Gyökeres György
(* 1949. ? Lég, † 2010. ápr. 29., Lég) Fotóriporter. A somorjai magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett 1967-ben. 1975-ben közli első fényképeit az Új Ifjúság. 1978 és 1986 között az Új Szó fotóriportereként dolgozott, majd 1988-tól 1994-ig a Hét című kulturális hetilap munkatársa. 1994-től szabadfoglalkozású...megnyit →
(* 1949. ? Lég, † 2010. ápr. 29., Lég) Fotóriporter. A somorjai magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett 1967-ben. 1975-ben közli első fényképeit az Új Ifjúság. 1978 és 1986 között az Új Szó fotóriportereként dolgozott, majd 1988-tól 1994-ig a Hét című kulturális hetilap munkatársa. 1994-től szabadfoglalkozású...megnyit →
Részletek
GYÖKERES GYÖRGY (FI)
(* 1949. ? Lég, † 2010. ápr. 29., Lég) Fotóriporter. A somorjai magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett 1967-ben. 1975-ben közli első fényképeit az Új Ifjúság. 1978 és 1986 között az Új Szó fotóriportereként dolgozott, majd 1988-tól 1994-ig a Hét című kulturális hetilap munkatársa. 1994-től szabadfoglalkozású fotográfus. Fényképezőgéppel járta a honi magyar tájakat a Csallóköztől a Bodrogközig. Fényképei, munkái a Fórum Kisebbségkutató Intézet fotóarchívumában vannak elhelyezve.
Krocsány Dezső
(*1925. máj. 17. Kislég, † 1991. okt. 3. Lég) Kommunista pártmunkás. Műasztalosnak tanult, a vh.-t követően ácssegédként dolgozott Pozsonyban. A pártfőiskola elvégzése (1950) után építőipari vállalat igazgatója lett (1950–55), majd 1969-ig a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságon dolgozott. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán mérnöki oklevelet...megnyit →
(*1925. máj. 17. Kislég, † 1991. okt. 3. Lég) Kommunista pártmunkás. Műasztalosnak tanult, a vh.-t követően ácssegédként dolgozott Pozsonyban. A pártfőiskola elvégzése (1950) után építőipari vállalat igazgatója lett (1950–55), majd 1969-ig a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságon dolgozott. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán mérnöki oklevelet...megnyit →
Részletek
(*1925. máj. 17. Kislég, † 1991. okt. 3. Lég) Kommunista pártmunkás. Műasztalosnak tanult, a vh.-t követően ácssegédként dolgozott Pozsonyban. A pártfőiskola elvégzése (1950) után építőipari vállalat igazgatója lett (1950–55), majd 1969-ig a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságon dolgozott. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán mérnöki oklevelet szerzett. 1968-ban beválasztották a CSKP KB-ba (1971-ig), 1970–83 között a szlovák kormány munkaügyi és népjóléti minisztere, 1971-től a kormány Nemzetiségi Tanácsának tagja, 1976–90 között az Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, 1983–89 között egyben egyik alelnöke volt. 1966–68 és 1971–89 között tagja volt a Csemadok KB Elnökségének is. 1955-ben és 1975-ben Munka Érdemrenddel tüntették ki.
Lég (Lehnice)
1940-ben Nagylég, Kislég és Szász egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 2409, ebből 1659 (68,9%) magyar, 647 (26,9%) szlovák; [2011] – 2527, ebből 1365 (54,0%) magyar, 946 (37,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
1940-ben Nagylég, Kislég és Szász egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 2409, ebből 1659 (68,9%) magyar, 647 (26,9%) szlovák; [2011] – 2527, ebből 1365 (54,0%) magyar, 946 (37,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Lég − Benyovszky-kastély (GJ)
1940-ben Nagylég, Kislég és Szász egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 2409, ebből 1659 (68,9%) magyar, 647 (26,9%) szlovák; [2011] – 2527, ebből 1365 (54,0%) magyar, 946 (37,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1498 (59,3%) magyar, 823 (32,6%) szlovák. V: [2011] – 1891 r. k., 42 ref., 20 ev., 3 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1679-ben barokk stílusban épült. Az 1930-ban emelt historizáló stílusú Benyovszky-kastélyban 1956-tól a pozsonypüspöki kórház kihelyezett részlege működött, 1991-től az egészségügyi minisztérium üdülési központja lett. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Előpatonyt. – Ir. Presinszky Lajos–Csóka Ede (szerk.): Múltról a jelennek. Fejezetek Lég történelméből (1998).