Rácz László

(* 1945. okt. 4. Sókszelőce – † 1989. júl. 8. Újgyalla) Csellótanár, csellista. Csellózni Vágsellyére, majd Pozsonyba járt. Az általános iskola elvégzése után felvételt nyert a galántai gimnáziumba, ahonnét lelkészgyerekként elbocsátották. Pozsonyban villanyszerelő lett. Munkásként elvégezte Kassán a konzervatóriumot cselló szakon (1971). 1973-ban kezdett...megnyit →

(* 1945. okt. 4. Sókszelőce – † 1989. júl. 8. Újgyalla) Csellótanár, csellista. Csellózni Vágsellyére, majd Pozsonyba járt. Az általános iskola elvégzése után felvételt nyert a galántai gimnáziumba, ahonnét lelkészgyerekként elbocsátották. Pozsonyban villanyszerelő lett. Munkásként elvégezte Kassán a konzervatóriumot cselló szakon (1971). 1973-ban kezdett...megnyit →
Részletek

Rácz László (csa)
(* 1945. okt. 4. Sókszelőce – † 1989. júl. 8. Újgyalla) Csellótanár, csellista. Csellózni Vágsellyére, majd Pozsonyba járt. Az általános iskola elvégzése után felvételt nyert a galántai gimnáziumba, ahonnét lelkészgyerekként elbocsátották. Pozsonyban villanyszerelő lett. Munkásként elvégezte Kassán a konzervatóriumot cselló szakon (1971). 1973-ban kezdett tanítani a komáromi zeneiskolában, ahol cselló tanszakot épített ki. A komáromi zeneiskolán kívül Dunaszerdahelyen is tanított csellót, és vezette a iskolai vonószenekart. 1987-ben létrehozta a Komáromi Ifjúsági Vonószenekart. Az egyházi zene aktív résztvevője, népszerűsítője. – Díjak, elismerések: Az Oktatásügyi Minisztérium oklevele a növendékek országos zenei versenyeire való példás felkészítéséért (1987); Ezüstplakett a szlovákiai kamara- és szimfonikus zenekarok X. országos fesztiválján való sikeres szereplésért (1988).
Újgyalla (Dulovce)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i lejtőin, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 1305, ebből 922 (70,7%) magyar, 379 (29,0%) szlovák; [2011] – 1813, ebből 1494 (82,4%) szlovák, 195 (10,8%) roma, 46 (2,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1607 (88,6%) szlovák, 115...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i lejtőin, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 1305, ebből 922 (70,7%) magyar, 379 (29,0%) szlovák; [2011] – 1813, ebből 1494 (82,4%) szlovák, 195 (10,8%) roma, 46 (2,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1607 (88,6%) szlovák, 115...megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i lejtőin, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 1305, ebből 922 (70,7%) magyar, 379 (29,0%) szlovák; [2011] – 1813, ebből 1494 (82,4%) szlovák, 195 (10,8%) roma, 46 (2,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1607 (88,6%) szlovák, 115 (6,3%) magyar, 15 (0,8%) roma. V: [2011] – 1582 r. k., 18 ev., 11 ref., 4 gör. kat. – A török háborúk pusztításait követően, a 18. sz. elején szlovákokkal újranépesített falu, amelybe a két vh. közötti földbirtokreform során, 1922-ben újabb szlovák telepesek költöztek. A 20. sz. elején magát túlnyomórészt magyarnak valló lakossága a sz. második felére ismét szlovákká vált. R. k. (Szt. Lukács-) temploma 1872-ben neoklasszicista stílusban épült.
