Csúz (Dubník)

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól K–DK-re. L: [1921] – 2053, ebből 1897 (92,4%) magyar, 91 (4,4%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 914 (53,9%) magyar, 591 (34,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (64,4%) magyar, 468...megnyit →

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól K–DK-re. L: [1921] – 2053, ebből 1897 (92,4%) magyar, 91 (4,4%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 914 (53,9%) magyar, 591 (34,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (64,4%) magyar, 468...megnyit →
Részletek

Csúz − r. k. templom (SzL)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól K–DK-re. L: [1921] – 2053, ebből 1897 (92,4%) magyar, 91 (4,4%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 914 (53,9%) magyar, 591 (34,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (64,4%) magyar, 468 (27,6%) szlovák. V: [2011] – 1297 r. k., 73 ref., 5 ev., 5 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. után északnyugat-szlovákiai és külföldi repatriáns szlovákok települtek. Egy középkori gótikus templom helyén álló r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1750–54 között rokokó, 1793-ban emelt ref. temploma, a 18. sz.-ban emelt Csúzy-kúria és a 19. sz. elején emelt Szombathelyi-kastély klasszicista, az 1900 körüli Paál-kúria és az 1926-ban emelt Ölveczky-kúria szecessziós stílusban épült. A ~hoz tartozó Szentmiklós puszta r. k. (Szt. Miklós-) templomát 1995–98 között építették. A Bundás-dűlőben 1982-ben egy kelta temetőt és kora Árpád-kori sírokat tártak fel. A faluban 1998 óta jelenik meg a Csúzi Lapok – Dubnícke listy c. kétnyelvű közéleti lap. A helyi kastélymúzeumban 2004-ben nyílt meg Szl. első történelmi panoptikuma, amely a Felvidék jelentős magyar történelmi személyiségeit mutatja be.
Jarábik Gabriella; Trúchly

(* 1951. jan. 19. Csúz) Pedagógus, népművelő, kisszínpadi rendező, múzeumigazgató. 1970-ben érettségizett a lévai óvónőképzőben. A győri Apáczai Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet (1995). 1970–1985-ben előbb Vajkán, majd Dunaszerdahelyen óvónő. 1985–1990- ben a magyar óvodák járási tanfelügyelője, 1991–1998-ban a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal helyettes elöljárója. 1998–2002-ben...megnyit →

(* 1951. jan. 19. Csúz) Pedagógus, népművelő, kisszínpadi rendező, múzeumigazgató. 1970-ben érettségizett a lévai óvónőképzőben. A győri Apáczai Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet (1995). 1970–1985-ben előbb Vajkán, majd Dunaszerdahelyen óvónő. 1985–1990- ben a magyar óvodák járási tanfelügyelője, 1991–1998-ban a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal helyettes elöljárója. 1998–2002-ben...megnyit →
Részletek

Jarábik Gabriella (ST)
(* 1951. jan. 19. Csúz) Pedagógus, népművelő, kisszínpadi rendező, múzeumigazgató. 1970-ben érettségizett a lévai óvónőképzőben. A győri Apáczai Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet (1995). 1970–1985-ben előbb Vajkán, majd Dunaszerdahelyen óvónő. 1985–1990- ben a magyar óvodák járási tanfelügyelője, 1991–1998-ban a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal helyettes elöljárója. 1998–2002-ben a kulturális minisztérium kisebbségi kultúrák főosztályának vezérigazgatója. 2002-től a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója. 1970-ben megalapította és azóta vezeti a dunaszerdahelyi Fókusz Irodalmi Színpadot, melynek különböző korosztályokat mozgósító társulataival számos országos, ill. nemzetközi sikert ért el. – Főbb díjak: Pribina Kereszt II. fokozata (2024); Magyar Arany Érdemkereszt (2017); Móra Ferenc-díj (2008); Mics Károly-életműdíj (2007).
