Vizimalom, Jóka

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2644, ebből 2346 (88,7%) magyar, 243 (9,2%) zsidó, 21 (0,8%) szlovák; [2011] – 3906, ebből 2314 (59,2%) magyar, 1396 (35,7%) szlovák, 127 (3,3%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 2372 (60,7%) magyar, 1250 (32,0%) szlovák, 197 (5,0%) roma, 1 (0,03%) jiddis. V: [2011] – 3151 r. k., 204 ev., 162 ref., 6 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A 13. sz.-ban emelt román stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) templomát a 17. sz.-ban barokkosították, barokk stílusú r. k. (Szt. Őrzőangyalok) kápolnája a 18. sz. elején, ref. temploma 1930-ban, ev. temploma 1969–71 között épült; késő barokk kúriáját a 18. sz. végén, klasszicista kúriáját 1800 körül, késő klasszicista kúriáját 1847-ben emelték. A Kis-Dunán a 20. sz. első felében még több hajómalma dolgozott, az 1951-ig működött cölöpös szerkezetű Németh-malmot 1992–94 között felújították és technikatörténeti múzeummá alakították át, mellette a falu egykori gazdálkodó életét bemutató skanzen található. 1997 óta működik ~n a ref. egyház Betlehem Missziós Központja, 2000-től a Jó Pásztor Háza gyermekotthon. A Keresztény Ifjúsági Közösség helyi alapszervezetének kiadásában 1992 óta jelenik meg a Csillagfény c. katolikus havilap, a községi hivatal kiadásában 1998 óta a Jókai Szó c. lap. ~ az 1999-ben alapított Pro Patria Honismereti Szövetség székhelye. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Gregorovits Lipót Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. 1960-ban hozzácsatolták a vele teljesen összeépült Újhelyjókát. – Ir. Görföl Jenő (összeállította): A falu története a hozzáférhető emlékek tükrében (1994).