Udvard (Dvory nad Žitavou)
Udvard – Szent Adalbert-templom, (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 4867, ebből 4509 (92,6%) magyar, 160 (3,3%) szlovák, 88 (1,8%) roma; [2011] – 5164, ebből 3208 (62,1%) magyar, 1550 (30,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3505 (67,9%) magyar, 1195 (23,1%) szlovák. V: [2011] – 4081 r. k., 77 ev., 63 ref., 5 gör. kat. – 1922-ig az Ógyallai járás székhelye volt. Magyar lakosai közül a második vh. után közel ezer főt áttelepítettek Mo.-ra, helyükre magyarországi, romániai és közép-szlovákiai szlovákok települtek. Barokk stílusú r. k. (Szt. Adalbert-) temploma 1776-ban, az ugyancsak barokk r. k. (Szt. Orbán-) kápolna 1760-ban, ref. temploma 1880-ban épült. A többek között az esti harangozás bevezetését elrendelő 1309. évi ~i egyházi tartományi zsinat emlékét a Kálvária-dombon 1855–60 között emelt neogótikus Szt. Márton-kápolna őrzi. Határában az 1950–60-as években végzett ásatások során bronzkori, kelta és avar sírokat, valamint két honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. Udvardi Újság – Dvorské noviny c. kétnyelvű önkormányzati havilapja 1995 óta jelenik meg. A Pro Patria Honismereti Szövetség 1997 óta évente ~on rendezi meg a szlovákiai magyar helytörténészek országos találkozóját. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Majthényi Adolf Alapiskola) rendelkezett; 1969-ben alapított vegyes, magyar–szlovák tanítási nyelvű Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézete, valamint 1993-ban alapított Vállalkozói Középiskolája 2003 óta Összevont Középiskolaként működik. – Ir. Angyel Miklós: Udvard múltja és jelene (1993); Angyel Miklós: Udvard nevezetességei (1994); Angyel Miklós: Udvardi Mindenes Gyűjtemény I–II. (2006–2007).
Hibát talált?
Üzenőfal