Fábry Zoltán
(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból...megnyit →
(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból...megnyit →
Részletek
Fábry Zoltán (csa)
(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból tanulmányait félbehagyta. Az 1920-as évektől kezdve rendszeresen publikált, 1930-tól elsősorban a baloldali sajtóban. 1927–1939 között szlovenszkói szerkesztője volt a kolozsvári Korunknak, 1931–1936 között Az Út szerkesztője. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar irodalomkritikusa volt, de írásaira a baloldali elfogultság is rányomta bélyegét. 1939–1948 között Szl.-ban nem publikálhatott; a második vh. alatt több alkalommal is bebörtönözték. A vádlott megszólal c. 1946-os manifesztuma tiltakozás a szlovákiai magyarok jogfosztása ellen, ám csak 1968-ban jelenhetett meg nyomtatásban. 1948 után haláláig ~ a csehszlovákiai magyar irodalom szinte egyszemélyes intézménynek számító vezéralakja. Munkatársa volt az 1948. dec. 15-én indult Új Szónak, 1958-tól haláláig főmunkatársa az Irodalmi Szemlének. Főbb díjai, kitüntetései: Érdemes művész (1957); a Csehszlovák Írószövetség Nemzetiségi Díja (1964); Madách-díj (1967); Munka Érdemrend (1967); a Magyar Népköztársaság Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1967). 1989 után életműve kapcsán heves vita alakult ki a szlovákiai magyar sajtóban. Munkásságát 2009-ben Magyar Örökség díjjal jutalmazták. 1980–2001 között – Fónod Zoltán szerkesztésében – tizenkét kötetes életműkiadása jelent meg(Összegyűjtött írásai I–XII.). – Fm. Korparancs (publicisztika, 1934); Fegyver s vitéz ellen (publicisztika, 1937); A gondolat igaza (publicisztika, 1955); A béke igaza (publicisztika, 1956); Hidak és árkok (publicisztika, 1957); Emberek az embertelenségben (publicisztika, 1962); Harmadvirágzás (irodalmi tan., kritikák, 1963); Kúria, kvaterka, kultúra (irodalmi tan., kritikák, 1964); Európa elrablása (tan., 1966); Stószi délelőttök (tan., publicisztika, 1968); Üresjárat 1945–1948 (napló, 1991). – Ir. Kovács Győző: Fábry Zoltán (mon., 1971); Fónod Zoltán: Perben a történelemmel (mon., 1993).
Stósz (Štós; Stoß)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó forrásvidékén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1022, ebből 599 (58,6%) német, 366 (35,8%) magyar, 24 (2,3%) szlovák; [2011] – 739, ebből 623 (84,3%) szlovák, 30 (4,1%) német, 5 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó forrásvidékén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1022, ebből 599 (58,6%) német, 366 (35,8%) magyar, 24 (2,3%) szlovák; [2011] – 739, ebből 623 (84,3%) szlovák, 30 (4,1%) német, 5 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Stósz − Fábry ház (FI)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó forrásvidékén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1022, ebből 599 (58,6%) német, 366 (35,8%) magyar, 24 (2,3%) szlovák; [2011] – 739, ebből 623 (84,3%) szlovák, 30 (4,1%) német, 5 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 525 (71,0%) szlovák, 59 (8,0%) német, 17 (2,3%) magyar. V: [2011] – 496 r. k., 45 ev., 22 gör. kat., 6 ref. – Az Anjou-királyok által Elzászból és Stájero.-ból betelepített német bányászok és vaskovácsok alapították a 14. sz. elején. Hegyeiben évszázadokon keresztül ezüstöt, rezet és vasércet bányásztak, közelében számos vashámor működött; 1827-ben alapított késgyárában a 20. sz. közepéig kiváló minőségű késeket és más acélárut készítettek. Ún. mánta német lakosainak jelentős részét a második vh. után kitelepítették Németországba. R. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1500 körül gótikus stílusban épült, a 18. sz. második felében barokk-klasszicista stílusban alakították át, reneszánsz tornyát 1611-ben emelték. Az ev. templom 1886–88-ban emelt klasszicista építmény. ~on élt és alkotott Fábry Zoltán, akinek szülőházát 1975-ben emlékházzá alakították át, sírhelye fölött felállított mellszobrát (Löffler Béla alkotását) 1973-ban avatták fel. A községtől É-ra, a Kojsói-havasok lábánál található stószi gyógyfürdő klimatikus gyógyhely. A fürdő r. k. (Jézus szentséges szíve) kápolnája 1949-ben épült modernista stílusban.
Fábry Zoltán síremléke a stószi temetőben (GJ)
Stósz − a Fábry ház belseje (FI)