Szlovákiai Magyar Adatbank » A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig – Szlovákiai Magyar Adatbank

A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Lexikonunk a Csehszlovákiában, ill. Szlovákiában élő magyarokkal kapcsolatos információk, adatok lehető legszélesebb körű összegyűjtésére vállalkozott. Címéből adódóan a szerkesztők, illetve a szerzők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a lexikon feldolgozza a Csehszlovákia megalakulásától napjainkig terjedő időszakot. A 2014-ben azonos címen megjelent könyv bővített változata.
1 találat

Csicsó (Čičov)

Részletek

Csicsó (Čičov)
Csicsó − kastély (GJ)

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re. L: [1921] – 1434, ebből 1384 (96,5%) magyar, 22 (1,5%) szlovák; [2011] – 1292, ebből 1118 (86,5%) magyar, 112 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1155 (89,4%) magyar, 72 (5,6%) szlovák. V: [2011] – 557 r. k., 471 ref., 4 ev., 3 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. Az 1965. évi árvíz során a Duna ~nál szakította át a gátat. A 17. sz. második felében épült barokk r. k. (Szűz Mária mennybevétele) templomát a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át. Ref. temploma 1784-ben, a Zichy-, majd Kálnoky-kastély 1776-ban klasszicista, egykori kolostora 1889-ben historizáló stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. A különleges növény- és állatvilágú ~i morotvát és ártéri erdőt, az ún. Lion-tót 1964-ben 79,8 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésCsicsó [Číčov]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID372081
Módosítás dátuma2024. október 28.

Farkas Jenő

Részletek

(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította magyar nyelvre. – Fm. Csendország (v., 1965); Valaki jár a nyomomban (v., 1969); Ballada és zsoltár (v., 1999). – Ir. Turczel Lajos: Farkas Jenő 1922–1979.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSzenc [Senec] / Albár [Dolný Bar] / Csicsó [Číčov] / Kiskeszi [Malé Kosihy] / Bajta [Bajtava] / Nagymegyer [Veľký Meder]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372963
Módosítás dátuma2024. október 28.

Hites Kristóf

Részletek

(* 1913. aug. 26. Csicsó, † 1999. máj. 26. Pannonhalma [Mo.]) Bencés szerzetes, tanár. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, majd magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. 1943-től a komáromi bencés gimnáziumban tanított. 1945-től közel három évig titokban tovább tanította Komáromban a magyar gimnázistákat. Miután 1948-ban kiutasították az országból, Kanadában, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. 1958-ig a clevelandi szlovák gimnázium tanára volt, ezután bencés társaival a kaliforniai Woodside-ben bencés perjelséget és magyar nyelvű bencés gimnáziumot alapított. 1984–1990 között a Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya elnöke, a Kettős Járom Alatt c. lap szerkesztője volt. 1989 után egyik kezdeményezője és anyagi támogatója volt az alakuló Rákóczi Szövetségnek. Esterházy János Emlékplakettel tüntették ki (1991).  1994-ben Mo.-ra költözött.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésCsicsó [Číčov] / Komárom [Komárno]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID374049
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kúr Géza

Részletek

(* 1893. júl. 30. Kulcsod, † 1991. dec. 23. Niles [USA]) Ref. pap, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát (1915). 1920–1944-ben Csicsón volt lelkész. 1945-ben az USA-ba emigrált. 1918–1944 között elsősorban egyháztörténettel foglalkozott (megírta Komárom, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó ref. egyházának történetét). Az emigrációban lelkipásztorként tevékenykedett és Csallóköz őslakóiról, valamint az etruszk–magyar rokonságról írt könyvet. – Fm. Küzdelmeink. Három ref. egyház története (tan., 1932, 2000); A komáromi reformátusi egyházmegye I. (1937, 1994; a II. rész kéziratban maradt); Cseh–magyar ref. történelmi kapcsolatok (1937).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKulcsod [Kľúčovec] / Csicsó [Číčov]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID375966
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vajda Géza

Részletek

Vajda Géza
Vajda Géza (csa)

(* 1950. okt. 26. Csicsó) Zenekutató. Iskoláit szülőfalujában kezdte; 1973-ban elvégezte a pozsonyi Konzervatórium akkordeon szakát, 1978-ban pedig a zenetudományi szakot a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1978–1979-ben a Katonai Művészegyüttesben énekelt, 1979–1980-ban a Szlovák Zenei Alap ösztöndíjasa, 1980–1981-ben a televízió zenei dramaturgja, 1982–1987-ben a Szlovákiai Zeneszerzők és Előadóművészek Szövetségének, majd 1987–1996-ban a Szlovák Kulturális Minisztérium munkatársa volt. 1970–1984 között az Ifjú Szivek énekese, ill. segédkarnagya; számos szakmai és társadalmi szervezet tagja, tisztségviselője, muzikológiai konferenciák előadója. Zenei forgatókönyveket is írt a rádiónak; zenei írásai, kritikái szlovák és szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. – Fm. Adalékok Pozsony zenei életéhez a korabeli nemzetiségi sajtó tükrében 1918–1938 (diplomamunka, 1978); Hudobná kritika v Bratislave 1920–1980 (tan., Michal Vileccel).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésCsicsó [Číčov]
SzerzőOE - Ozogány Ernő
Rövid URL
ID380970
Módosítás dátuma2024. október 28.

Z. Németh István

Részletek

Z. Németh István
Z. Németh István (FI)

(* 1969. márc. 28. Komárom) Költő, író, színműíró Komáromban érettségizett (1987), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1991). Rövid komáromi tanítóskodás után az Irodalmi Szemle, majd az AB-ART Kiadó, később az Atelier folyóirat szerkesztője lett. 1997–1998 között befektetési tanácsadó volt, 2000-től újból pedagógus. Csicsón él. Humoros, groteszk versei, prózai írásai, gyermekversei, meséi, paródiái az 1990-es évek elejétől jelennek meg; hangjátékait, kabaréjeleneteit a Szlovák Rádió magyar adása sugározta. Főbb díj: Magyar Arany Érdemkereszt (2024);  Arany Opus Díj (2022, 2019, 2018); Talamon Alfonz-díj (2021); Forbáth-díj (2020).  – Fm. Rózsa és rúzs (v., 1992); Hétre hét, hóra hó (gyermekv., 1992); Könnyűnek hitt ébredés (v., 1993); Hócompóc bohócai (gyermekszínművek, 1994); Alfa felügyelő színre lép (krimiparódia, 1995); Noémi bárkája (elb., 1996); Feküdj végig a csillagokon (r., 1997); Lélegzet (v., 1999); Rulett (v., 2001); Nincs meneqés (paródiák, 2001); Tündérvirág (gyermekv., 2003); Anticitrom (v., 2006); Kis magyar cyberpunk (2007).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno] / Csicsó [Číčov]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID377631
Módosítás dátuma2024. október 28.

1 találat