Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb

Komáromi járás

Komáromi járás
A Komáromi járás térképe (CsT)

Közigazgatási egység. Területe az 1923-as közigazgatási reform alapján három járás közt oszlott meg: Ny-i felében a ~ terült el, az É-i és K-i területek egy része az Ógyallai, ill. a Párkányi járásokhoz tartoztak. A terület 1938–1945 közt Mo.-hoz tartozott. 1949-ben a mai járás Ny-i felének egy része az akkor újonnan megalakult Nagymegyeri járáshoz került, amely azonban 11 évvel később, az Ógyallai és a Párkányi járásokkal együtt, az 1960-as közigazgatási átszervezést követően megszűnt. A ~ napjainkban érvényes területi kiterjedését az 1960-as közigazgatási átszervezés során jelölték ki az 1960-ig létezett ~ és Ógyallai járás teljes területéből, ill. a Nagymegyeri és a Párkányi járások egy-egy részéből. A területet 1960–1990 közt a Nyugat-szlovákiai, majd 1996-tól a Nyitrai kerületbe sorolták be. A ~ a Kisalföld É-i részén terül el, a Dunamenti-dombvidék határán. A jan.-i középhőmérséklet –1,9 °C, a júl.-i 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 556 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 65 mm, a legkevesebb jan.-ban hull le – 32 mm). Területe 1100 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 103 995 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 66 356 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, a fiatalok aránya fokozatosan csökken, a 0–14 évesek részaránya mindössze 16%. A települések száma 41, mely közt három város található Komárom (34 439), Gúta (10 696) és Ógyalla (7751). A magyar nemzetiség részaránya 38 településen haladja meg a 10%-ot. A népesség területi eloszlására, településszerkezetére jellemző, hogy míg a Nyitra folyótól K-re eső területen a közepes- és nagyközségek vannak túlsúlyban, addig a járás Csallóközre eső részén főképp kisfalvak találhatók (a Gúta környékére jellemző tanyavilág Szl.-ban egyedi jelenségnek számít). A ~ közlekedési fekvése kedvező. A gazdasági szerkezetváltás során a korábban jelentős gépipari termelés leépült, aminek következtében a járás gazdasága közel két évtizede stagnál. DNY-Szl. egyik legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci viszonyai alakultak ki a régióban: az országos átlagtól 5%-kal magasabb a munkanélküliség – 2013. júl. 31-én a járásban a munkanélküliségi ráta 18,45% volt, az átlagkeresetek az országos mutatóktól 25–30%-kal alacsonyabbak. A járás legnagyobb ipari múltjával az élelmiszeripar mellett a hajógyártás rendelkezik, azonban az elmúlt tíz évben a komáromi hajógyár piacvesztés miatt csődközelbe került, jövője bizonytalan. A járásban továbbá jelentős a cipőgyártás (a Rieker Komáromban), a bőripar, a sörgyártás (a holland Heineken csoportba tartozó Zlatý bažant (Aranyfácán) sörgyár (Ógyallán) és az elektronikai ipar (a gútai Kromberg-Schubert kábelgyár). A mezőgazdasági termelés természeti feltételei kitűnőek, mezőgazdasági művelés alatt a ~ területének 78,75%-a áll (a szántók aránya csaknem eléri a 70%-ot). Kiemelkedően magas gabonatermelése mellett számottevő a szőlőtermesztés (a régió borászata újjászületőben van). A történelmi és technikai műemlékek (a komáromi erődrendszer, az izsai Leányvár, a gútai vízimalom), valamint a gazdag kulturális és tudományos élet (Komáromi Jókai Színház, Selye János Egyetem, az ógyallai csillagvizsgáló), természeti értékeinek (Dunai ártéri erdők Tájvédelmi Körzet, termálvíz) és határmenti fekvésnek köszönhetően jelentős az idegenforgalma.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőLG - Lelkes Gábor
Rövid URL
ID375543
Módosítás dátuma2014. december 25.

Hibát talált?

Üzenőfal