Deménd (Demandice)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 854, ebből 578 (67,7%) magyar, 234 (27,4%) szlovák; [2011] – 1008, ebből 705 (69,9%) szlovák, 270 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 673 (66,8%) szlovák, 298 (29,6%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 854, ebből 578 (67,7%) magyar, 234 (27,4%) szlovák; [2011] – 1008, ebből 705 (69,9%) szlovák, 270 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 673 (66,8%) szlovák, 298 (29,6%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Deménd − r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templom (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 854, ebből 578 (67,7%) magyar, 234 (27,4%) szlovák; [2011] – 1008, ebből 705 (69,9%) szlovák, 270 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 673 (66,8%) szlovák, 298 (29,6%) magyar. V: [2011] – 846 r. k., 30 ev., 8 ref., 2 gör. kat. – Magyar lakossága mellé már a két vh. között, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések során közép-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A 14. sz. végén emelt gótikus stílusú r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templomát a 18. sz.-ban barokkosították. A Simonyi-, majd Baross-kastély 1700 körül, a késő barokk Majthényi-kúria a 18. sz.-ban, az ugyancsak késő barokk Sánthy-kúria a 18. sz. második felében, a klasszicista Benyovszky-kúria a 18. sz. végén épült. A ~hez tartozó Hébec puszta r. k. (Szt. Ilona-) temploma, amely eredetileg román stílusban épült a 13. sz.-ban, majd gótikus és barokk stílusban átépítették, neves búcsújáró hely volt.
Pénzes Éva
(* 1955. okt. 2. Ipolyság, † 2015. márc. 29. Budapest) Kultúra- és közösségszervező. Gyermekkorát szülőfalujában, Deménden töltötte. Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1975), ahol bekapcsolódott a Vas Ottó vezette irodalmi színpad munkájába. Pozsonyban a Könyvtárosi Szakközépiskolában szakérettségizett (1977). 1977–1981 között az Állami Textilipari Kutatóintézet, majd 1981–1984...megnyit →
(* 1955. okt. 2. Ipolyság, † 2015. márc. 29. Budapest) Kultúra- és közösségszervező. Gyermekkorát szülőfalujában, Deménden töltötte. Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1975), ahol bekapcsolódott a Vas Ottó vezette irodalmi színpad munkájába. Pozsonyban a Könyvtárosi Szakközépiskolában szakérettségizett (1977). 1977–1981 között az Állami Textilipari Kutatóintézet, majd 1981–1984...megnyit →
Részletek
Pénzes Éva (csa)
(* 1955. okt. 2. Ipolyság, † 2015. márc. 29. Budapest) Kultúra- és közösségszervező. Gyermekkorát szülőfalujában, Deménden töltötte. Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1975), ahol bekapcsolódott a Vas Ottó vezette irodalmi színpad munkájába. Pozsonyban a Könyvtárosi Szakközépiskolában szakérettségizett (1977). 1977–1981 között az Állami Textilipari Kutatóintézet, majd 1981–1984 között az Új Szó munkatársa volt. Bekapcsolódott a József Attila Ifjúsági Klub munkájába, ill. a művelődési táborok, kerékpártúrák szervezésébe. Segítette a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkáját. Emiatt folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt, többször kihallgatták, munkahelyi irodáját rajtaütésszerűen ellenőrizték. – Mo.-on kötött házassága révén 1984-ben áttelepült Budapestre, ahol először a Könyvértékesítő Vállalat (1985–1986), majd a Magyarságkutató Intézet (1986–1991) munkatársa volt. 1988-ban egyik alapítója a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Baráti Körének, ill. 1989-ben a Rákóczi Szövetségnek. 1992-től 1999-ig a Fidesz Kisebbségi Csoportjának, majd Külügyi Osztályának szervező titkára. Ezt követően az Országgyűlés Hivatala (2002–2011), ill. 2014-ig a Külügyminisztérium munkatársa. A kezdetektől részt vett a Pro Minoritate Alapítvány munkájában, ill. az erdélyi, a kárpátaljai, a szlovákiai szabadegyetemek/ifjúsági táborok és más határon túli rendezvények szervezésében.
Porubszky Géza
(* 1887. márc. 12. Garamdamásd, † 1971. aug. 6. Várpalota [Mo.]) R. k. plébános, politikus. Teológiai doktori oklevelét a bécsi Pázmáneumban szerezte. Pappá szentelését követően Ipolyságon, Léván, majd Deménden volt lelkész. Az Országos Keresztényszocialista Párt papi szárnyának egyik vezetője, 1935-től a párt képviselője a...megnyit →
(* 1887. márc. 12. Garamdamásd, † 1971. aug. 6. Várpalota [Mo.]) R. k. plébános, politikus. Teológiai doktori oklevelét a bécsi Pázmáneumban szerezte. Pappá szentelését követően Ipolyságon, Léván, majd Deménden volt lelkész. Az Országos Keresztényszocialista Párt papi szárnyának egyik vezetője, 1935-től a párt képviselője a...megnyit →
Részletek
(* 1887. márc. 12. Garamdamásd, † 1971. aug. 6. Várpalota [Mo.]) R. k. plébános, politikus. Teológiai doktori oklevelét a bécsi Pázmáneumban szerezte. Pappá szentelését követően Ipolyságon, Léván, majd Deménden volt lelkész. Az Országos Keresztényszocialista Párt papi szárnyának egyik vezetője, 1935-től a párt képviselője a prágai parlamentben. Az első bécsi döntés után a magyar országgyűlés behívott képviselője. 1945-ben kiutasították Csehszl.-ból. 1946-tól Hédervár plébánosa volt.
Rimanóczy Géza; Rimanóczi; Hetzer
(* 1894. febr. 19. Deménd, † 1977. júl. 21. Szeged [Mo.]) Festő, rajztanár. 1913-ban érettségizett Léván. 1919-ig a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolát látogatta, és középiskolai rajztanári képesítést szerzett. 1929–1933 között a Kecskeméti Művésztelep tagja; kiállított a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, valamint a Szlovenszkói...megnyit →
(* 1894. febr. 19. Deménd, † 1977. júl. 21. Szeged [Mo.]) Festő, rajztanár. 1913-ban érettségizett Léván. 1919-ig a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolát látogatta, és középiskolai rajztanári képesítést szerzett. 1929–1933 között a Kecskeméti Művésztelep tagja; kiállított a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, valamint a Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(* 1894. febr. 19. Deménd, † 1977. júl. 21. Szeged [Mo.]) Festő, rajztanár. 1913-ban érettségizett Léván. 1919-ig a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolát látogatta, és középiskolai rajztanári képesítést szerzett. 1929–1933 között a Kecskeméti Művésztelep tagja; kiállított a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, valamint a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete kiállításain.Az 1930-as években Benyovszky Rudolf nagylégi kastélyában mennyezeti freskókat festett. 1931-ben Olaszországban, 1933–1935-ben Berlinben járt tanulmányúton. 1938–1944 között a lévai gimnázium rajztanára volt. 1945-től családjával Szegeden élt, ahol 1957-ig mint rajztanár működött. Realista szemlélete főleg figurális és portréfestészetében, virágcsendéleteiben, tájképeiben nyilvánult meg.