Szabó Antal
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel...megnyit →
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel...megnyit →
Részletek
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel a dióspatonyi ref. templomot. Egyházi lapokban publikált.
Újbars (Nový Tekov)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam folyó jobb partján, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 1288, ebből 1044 (81,1%) magyar, 234 (18,2%) szlovák; [2011] – 826, ebből 717 (86,8%) szlovák, 92 (11,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 715 (86,6%) szlovák, 102 (12,3%) magyar. V: [2011] – 470 r. k., 98 ev., 69 ref., 3 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának közel egyharmadát, túlnyomórészt a ref.-okat, áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és a belső telepítések keretében szlovákiai szlovák családok települtek. 15. sz.-i gótikus alapokon álló r. k. (Borromei Szt. Károly-) temploma 1811-ben barokk-klasszicista, ref. temploma 1791-ben klasszicista stílusban épült. – 1968-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Marosfalvát.
Veres Vilmos
(* 1906 Alsószecse, † 1975 Újbars) Autodidakta paraszt író. A 30-as években tudósításokat, verseket írt a Prágai Magyar Hírlapba, a Magyar Vasárnapba és a lévai lapokba. Írásai nagyrészt csak dokumentumértékűek. Mintegy 40 kéziratából népköltészeti gyűjtései s a szülőtáj történetével foglalkozó írásai érdemelnek figyelmet (Garamvölgyi népszokások, Újbars története,...megnyit →
(* 1906 Alsószecse, † 1975 Újbars) Autodidakta paraszt író. A 30-as években tudósításokat, verseket írt a Prágai Magyar Hírlapba, a Magyar Vasárnapba és a lévai lapokba. Írásai nagyrészt csak dokumentumértékűek. Mintegy 40 kéziratából népköltészeti gyűjtései s a szülőtáj történetével foglalkozó írásai érdemelnek figyelmet (Garamvölgyi népszokások, Újbars története,...megnyit →
Részletek
(* 1906 Alsószecse, † 1975 Újbars) Autodidakta paraszt író. A 30-as években tudósításokat, verseket írt a Prágai Magyar Hírlapba, a Magyar Vasárnapba és a lévai lapokba. Írásai nagyrészt csak dokumentumértékűek. Mintegy 40 kéziratából népköltészeti gyűjtései s a szülőtáj történetével foglalkozó írásai érdemelnek figyelmet (Garamvölgyi népszokások, Újbars története, Parasztságunk élete, Lakodalmi népszokások). – Fm. Üzent a föld (v., Agárdy Zsigmonddal, Csontos Vilmossal és Sass Jánossal, 1934); Ötven év (önéletrajz, kézirat). – Ir. Csontos Vilmos: Veres Vilmos (Irodalmi Szemle, 1975/3).