Kisgéres (Malý Horeš)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Király-hegy D-i lábánál, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1205, ebből 1148 (95,3%) magyar; [2011] – 1112, ebből 1039 (93,4%) magyar, 60 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1068 (96,0%) magyar, 29 (2,6%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Király-hegy D-i lábánál, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1205, ebből 1148 (95,3%) magyar; [2011] – 1112, ebből 1039 (93,4%) magyar, 60 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1068 (96,0%) magyar, 29 (2,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Király-hegy D-i lábánál, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1205, ebből 1148 (95,3%) magyar; [2011] – 1112, ebből 1039 (93,4%) magyar, 60 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1068 (96,0%) magyar, 29 (2,6%) szlovák. V: [2011] – 830 ref., 126 jehovista, 85 r. k., 34 gör. kat., 2 ev. – Ref. temploma 1795-ben klasszicista stílusban épült; a ~hez tartozó Keresztúr pusztán az 1960-as években középkori templom alapjait tárták fel. Neves bortermő falu, népi építészetének ma is jellegzetes képviselője a vulkáni tufába mélyített több száz éves pincesor. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Viga Gyula (szerk.): Kisgéres (2000).