Ardamica Zorán
(* 1970. nov. 4. Losonc) Költő, műfordító, irodalomkritikus, zenész. A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Hungarisztikai Tanszékének adjunktusa, majd óraadó tanára (Mgr. 1993, PhDr. 2005, Ph.D. 2008). A Plectrum Kiadó igazgatója. Magyar műveket fordít szlovákra, ill. szlovák műveket magyarra. A füleki Művészeti Alapiskola oktatója. Füleken...megnyit →
(* 1970. nov. 4. Losonc) Költő, műfordító, irodalomkritikus, zenész. A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Hungarisztikai Tanszékének adjunktusa, majd óraadó tanára (Mgr. 1993, PhDr. 2005, Ph.D. 2008). A Plectrum Kiadó igazgatója. Magyar műveket fordít szlovákra, ill. szlovák műveket magyarra. A füleki Művészeti Alapiskola oktatója. Füleken...megnyit →
Részletek
Ardamica Zorán (ST)
(* 1970. nov. 4. Losonc) Költő, műfordító, irodalomkritikus, zenész. A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Hungarisztikai Tanszékének adjunktusa, majd óraadó tanára (Mgr. 1993, PhDr. 2005, Ph.D. 2008). A Plectrum Kiadó igazgatója. Magyar műveket fordít szlovákra, ill. szlovák műveket magyarra. A füleki Művészeti Alapiskola oktatója. Füleken él. – Díj: Madách-díj (2020); – Fm. A Romlás Virágai: Fúzió (MC, 1996); Moslékrondó (v., 1998); Egyétek (tan., 2004); Heterotexxxtualitás (versek, 2005); Diszharmónia harcmezején (tan., 2007); Perspektívaváltás a szlovákiai magyar irodalomban (mon., 2008); Műfordítás-elméleti ismeretek (egyetemi jegyzet, 2011); Egyirányú zsákutca (különvélemények 2008–2011, 2011); Fejezetek a műfordítás elméletéből. (Mon., 2012); Bőre kétezer. (v., 2013); Örökországi és más történetek. (Próza, 2014); Barbárrá hülyülés 2.0 avagy határok és keselyűk (2018); Belülről csupa vér (2019).
Ardovo
-> Pelsőcardó (Ardovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík Ny-i peremén, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 316, ebből 249 (78,8%) magyar, 67 (21,2%) szlovák; [2011] – 159, ebből 94 (59,1%) magyar, 65 (40,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 105 (66,0%)...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík Ny-i peremén, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 316, ebből 249 (78,8%) magyar, 67 (21,2%) szlovák; [2011] – 159, ebből 94 (59,1%) magyar, 65 (40,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 105 (66,0%)...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík Ny-i peremén, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 316, ebből 249 (78,8%) magyar, 67 (21,2%) szlovák; [2011] – 159, ebből 94 (59,1%) magyar, 65 (40,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 105 (66,0%) magyar, 54 (34,0%) szlovák. V: [2011] – 57 ev., 22 r. k., 19 ref. – Régebbi alapokon álló ev. temploma 1788-ban klasszicista stílusban épült. A védett Ardói-barlangban 1934-ben, ill. 1962-ben újkőkori település és barlangrajzok nyomait tárták fel.
Árkádia
Irodalmi asztaltársaság Pozsonyban. 1918 és 1922 között tizen- és huszonéves értelmiségiek szervezték a pozsonyi magyar irodalmi élet fellendítésére. Új Világ címen tervezett lapjuk nem jött létre, de bekapcsolódtak a Tavasz, a Korzó, a Pletyka, a Színházi Hét és a Képes Világ c. lapok alapításába...megnyit →
Irodalmi asztaltársaság Pozsonyban. 1918 és 1922 között tizen- és huszonéves értelmiségiek szervezték a pozsonyi magyar irodalmi élet fellendítésére. Új Világ címen tervezett lapjuk nem jött létre, de bekapcsolódtak a Tavasz, a Korzó, a Pletyka, a Színházi Hét és a Képes Világ c. lapok alapításába...megnyit →
Részletek
Irodalmi asztaltársaság Pozsonyban. 1918 és 1922 között tizen- és huszonéves értelmiségiek szervezték a pozsonyi magyar irodalmi élet fellendítésére. Új Világ címen tervezett lapjuk nem jött létre, de bekapcsolódtak a Tavasz, a Korzó, a Pletyka, a Színházi Hét és a Képes Világ c. lapok alapításába és szerkesztésébe. Az aktívabb tagok közül néhányan álnéven írtak (Landstein Erik = Lándor Erik, Ehrenwald János = Erdély János, Langfeller Géza = Lányi Géza, Kautz Lóránd = Lórándy K. Lóránd, Fuchs Jenő = Ferencz Jenő, Hirschmann Ottó = Honty Ottó). Hozzájuk tartozott az irodalmi életben és sajtóban később ismertté vált Herceg Gábor és Holly Jenő is. Legaktívabb tagjuk, Landstein (Lándor) Erik 1945 után Izraelben élve az Eran Laor nevet vette fel, s egyik könyvében az egykori pozsonyi szervezkedésre is részletesen kitért. – Ir. Eran Laor: Vergangen und ausgelöscht. Erinnerungen an das slowakisch-ungarische Judentum (1972).
