Sőttes-táncház az együttes nyári táborában (FI)

A ~ról a szlovákiai magyarok körében csak a Csemadok megalakulását követő időszaktól beszélhetünk. A két vh. között kimondottan néptáncot színpadra állító együttesek nem léteztek. Csak 1938 után, a magyarországi Gyöngyösbokréta mozgalom hatására indult el – azokban a falvakban, melyek eljutottak a budapesti bemutatókra – az a folyamat, melyet a hazai néptáncmozgalom előzményének is tekinthetünk. A második vh. után szovjet mintájú népművészeti tömegmozgalom bontakozott ki az akkori Csehszl.-ban, a szlovák együttesek révén a magyar néptáncmozgalom is magáévá tette a szovjet mintájú, mojszejevi stílust, amelyet csak a 70-es évektől Mo.-on elinduló táncházmozgalom hatására vetkőzött le. A Csemadok megalakulását követően a helyi szervezetek sorra megalapították helyi kulturális csoportjaikat, többek között felnőtt és gyermek néptáncegyütteseiket, folklórcsoportjaikat. Az 1953-ban a Csemadok III. országos közgyűlésén megrendezett színházi bemutatóra már az ország szinte minden tájékáról érkeztek néptáncegyüttesek, s a műsort megtekintők hatására további csoportok alakultak az országban. A Csemadok a kezdetektől igyekezett a csoportvezetők szakmai képzésével is foglalkozni. 1953-tól rendszeresen szervezett tanfolyamokat a csoportvezetők részére. E tevékenységét 1956-tól a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya látta el, mely 1956 és 1982 között összesen 43 kiadvánnyal járult hozzá az együttesek szakmai fejlődéséhez. A néptánccsoportok minőségi és mennyiségi fejlődésének fontos alakítója volt a zselizi Országos Népművészeti Fesztivál és a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély. A Csemadok járási bizottságai által 1983-ban készített kimutatások alapján 51 felnőtt tánccsoport, 14 táncegyüttes, 63 gyermekegyüttes és 56 folklórcsoport tevékenykedett. Az 1989-es változások új igényekkel is jelentkeztek a néptánccsoportok részéről, ezekre válaszolva alakult meg 1990-ben a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség, mely többek között a Csemadok addig néptáncmozgalommal foglalkozó szakelőadója tevékenységét is felvállalta. A szövetség számos, a mozgalom minőségi fejlődését biztosító tevékenységet indított el (néptánctáborok, táncháztalálkozók, szakmai továbbképzések, versenyek), melyek azonban 1997 után anyagi problémák miatt sorra abbamaradtak. A Csemadok életében beállt változások miatt (az állami támogatás megvonása) 1996-ban, támogató és fellépési lehetőség híján, a néptánccsoportok száma rohamosan csökkent. A 2000-es években kb. 20 felnőtt és 30 gyermekegyüttes tevékenykedik rendszeresen. Az együttesek és vezetőik számára szakmai háttérintézményként működik jelenleg a pozsonyi Hagyomány Alap és a dunaszerdahelyi székhelyű Népzenei Adattár. A gyermekegyüttesek számára kétévente kerül megrendezésre az Eszterlánc Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztivál, a felnőtt együttesek számára pedig szintén kétévente a Néptáncantológia, szakmai értékelésben és minőségi besorolásban részesítik a résztvevőket (mindkettőt a Hagyomány Alap és az Ifjú Szivek szervezi).

Sőttes-táncház az együttes nyári táborában (FI)