-ban gótikus stílusban épült temploma és kolostora, az 1798–1808 között épült copf stílusú ev. templom, az 1863–69 között épült eklektikus r. k. (Szt. Anna-) kálváriatemplom és az 1903-ban épült eklektikus stílusú gör. kat. (Szt. Péter és Pál-) templom. Az egykor virágzó kereskedelmi és kézműipari központnak számító ~ gazdasága a 19. sz.-ban és a 20. sz. első felében stagnált, s csupán a második vh. után indult újabb fejlődésnek. Jelenleg fejlett cipő-, bőr-, ruházati, élelmiszer-, üveg-, gép- és fafeldolgozó iparral rendelkezik. 1971-ben hozzácsatolták Bártfaújfalut (Bardejovská Nová Ves) és Hosszúrétet (Dlhá Lúka). – A várostól 5 km-re É-ra fekvő Bártfafürdő (Bardejovské Kúpele) vasas, szénsavas gyógyvizét gyomor-, epe-, máj- és vesebántalmak, valamint légzőszervi megbetegedések gyógyítására használják. A fürdő r. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1815–21 között épült klasszicista stílusban, Erzsébet királyné 1903-ban felavatott bronzszobra Donáth Gyula alkotása. Bártfafürdő 1965-ben alapított szabadtéri múzeumában Felső-Sáros szlovák és ruszin népi építészeti emlékei, köztük 18. sz.-i pravoszláv fatemplomok találhatók.