A gútai hajómalom (GJ)

Város a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i peremén, a Kis-Duna és a Vág találkozásánál, Komáromtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 9676, ebből 9479 (98,0%) magyar, 102 (1,0%) zsidó, 63 (0,6%) szlovák; [2011] – 10 696, ebből 8201 76,7%) magyar, 2083 (19,5%) szlovák, 67 (0,6%) roma, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8395 (78,5%) magyar, 1532 (14,3%) szlovák, 112 (1,1%) roma, 1 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 7252 r. k., 335 ref., 273 ev., 18 gör. kat., 3 (0,03%) izr. – A kiterjedt tanyavilággal rendelkező (lakosságának egyharmada még a 20. sz. első felében is tanyákon élt) ~ lakóinak fő megélhetési forrása a halászat mellett a gyümölcs- és gabonatermesztés, valamint a szénával való kereskedelem volt. Sokat szenvedett az árvizek pusztításától, városi rangot az 1965. évi árvíz utáni újjáépítését követően, 1967-ben kapott. A második vh. után magyar lakosainak egyötödét, több mint 2000 személyt áttelepítettek Mo.-ra, helyükre magyarországi, főleg mezőberényi és pitvarosi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma az 1715-ben elpusztult gótikus templom helyén 1723–24-ben, r. k. (Szt. Rozália-) temetőkápolnája a 18. sz. közepén épült barokk stílusban. A Kis-Duna és a Vág összefolyásánál egy korábbi földvár helyén 1662–64-ben emelt erődítmény alapjai láthatók. A Kis-Dunán egykor számos hajómalom dolgozott, ezek emlékét őrzi a dunaradványi hajómalom 1990-es évek elején elkészített, s ~ mellett a Kis-Dunán múzeumként szolgáló másolata. ~n működik Szl. legmodernebb malma. Malomipara mellett kerékpárok, robogók és autóalkatrészek gyártására szolgáló gépjárműipara jelentős. Határának D-i része az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátumhoz tartozik. A 21. sz. elején két magyar tanítási nyelvű alapiskolával (II. Rákóczi Ferenc, ill. Corvin Mátyás Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), magyar tanítási nyelvű speciális alapiskolával, művészeti alapiskolával, 1992-ben alapított nyolcéves r. k. egyházi gimnáziummal (Nagyboldogasszony Nyolcéves Egyházi Gimnázium), 1991-ben alapított szakmunkásképző magániskolával és 2002-ben alapított magán szakközépiskolával rendelkezett. 1996 óta jelenik meg ~n a Gútai Újság c. közéleti és információs lap. ~ határának É-i, mátyusföldi részén 1949-ben alapított Ifjúságfalvát 1954-ben önálló községgé szervezték. – Ir. Fehérváry Magda (szerk.): Gúta hagyományos gazdálkodása a XX. sz. első felében (1992); Juhász Árpád: Gúta és környéke a múlt századokban (1996); Angyal Béla: Gúta és környéke 1848–1849-ben (1997); Angyal Béla:Gúta 1945–1949 (1997); Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza (2012).

Gúta – fedett híd a hajómalomnál (GJ)

A koncentrációs táborokba elhurcolt gútai lakosok emlékműve (FI)