Danis Ferenc
(* 1931. jan. 16. Egeg – † 2022. júl. 22 Ipolyság) Tanár, agrármérnök, helytörténész. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Évekig munkásként dolgozott Zólyombrézón, közben 1956-ban elvégezte a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem növénytermesztési szakát. 1956–1960-ig az akkori Ipolysági Járási Hivatal mezőgazdasági osztályának a munkatársa volt. Amikor...megnyit →
(* 1931. jan. 16. Egeg – † 2022. júl. 22 Ipolyság) Tanár, agrármérnök, helytörténész. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Évekig munkásként dolgozott Zólyombrézón, közben 1956-ban elvégezte a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem növénytermesztési szakát. 1956–1960-ig az akkori Ipolysági Járási Hivatal mezőgazdasági osztályának a munkatársa volt. Amikor...megnyit →
Részletek
(* 1931. jan. 16. Egeg – † 2022. júl. 22 Ipolyság) Tanár, agrármérnök, helytörténész. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Évekig munkásként dolgozott Zólyombrézón, közben 1956-ban elvégezte a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem növénytermesztési szakát. 1956–1960-ig az akkori Ipolysági Járási Hivatal mezőgazdasági osztályának a munkatársa volt. Amikor 1960-ban az ország közigazgatási átrendezése következtében megszűnt az Ipolysági járás, az Ipolysági Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára, majd igazgatóhelyettese, 1968-tól pedig igazgatója volt egészen 1994-ben történt nyugalomba vonulásáig. Tanári munkája mellett kultúraszervezéssel és helytörténetírással is foglalkozott. 1990 után egyik kezdeményezője volt az ipolysági Honti Múzeum újraindításának és a Simonyi Lajos Galéria létrehozásának. Első igazgatóként sokat fáradozott a múzeum és a galéria gyűjteményének bővítésén. 1993-tól éveken át főszerkesztője volt a Honti Lapoknak, és gyakran tudósította a szlovákiai magyar központi lapokat is az ipolysági és a honti kulturális rendezvényekről. Számos helytörténeti kiadványt írt Ipolyságról, valamint szülőfalujáról is. – Díjak: a Csemadok OV ezüstérme (1991), a Nyitrai Mezőgazdasági Intézet aranyemlékérme (1998), Ipolyság Város Díja. – Fm. Ipolyság a határ menti város, 1997; Az ipolysági mezőgazdasági iskolák története (2001); Ipolyság – A zsidóság és történeti emlékei (2002); Ipolyság (2005).
Egeg (Hokovce)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 582, ebből 487 (83,7%) magyar, 61 (10,5%) szlovák; [2011] – 534, ebből 296 (55,4%) szlovák, 220 (41,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (52,1%) szlovák, 239 (44,8%) magyar....megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 582, ebből 487 (83,7%) magyar, 61 (10,5%) szlovák; [2011] – 534, ebből 296 (55,4%) szlovák, 220 (41,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (52,1%) szlovák, 239 (44,8%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 582, ebből 487 (83,7%) magyar, 61 (10,5%) szlovák; [2011] – 534, ebből 296 (55,4%) szlovák, 220 (41,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (52,1%) szlovák, 239 (44,8%) magyar. V: [2011] – 488 r. k., 21 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1260-ban épült korai gótikus stílusban, 1744-ben barokkosították. Klasszicista nemesi kúriáját a 19. sz. közepén, az 1957 óta ~hez, korábban Felsőszemerédhez tartozó Királyfia pusztán található későbarokk Földváry-Oberndorf-kastélyt 1763-ban emelték, 1830-ban klasszicista stílusban alakították át. – Ir. Danis Ferenc: Egeg (1996)