Arkauer István
Részletek
(* 1886. márc. 8. Pozsony, † 1940. márc. 12. Pozsony) Laptulajdonos, szerkesztő. Középiskolai és jogakadémiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1910-től a Nyugatmagyarországi Híradó felelős szerk.-je, 1914-től tulajdonosa volt. Lapja 1919-től Híradó címmel jelent meg.
Art-Ma Galéria
Lipcsey György dunaszerdahelyi magángalériája, amely 1998 nov.-ben alakult. A több mint száz négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkező galéria a kortárs szlovákiai magyar, szlovák és részben a magyarországi képzőművészetet mutatja be kiállításain. A galéria mellett működő Art-Ma Polgári Társulást a galéria támogatása érdekében hozták létre. – Ir....megnyit →
Lipcsey György dunaszerdahelyi magángalériája, amely 1998 nov.-ben alakult. A több mint száz négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkező galéria a kortárs szlovákiai magyar, szlovák és részben a magyarországi képzőművészetet mutatja be kiállításain. A galéria mellett működő Art-Ma Polgári Társulást a galéria támogatása érdekében hozták létre. – Ir....megnyit →
Részletek
Art-Ma Galéria (FI)
Lipcsey György dunaszerdahelyi magángalériája, amely 1998 nov.-ben alakult. A több mint száz négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkező galéria a kortárs szlovákiai magyar, szlovák és részben a magyarországi képzőművészetet mutatja be kiállításain. A galéria mellett működő Art-Ma Polgári Társulást a galéria támogatása érdekében hozták létre. – Ir. Art-Ma katalógus (2006).
árucsere
A nagytáji munkamegosztás keretében a különböző természetföldrajzi adottságokkal bíró, más-más terményre, ill. termékre szakosodott vidékek között kialakult, általában pénzforgalom mellőzésével, a termékek/termények cseréjén alapuló kereskedelem. Rendesen hegyes-dombos és síkvidéki jellegű területek között zajlik, ahol az előbbiek a fát, fa- és fazekas termékeket, meszet, gyümölcsöt...megnyit →
A nagytáji munkamegosztás keretében a különböző természetföldrajzi adottságokkal bíró, más-más terményre, ill. termékre szakosodott vidékek között kialakult, általában pénzforgalom mellőzésével, a termékek/termények cseréjén alapuló kereskedelem. Rendesen hegyes-dombos és síkvidéki jellegű területek között zajlik, ahol az előbbiek a fát, fa- és fazekas termékeket, meszet, gyümölcsöt...megnyit →
Részletek
A nagytáji munkamegosztás keretében a különböző természetföldrajzi adottságokkal bíró, más-más terményre, ill. termékre szakosodott vidékek között kialakult, általában pénzforgalom mellőzésével, a termékek/termények cseréjén alapuló kereskedelem. Rendesen hegyes-dombos és síkvidéki jellegű területek között zajlik, ahol az előbbiek a fát, fa- és fazekas termékeket, meszet, gyümölcsöt stb. szállítják gabonáért, zöldségért, kenderért stb. cserébe (tutajozás, komáromi láda, gömöri fazekasság, furmányosok). Lebonyolítása egyrészt piacok, vásárok keretében, másrészt házaló kereskedelem révén folyt. Utóbbi D-Szl. magyarlakta területein nagyjából a 20. sz. közepéig virágzott, majd az 1989-es rendszerváltást követően ismét feltűnt olcsó ipari termékek házalás útján történő értékesítése formájában. – Ir. Liszka József: A megtermelt javak cseréje a szlovákiai Kisalföld keleti felében. In: Körmendi Géza (szerk.): Paraszti élet a Duna két partján. Komárom-Esztergom Megyei Néprajzi Tanulmányok III (1996), Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (1999).
Árvácska Gyermektánccsoport
Részletek
1986-ban alakult a Kassai Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola tánccsoportjaként. A tánccsoport jelenleg az Árvácska Tehetséggondozó Társaság részlegeként tevékenykedik szoros együttműködésben a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskolával és a Kassai Magyar Közösségi Házzal.
