Csontos Vilmos

(* 1908. okt. 11. Garamsalló, † 2000. szept. 12. Zalaba) Költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második vh. idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált....megnyit →

(* 1908. okt. 11. Garamsalló, † 2000. szept. 12. Zalaba) Költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második vh. idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált....megnyit →
Részletek

Csontos Vilmos (GyGy)
(* 1908. okt. 11. Garamsalló, † 2000. szept. 12. Zalaba) Költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második vh. idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált. 1948-tól haláláig Zalabán élt. 1975-ben Nemzetiségi Díjat kapott, 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki. – Fm. Magyar ugaron (v., 1932); Tovább kell menni (v., 1941); Hiszek az emberben (v., 1961); Új szerelem (v., 1966); Gyalogút (önéletrajz, 1972, 1988); Örökség (v., 1973); Estéli ének (v., 1982); Veletek vagyok (v., 1987), Pacsirtaszó (válogatott v., 1995).
Urbán Sándor
(* 1925. dec. 3. Zalaba, † 2002. márc. 3. Zselíz) Szakíró, író. Kétéves korától Kanadában élt, 1934-ben tért vissza szülőföldjére. Pozsonyban járt gimnáziumba, végül Nyitrán érettségizett (1946). Később hamis vádak alapján börtönre, majd kényszermunkára (Jáchymov) ítélték. 1953–1955-ben a zselízi állami gazdaság tisztviselője, 1956–1958-ban a...megnyit →
(* 1925. dec. 3. Zalaba, † 2002. márc. 3. Zselíz) Szakíró, író. Kétéves korától Kanadában élt, 1934-ben tért vissza szülőföldjére. Pozsonyban járt gimnáziumba, végül Nyitrán érettségizett (1946). Később hamis vádak alapján börtönre, majd kényszermunkára (Jáchymov) ítélték. 1953–1955-ben a zselízi állami gazdaság tisztviselője, 1956–1958-ban a...megnyit →
Részletek
(* 1925. dec. 3. Zalaba, † 2002. márc. 3. Zselíz) Szakíró, író. Kétéves korától Kanadában élt, 1934-ben tért vissza szülőföldjére. Pozsonyban járt gimnáziumba, végül Nyitrán érettségizett (1946). Később hamis vádak alapján börtönre, majd kényszermunkára (Jáchymov) ítélték. 1953–1955-ben a zselízi állami gazdaság tisztviselője, 1956–1958-ban a járási sporthivatal, 1958–1961-ben a zselízi városi hivatal építkezési osztályának vezetője. 1961-től 1985-ig a zselízi közszolgáltatási üzem igazgatója. Költőként indult, de elbeszéléseket is írt. Az 1950-es évektől elsősorban a kaktuszokról írt cikkeket. – Fm. Čarovné tŕne (mon. a kaktuszokról), 1972; továbbá oroszul három kiadásban is; Fölparcellázott égbolt (önéletrajzi r., 1991).
Urbán Zsolt
(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely...megnyit →
(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely...megnyit →
Részletek
(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely ennek az internetes verziónak az alapjául szolgált. 1980–1988 között a Szőttesben táncolt. – Fm. A (Cseh)Szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig (főszerk., 2014).
Zalaba (Zalaba)
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Szikince-patak bal partján, Zselíztől D–DK-re. L: [1921] – 362, ebből 355 (98,1%) magyar, 7 (1,9%) szlovák; [2011] – 177, ebből 152 (85,9%) magyar, 25 (14,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 155 (87,6%) magyar, 22 (12,4%) szlovák. V: [2011] – 95 r. k., 67 ref., 3 ev., 2 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1789-ben, tornya 1845-ben épült. Csontos Vilmos, költő egykori lakóházában emlékszobát rendeztek be.
