Baranyay József
(* 1876. szept. 6. Kamocsa, † 1952. jan. 20. Komárom) Újságíró, könyvtáros, helytörténész. Budapesten végzett jogot. Szerkesztette a dunaszerdahelyi Csallóközi Lapokat (1904–1912), a Komáromi Újságot (1914–1919), a Vagyunk c. folyóiratot (1920), a Barázda c. agrárpolitikai és kisebbségvédelmi újságot (1921–1926, 1936–1939), miközben a Komáromi Lapok...megnyit →
(* 1876. szept. 6. Kamocsa, † 1952. jan. 20. Komárom) Újságíró, könyvtáros, helytörténész. Budapesten végzett jogot. Szerkesztette a dunaszerdahelyi Csallóközi Lapokat (1904–1912), a Komáromi Újságot (1914–1919), a Vagyunk c. folyóiratot (1920), a Barázda c. agrárpolitikai és kisebbségvédelmi újságot (1921–1926, 1936–1939), miközben a Komáromi Lapok...megnyit →
Részletek
(* 1876. szept. 6. Kamocsa, † 1952. jan. 20. Komárom) Újságíró, könyvtáros, helytörténész. Budapesten végzett jogot. Szerkesztette a dunaszerdahelyi Csallóközi Lapokat (1904–1912), a Komáromi Újságot (1914–1919), a Vagyunk c. folyóiratot (1920), a Barázda c. agrárpolitikai és kisebbségvédelmi újságot (1921–1926, 1936–1939), miközben a Komáromi Lapok egyik szerkesztője (1920–1944). Egyidejűleg könyvtáros 1945-ig. Komáromra és tágabb térségére vonatkozó történeti, néprajzi, művelődéstörténeti cikkeket publikált. – Fm. A csallóközi aranymosás (1911); A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története (1914); Komárom a magyar népdalokban (1938); A komáromi magyar színészet története 1811–1941 (1941); Kalandozások Komárom vármegyében (1998); Nagyobb munkái (2002).
Kamocsa (Komoča)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Érsekújvártól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1801, ebből 1795 (99,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 918, ebből 689 (75,1%) magyar, 158 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 698 (76,0%) magyar, 139 (15,1%) szlovák. V: [2011] – 503 ref., 216 r. k., 8 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a lakosságcsere keretében 1948-ban áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1787-ben épült egy korábbi fatemplom helyén.
Sedivi László
(* 1870. nov. 11. Szentendre [Mo.], † 1944. jún. 16. Nyitra) Ref. lelkipásztor. 1894–1896-ban Kamocsán, Komáromszentpéteren, Negyeden, Diósförgepatonyban volt segédlelkész, ill. lelkésztanító. 1896-tól 1944-ig a nyitrai ref. gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. A második vh. alatt az első Szlovák Köztársaságban több száz zsidó életét mentette meg...megnyit →
(* 1870. nov. 11. Szentendre [Mo.], † 1944. jún. 16. Nyitra) Ref. lelkipásztor. 1894–1896-ban Kamocsán, Komáromszentpéteren, Negyeden, Diósförgepatonyban volt segédlelkész, ill. lelkésztanító. 1896-tól 1944-ig a nyitrai ref. gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. A második vh. alatt az első Szlovák Köztársaságban több száz zsidó életét mentette meg...megnyit →
Részletek
(* 1870. nov. 11. Szentendre [Mo.], † 1944. jún. 16. Nyitra) Ref. lelkipásztor. 1894–1896-ban Kamocsán, Komáromszentpéteren, Negyeden, Diósförgepatonyban volt segédlelkész, ill. lelkésztanító. 1896-tól 1944-ig a nyitrai ref. gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. A második vh. alatt az első Szlovák Köztársaságban több száz zsidó életét mentette meg azzal, hogy kikeresztelte őket. E tevékenysége miatt 1942-ben az illavai fegyházba került, ahonnan testileg-lelkileg meggyötörve tért vissza Nyitrára. – Ir. Koncsol László: Tegnap a Holnap után (2006, 103–149.).