katolikus egyház -> római katolikus egyház

A trianoni békeszerződés után sajátosan alakult a ~ helyzete, az új államhatárok egyházmegyéket szabdaltak szét. A nyitrai, besztercebányai és szepesi egyházmegye teljes egészében Csehszlovákia része lett. A rozsnyói és a kassai egyházmegye egyes plébániái az egri egyházmegyéhez kerültek, az esztergomi főegyházmegye 493 plébániájából 404 került Csehszl.-hoz (birtokainak pedig háromnegyed része). 1922-ben a Szentszék létrehozta a Nagyszombati Apostoli Adminisztratúrát, amely az esztergomi főegyházmegye plébániáinak szlovákiai részét is átvette. A csehszlovákiai magyar papoknak meg kellett tanulniuk szlovákul, hogy állami fizetéshez jussanak. Az egyház magyar része – jogainak hatékony védelmében – több szervezetet is létrehozott (Katolikus Nagybizottság, Komárom 1924, Katolikus Magyar Kisszeminárium, Katolikus Magyar Internátus, Komáromban lap- és könyvkiadás működött). Az 1938 utáni visszacsatolás helyreállította a régi egyházmegyéket. A második vh. utáni deportálások, kitelepítések és lakosságcsere érzékenyen érintette a katolikus egyházat is. Több papot kitelepítettek, bevezették a szlovák nyelvű istentiszteletet. Pavol Jantausch püspök, nagyszombati adminisztrátor egyedüliként ítélte el a magyarok deportálását. A szlovákiai magyar papok folyamatosan informálták a nemzetközi közvéleményt a retorziókról, többek között Mindszenty bíborost is, aki több nemzetközi fórumon is felszólalt a szlovákiai magyarok ügyében. Mindszenty letartóztatása után a szlovákiai magyar papokat is üldözni kezdték, és többüket bebörtönözték. 1948 után feloszlatták a szerzetesrendeket, államosították az egyházi vagyont és az iskolákat, megszüntették az egyházi intézményeket. Létrehozták a „békepapi mozgalmat”, melynek célja a papság megnyerése és a szocializmus szolgálatába állítása volt, hatása főleg az 1969-es lazulási időszak után volt érzékelhető. Ellenreakcióként létrejött a földalatti egyház Szl.-ban, amely az ellenzéki magatartás egyik meghatározó eleme lett a szocializmus időszakában. Az egyházmegyék határait 1977-ben VI. Pál pápa rendezte, a nagyszombati, rozsnyói és kassai egyházmegyéket az államhatárokhoz igazítva, a nagyszombati egyházmegyét pedig érsekségi szintre emelve létrehozta a szlovákiai egyháztartományt. A kassai püspökséget II. János Pál pápa emelte érsekségi rangra 1995-ben. 1990 után gyökeresen változott meg az egyház helyzete és szerepe a társadalomban. Részben visszakapta vagyonát, rendeződött az állam és az egyház viszonya, létrejöttek az intézményei, iskolái. 1991-ben 368 616 szlovákiai magyar hívő vallotta magát katolikusnak, 2001-ben 378 700. A szlovákiai magyar katolikusok több egyházmegye területén élnek. Legnagyobb számban a pozsony-nagyszombati és a kassai főegyházmegyében, valamint a rozsnyói és nyitrai egyházmegyében. Jelenleg Szl.-ban hat római katolikus (pozsony-nagyszombati, nyitrai, besztercebányai, szepesváraljai, rozsnyói, kassai) egyházmegye van (közülük a pozsony-nagyszombati és a kassai főegyházmegye), valamint két bizánci szertartású (az eperjesi püspökség és a kassai exarchátus). A szlovákiai magyarok 1990 óta küzdenek egy magyar püspökség létrehozásáért, melynek érdekében évente békés imanap keretében adnak hangot Komáromban. – Ir. Fazekas József–Hunčík Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés (2006), Csanda Gábor–Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Kultúra (2006).