Királyrév (Kráľov Brod)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, a Dudvág torkolatánál, Vágsellyétől D–DNy-ra. L: [1921] – 858, ebből 846 (98,6%) magyar; [2011] – 1156, ebből 919 (79,5%) magyar, 217 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 963 (83,3%) magyar, 169 (14,6%)...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, a Dudvág torkolatánál, Vágsellyétől D–DNy-ra. L: [1921] – 858, ebből 846 (98,6%) magyar; [2011] – 1156, ebből 919 (79,5%) magyar, 217 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 963 (83,3%) magyar, 169 (14,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, a Dudvág torkolatánál, Vágsellyétől D–DNy-ra. L: [1921] – 858, ebből 846 (98,6%) magyar; [2011] – 1156, ebből 919 (79,5%) magyar, 217 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 963 (83,3%) magyar, 169 (14,6%) szlovák. V: [2011] – 893 r. k., 76 ev., 13 ref., 1 gör. kat. – Az 1957-ben ~hez csatolt, korábban Tallóshoztartozott Úrföldpusztára, ill. a Nádszeghez tartozott Porbókapusztára a két vh. közötti földbirtokreform során szlovák kolonisták települtek. A falu magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok érkeztek. R. k. (Szt. Imre-) temploma 1836-ban emelt klasszicista építmény, a Fekete-vízen lévő vízimalma a 18. sz.-ban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Tóth Lajos
(* 1939. nov. 18. Királyrév, † 2023. nov. 24.) Pedagógus, iskolaalapító. A galántai magyar középiskolában érettségizett, majd a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán földrajz–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1961-től a Vágsellyei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanára. Alapítója a vágsellyei Vörösmarty Klubnak (1966), aktív szereplője a...megnyit →
(* 1939. nov. 18. Királyrév, † 2023. nov. 24.) Pedagógus, iskolaalapító. A galántai magyar középiskolában érettségizett, majd a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán földrajz–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1961-től a Vágsellyei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanára. Alapítója a vágsellyei Vörösmarty Klubnak (1966), aktív szereplője a...megnyit →
Részletek
Tóth Lajos (csa)
(* 1939. nov. 18. Királyrév, † 2023. nov. 24.) Pedagógus, iskolaalapító. A galántai magyar középiskolában érettségizett, majd a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán földrajz–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1961-től a Vágsellyei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanára. Alapítója a vágsellyei Vörösmarty Klubnak (1966), aktív szereplője a klubmozgalomnak, főszervezője az I. Nyári Ifjúsági Művelődési Tábornak Őrsújfalun, amely a csehszl.-i és külföldi fiatal magyar értelmiség fontos találkozóhelye lett és elindítója a táncházmozgalomnak Szl.-ban. Kezdeményezésére alakult meg a Központi Klubtanács Érsekújvárott (1978). 1981-ben Vágsellyén megalapította a Theátrum Irodalmi Társulást, amelyet egy év működés után betiltottak. Egyik szervezője a magyar iskolák megszüntetése ellen fellépő megmozdulásoknak és a romániai falurombolás elleni, ill. a Csehszlovákiai magyarok Memoranduma 1988 ellenzéki dokumentum melletti aláírásgyűjtéseknek. Folyamatos rendőri zaklatásnak volt kitéve, útlevelét bevonták. “A csehszlovákiai magyar értelmiségi lét” címen konferenciát rendezett 1989. november 18-án Vágsellyén, ahol szl.-i magyar értelmiségiek első ízben követelték Esterházy János rehabilitálását. 1989-től a Független Magyar Kezdeményezés vezetőségi tagja. 1991-ben Galántán megalapítója az első magyar 8 éves magángimnáziumnak (1991), 1995-ben kereskedelmi magánakadémiát hoz létre, 2000-ben elindította az első angol–magyar, 2004-ben az ötéves angol–szlovák magángimnáziumot. – Díjak: Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2004). – Ir. Lukáč, Emil Boleslav: A nagy üzenetváltás (1973); Ruffy Péter: Világaim (1979); Tóth László: Vita és vallomás (1982).