Batta István
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a...megnyit →
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a...megnyit →
Részletek
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokarata Mozgalom koalíciójának jelentős személyisége, 1990–1992 között a prágai Szövetségi Gyűlés tagja volt. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház szóvivője, külügyi tanácsnoka volt. Haláláig Somorján segédlelkészként dolgozott.
Egyházgelle (Kostolná Gala)
1940-ben Gelle néven Beketfával, Csallóközpósfával és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 243, ebből 237 (97,5%) magyar, 2 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 193 r. k., 50 izr. – Kéttornyú r. k....megnyit →
1940-ben Gelle néven Beketfával, Csallóközpósfával és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 243, ebből 237 (97,5%) magyar, 2 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 193 r. k., 50 izr. – Kéttornyú r. k....megnyit →
Részletek
Egyházgelle − r. k. templom (GJ)
1940-ben Gelle néven Beketfával, Csallóközpósfával és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 243, ebből 237 (97,5%) magyar, 2 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 193 r. k., 50 izr. – Kéttornyú r. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma a 13. sz. első felében épült késő román stílusban, a 14. sz. végén gótikus, 1633-ban reneszánsz stílusban építették át.
Egyházgelle – világh. emlékmű (GJ)
Gelle (Holice)
1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [2011] – 1897, ebből 1694 (89,3%) magyar, 184 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1743 (91,2%) magyar, 136 (7,2%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [2011] – 1897, ebből 1694 (89,3%) magyar, 184 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1743 (91,2%) magyar, 136 (7,2%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [2011] – 1897, ebből 1694 (89,3%) magyar, 184 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1743 (91,2%) magyar, 136 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 1699 r. k., 26 ref., 7 ev., 4 gör. kat. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960-ban hozzácsatolták Cséfalvát, Csentőfát, valamint a Nagybudafa és Kisbudafa egyesítésével létrejött Budafalvát.
Szent Péter és Pál templom, Egyházgelle
Gódány Sándor
(* 1953. márc. 15. Sárosfa) Festő, képzőművész. 1972-ben fejezte be az Építészeti Szakiskolát Pozsonyban. Festészetet, grafikát magánúton tanult. Gellén él és alkot. A világ számos helyén állították már ki képeit. Főbb önálló kiállításai: Honismereti Ház, Somorja (1985); Centro Borger, Galériák Éjszakája, Buenos Aires (2006);...megnyit →
(* 1953. márc. 15. Sárosfa) Festő, képzőművész. 1972-ben fejezte be az Építészeti Szakiskolát Pozsonyban. Festészetet, grafikát magánúton tanult. Gellén él és alkot. A világ számos helyén állították már ki képeit. Főbb önálló kiállításai: Honismereti Ház, Somorja (1985); Centro Borger, Galériák Éjszakája, Buenos Aires (2006);...megnyit →
Részletek
(* 1953. márc. 15. Sárosfa) Festő, képzőművész. 1972-ben fejezte be az Építészeti Szakiskolát Pozsonyban. Festészetet, grafikát magánúton tanult. Gellén él és alkot. A világ számos helyén állították már ki képeit. Főbb önálló kiállításai: Honismereti Ház, Somorja (1985); Centro Borger, Galériák Éjszakája, Buenos Aires (2006); Jubileumi Kiállítás, Gelle (2013); MAMMA MARIA Galéria, Andorra (2015); Barcelona (2016). Díjak: Nagyszombat megye elismert személyisége (2018); Kritikusok Nemzeti Díja (2010); Kimagasló Művészeti Alkotás Díja (2008); A Művészeti Teljesítmény Elismeréséért díj [ Olaszországban ] (2007).
Kádek Gábor
(* 1948. máj. 2. Garamkálna) Újságíró, szerkesztő. 1967-ben érettségizett az ipolysági mezőgazdasági szakközépiskolában. 1967—70 között a pusztapáti földműves szövetkezet üzemgazdásza. 1970–1986 között a Szabad Földműves, 1986– 1990-ben az Új Szó, 1990–2001 között a Szabad Újság szerkesztője, majd 1991-től 2000-ig a Jó Gazda főszerkesztője volt. Mezőgazdasági tárgyú...megnyit →
(* 1948. máj. 2. Garamkálna) Újságíró, szerkesztő. 1967-ben érettségizett az ipolysági mezőgazdasági szakközépiskolában. 1967—70 között a pusztapáti földműves szövetkezet üzemgazdásza. 1970–1986 között a Szabad Földműves, 1986– 1990-ben az Új Szó, 1990–2001 között a Szabad Újság szerkesztője, majd 1991-től 2000-ig a Jó Gazda főszerkesztője volt. Mezőgazdasági tárgyú...megnyit →
Részletek
Kadek Gabor (FI)
(* 1948. máj. 2. Garamkálna) Újságíró, szerkesztő. 1967-ben érettségizett az ipolysági mezőgazdasági szakközépiskolában. 1967—70 között a pusztapáti földműves szövetkezet üzemgazdásza. 1970–1986 között a Szabad Földműves, 1986– 1990-ben az Új Szó, 1990–2001 között a Szabad Újság szerkesztője, majd 1991-től 2000-ig a Jó Gazda főszerkesztője volt. Mezőgazdasági tárgyú cikkeket, riportokat, tudósításokat írt. – Fm. Meződazdasági termelési alapismeretek. Írta V. Krejči, ford. K.G. (1986). – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993).
Kovács László
(*1946. szept. 18. Csallóközcsütörtök, † 2024. júl. 12. Gelle) Tanár, tankönyvíró. Miután a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet szerzett, a nyitrai tanárképző főiskolán volt oktató, majd a Csallóközi Múzeumban dolgozott történészként. 1984-től nyugdíjazásáig a somorjai magyar tanítási...megnyit →
(*1946. szept. 18. Csallóközcsütörtök, † 2024. júl. 12. Gelle) Tanár, tankönyvíró. Miután a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet szerzett, a nyitrai tanárképző főiskolán volt oktató, majd a Csallóközi Múzeumban dolgozott történészként. 1984-től nyugdíjazásáig a somorjai magyar tanítási...megnyit →
Részletek
Kovács László (FI)
(*1946. szept. 18. Csallóközcsütörtök, † 2024. júl. 12. Gelle) Tanár, tankönyvíró. Miután a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet szerzett, a nyitrai tanárképző főiskolán volt oktató, majd a Csallóközi Múzeumban dolgozott történészként. 1984-től nyugdíjazásáig a somorjai magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított magyar nyelvet és történelmet. Közben 1990-től 2007-ig az intézmény igazgatója is volt. A bársonyos forradalom idején a Független Magyar Kezdeményezésben politizált. 1990-ben a rendszerváltó Szlovák Nemzeti Tanács kooptált képviselője volt. Alapító tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a Történelemtanárok Társulásának. Több tankönyv, helytörténeti, művelődéstörténeti, nyelvtani cikkek szerzője. – Fm. Középkori templomok Dél-Szlovákiában (mon. 2010); A magyar nép története 1 – 3. (tankönyv); Dél-Szlovákia középkori templomai (Görföl Jenővel, 2012); Hol sírjaik domborulnak (Görföl Jenővel, 2013); A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban (Görföl Jenővel, mon. 2014); Biblia pauperum (Görföl Jenővel, mon. 2015); Középkori templomok Pozsony vármegyében (Görföl Jenővel, mon. 2016); Csütörtök a történelemben (mon. 2017); Genius Loci (helyt. tan., 2023).