Deáki (Diakovce)
Részletek
Deáki − r. k. (Szűz Mária) bazilikatemplom (GJ)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb parti síkságán, Vágsellyétől DNy-ra. L: [1921] – 3131, ebből 2993 (95,6%) magyar, 102 (3,3%) zsidó, 25 (0,8%) szlovák; [2011] – 2204, ebből 1447 (65,7%) magyar, 710 (32,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1515 (71,3%) magyar, 650 (26,5%) szlovák. V: [2011] – 1480 r. k., 229 ref., 170 ev., 6 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának egy részét (közel 700 személyt) áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és külföldi szlovák telepesek (ún. reemigránsok) érkeztek. Legjelentősebb műemléke az 1228-ban román stílusban épült kéttornyú r. k. (Szűz Mária) bazilikatemplom, amelyet 1872–75 között Schulek Frigyes tervei alapján neoromán stílusban felújítottak és kibővítettek, majd 1938–41 között a helyi születésű Serédi Jusztinián esztergomi érsek jóvoltából restauráltak. A ~ bencés szerzetesek használták egykor azt az 1192–95 körül írt, későbbi ismertetőjéről, Pray Györgyről Pray-kódexnek elnevezett latin nyelvű szertartáskönyvet, amely a legrégibb összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti Beszédet és Könyörgést tartalmazza. A templom D-i falához csatlakozó kápolna a 12. sz. elején román, klasszicista stílusú ref. temploma 1786-ban, ugyancsak klasszicista r. k. kápolnája a 18. sz. végén, kálváriája a 19. sz. végén, ev. temploma 1969-ben épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falu mellett termálfürdő üzemel. – Ir. Molnár Imre: Deáki (2002).
Deáki − r. k. (Szűz Mária) bazilikatemplom (GJ)
Deáki − Szt. István emlékmű (Nagy János alkotása) (GJ)
Pákozdi Gertrúd
(* 1948. máj. 12., Deáki , † 2004. okt. 15. Pozsony) Újságíró. A galántai gimnáziumban érettségizett 1966-ban, majd Pozsonyban a Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. Egy ideig a Duslo vállalatnál dolgozott. 1972-től az Új Szó gazdasági rovatában kezdett dolgozni, majd nem sokkal később rovatvezetője lett. 1985-ben...megnyit →
(* 1948. máj. 12., Deáki , † 2004. okt. 15. Pozsony) Újságíró. A galántai gimnáziumban érettségizett 1966-ban, majd Pozsonyban a Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. Egy ideig a Duslo vállalatnál dolgozott. 1972-től az Új Szó gazdasági rovatában kezdett dolgozni, majd nem sokkal később rovatvezetője lett. 1985-ben...megnyit →
Részletek
Pakozdi Gertrud (FI)
(* 1948. máj. 12., Deáki , † 2004. okt. 15. Pozsony) Újságíró. A galántai gimnáziumban érettségizett 1966-ban, majd Pozsonyban a Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. Egy ideig a Duslo vállalatnál dolgozott. 1972-től az Új Szó gazdasági rovatában kezdett dolgozni, majd nem sokkal később rovatvezetője lett. 1985-ben a Nő című hetilap élére került, s egészen 1989-ig volt a főszerkesztője. 1990-ben a Nő évkönyvének szerkesztője volt. 1989 októberétől 1997-ig az Új Szó főszerkesztő-helyettese, majd a gazdasági rovat vezetője. Külső munkatársként haláláig jelen volt írásaival az Új Szó hasábjain. Újságírói működése közben együttműködött a Tankönyvkiadó szerkesztőségével, és tucatnyi közgazdasági tankönyvet fordított szlovákról magyarra.