Árvalányhaj Hagyományőrző Tánccsoport
1967-ben alakult a Csemadok borzovai helyi szervezetének keretében. Alapítói, vezetői és a műsorok alkotói Vitárius Margit, ifj. Farkas István és Mezei Lajos, aki 1989-től vezeti a csoportot. Műsoraik hagyományanyagának feltárásában és színpadra állításában jelentős segítséget nyújtott Icsek Istvánné tanítónő és Szőllős Sándor rozsnyói Csemadok...megnyit →
1967-ben alakult a Csemadok borzovai helyi szervezetének keretében. Alapítói, vezetői és a műsorok alkotói Vitárius Margit, ifj. Farkas István és Mezei Lajos, aki 1989-től vezeti a csoportot. Műsoraik hagyományanyagának feltárásában és színpadra állításában jelentős segítséget nyújtott Icsek Istvánné tanítónő és Szőllős Sándor rozsnyói Csemadok...megnyit →
Részletek
1967-ben alakult a Csemadok borzovai helyi szervezetének keretében. Alapítói, vezetői és a műsorok alkotói Vitárius Margit, ifj. Farkas István és Mezei Lajos, aki 1989-től vezeti a csoportot. Műsoraik hagyományanyagának feltárásában és színpadra állításában jelentős segítséget nyújtott Icsek Istvánné tanítónő és Szőllős Sándor rozsnyói Csemadok járási titkár. Gyakori résztvevői voltak a Tavaszi szél vizet áraszt népdal és szokáshagyomány vetélkedőnek, az Országos Népművészeti Fesztiválnak, a gombaszögi fesztiválnak és más fesztiváloknak. 1996-ban részt vettek Budapesten a Millecentenáriumon, 2000-ben a jeles évforduló alkalmából rendezett aug.-i ünnepségeken, Göncz Árpád köztársasági elnök meghívta őket a magyar parlamentbe is. 1973-ban Este a karámoknál, 1990-ben Pásztorfogadás műsorukat bemutatták Mo.-n, a Kalocsán és Szekszárdon megrendezett Duna Menti Népek Nemzetközi Folklór Fesztiválon (1973 és 1990). A csoport rendszeres résztvevője különböző táncházi bemutatóknak, ahol gömöri táncokat mutatnak be és oktatnak. A csoport számos kitüntetéstben részesült. 2000 óta csak alkalmanként áll össze.
Ásgúthy Erzsébet
(* 1895. szept. 9. Eperjes, † 1984. jan. 25. Eperjes) Költő, próza- és drámaíró. Tanítóképzőt végzett, 1918 után az eperjesi magyar kulturális élet tevékeny résztvevője, neve műkedvelő színielőadások primadonnájaként országosan ismertté vált. A második vh. alatt a pozsonyi Magyar Néplap kelet-szlovákiai szerkesztője volt. Simor...megnyit →
(* 1895. szept. 9. Eperjes, † 1984. jan. 25. Eperjes) Költő, próza- és drámaíró. Tanítóképzőt végzett, 1918 után az eperjesi magyar kulturális élet tevékeny résztvevője, neve műkedvelő színielőadások primadonnájaként országosan ismertté vált. A második vh. alatt a pozsonyi Magyar Néplap kelet-szlovákiai szerkesztője volt. Simor...megnyit →
Részletek
(* 1895. szept. 9. Eperjes, † 1984. jan. 25. Eperjes) Költő, próza- és drámaíró. Tanítóképzőt végzett, 1918 után az eperjesi magyar kulturális élet tevékeny résztvevője, neve műkedvelő színielőadások primadonnájaként országosan ismertté vált. A második vh. alatt a pozsonyi Magyar Néplap kelet-szlovákiai szerkesztője volt. Simor Miklóssal írt két drámáját (Talán, Gázmérgezés a Domb utcában) 1936–1938 között a győri, a debreceni és a szegedi színházban is bemutatták. 1945 után sokáig nem publikálhatott. – Fm. Most én táncolok a kötélen… (v., 1935); Talán (színmű, bemutató: Győr, 1936); Ne kérdezd… (v., 1941); Üres bölcső (mesék, 1943). – Ir. Turczel Lajos: Egy alig ismert írónőnk – Ásgúthy Erzsébet írói pályája. In: Visszatekintések… (1995).
Asztély Sándor
(* 1909. okt. 27. Miskolc, † 1996. ?.) Közgazdasági szakíró. A pozsonyi ev. líceum elvégzése után a bécsi Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát (1936). Részt vett a sarlós mozgalomban, ennek közgazdasági szemináriumát vezette. A harmincas években cellulóz- és papíripari vállalatoknál, ill. egy osztrák zeneműkiadónál dolgozott...megnyit →
(* 1909. okt. 27. Miskolc, † 1996. ?.) Közgazdasági szakíró. A pozsonyi ev. líceum elvégzése után a bécsi Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát (1936). Részt vett a sarlós mozgalomban, ennek közgazdasági szemináriumát vezette. A harmincas években cellulóz- és papíripari vállalatoknál, ill. egy osztrák zeneműkiadónál dolgozott...megnyit →
Részletek
(* 1909. okt. 27. Miskolc, † 1996. ?.) Közgazdasági szakíró. A pozsonyi ev. líceum elvégzése után a bécsi Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát (1936). Részt vett a sarlós mozgalomban, ennek közgazdasági szemináriumát vezette. A harmincas években cellulóz- és papíripari vállalatoknál, ill. egy osztrák zeneműkiadónál dolgozott magántisztviselőként. A bécsi döntés után a fasiszta veszély elől Svédországba emigrált, ahol néhány évig a textiliparban dolgozott, majd 1951–1969-ben a göteborgi Közgazdasági Egyetem oktatója volt. Szakkönyvei jelentek meg és számos szakcikket, tanulmányt közölt német és svéd nyelven.