Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1253, ebből 1151 (91,9%) magyar, 55 (4,4%) szlovák; [2011] – 861, ebből 580 (67,4%) magyar, 232 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 594 (69,0%) magyar, 162 (18,8%) szlovák. V: [2011] – 709 r. k., 34 ref., 21 ev. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepeseket költöztettek. A 17. sz.-ban emelt barokk stílusú r. k. (Jézus szíve) templomát 1909-ben két oldalhajóval bővítették; ev.-ref. temploma 1827–32 között klasszicista, kastélya 1888-ban neoklasszicista stílusban épült, tájháza 2002-ben nyílt meg. Határában réz-, kelta és római kori települést, bronzkori földvárat, kelta és 9. sz.-i szláv temetőt tártak fel. ~on kétévente megrendezik a Daloló Ipolyvölgye kulturális találkozót. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.