TERRA Hírújság
Mátyusföld magyarok lakta településein terjesztett újság (Deáki, 2001). Havonta 30 település 5000 otthonába kerül. Magyar nyelven jelenik meg. A régió közéletének történései, a sport, a kultúra eseményeinek ismertetése mellett jogi, egészségügyi, kertészeti tanácsadó szolgálja az olvasót. A régió neves személyiségeinek bemutatása, történelmi, művelődéstörténeti értékeink felmutatása,...megnyit →
Mátyusföld magyarok lakta településein terjesztett újság (Deáki, 2001). Havonta 30 település 5000 otthonába kerül. Magyar nyelven jelenik meg. A régió közéletének történései, a sport, a kultúra eseményeinek ismertetése mellett jogi, egészségügyi, kertészeti tanácsadó szolgálja az olvasót. A régió neves személyiségeinek bemutatása, történelmi, művelődéstörténeti értékeink felmutatása,...megnyit →
Részletek
terra
Mátyusföld magyarok lakta településein terjesztett újság (Deáki, 2001). Havonta 30 település 5000 otthonába kerül. Magyar nyelven jelenik meg. A régió közéletének történései, a sport, a kultúra eseményeinek ismertetése mellett jogi, egészségügyi, kertészeti tanácsadó szolgálja az olvasót. A régió neves személyiségeinek bemutatása, történelmi, művelődéstörténeti értékeink felmutatása, valamint a vidék vállalkozóinak, mesterembereinek, őstermelői tevékenységének és termékeinek bemutatása. Programajánlónkban közérdekű rendezvényekről, eseményekről ad hírt. A helyi önkormányzatok intézményeinek, iskoláinak, társadalmi szervezeteinek, művészeti csoportok bemutatása is cél. Politikai, közéleti közösségünk témáinak is helyet ad. – Szerk. Szabó Frigyes.
Vájlok Sándor
(* 1913. nov. 7. Deáki, † 1991. dec. 31. Budapest [Mo.]) Kritikus, művelődéstörténész. Komáromban érettségizett (1931), szlavisztikai tanulmányait Pozsonyban végezte, Prágában a Politikai és Szabad Tudományok Főiskoláján szerzett oklevelet. Diákkorától kritikákat, tanulmányokat publikált; a két vh. közötti szlovákiai magyar irodalom egyik jelentős kritikusa volt....megnyit →
(* 1913. nov. 7. Deáki, † 1991. dec. 31. Budapest [Mo.]) Kritikus, művelődéstörténész. Komáromban érettségizett (1931), szlavisztikai tanulmányait Pozsonyban végezte, Prágában a Politikai és Szabad Tudományok Főiskoláján szerzett oklevelet. Diákkorától kritikákat, tanulmányokat publikált; a két vh. közötti szlovákiai magyar irodalom egyik jelentős kritikusa volt....megnyit →
Részletek
Vájlok Sándor (FI)
(* 1913. nov. 7. Deáki, † 1991. dec. 31. Budapest [Mo.]) Kritikus, művelődéstörténész. Komáromban érettségizett (1931), szlavisztikai tanulmányait Pozsonyban végezte, Prágában a Politikai és Szabad Tudományok Főiskoláján szerzett oklevelet. Diákkorától kritikákat, tanulmányokat publikált; a két vh. közötti szlovákiai magyar irodalom egyik jelentős kritikusa volt. 1939–1940-ben a kassai szlovák gimnáziumban tanított magyar és szlovák nyelvet, 1940–1948-ban a budapesti miniszterelnöki hivatalban, majd a külügyminisztériumban dolgozott. 1946-ban a csehszlovákiai magyarság ügyeinek szakértőjeként részt vett a párizsi magyar békedelegáció munkájában. 1948 után állásából elbocsátották; 1949-től az Országos Érc- és Ásványbányák tisztviselője lett, s közben bányamérnöki diplomát is szerzett. – Fm. Petőfi a tótoknál. Egy század a magyar–tót viszonyból (tan., 1940); A csehszlovák emigráció 1938–1941 (tan., é. n. [1943]).