Bény (Bíňa)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1746, ebből 1710 (97,9%) magyar, 14 (0,8%) szlovák; [2011] – 1464, ebből 1211 (82,7%) magyar, 192 (13,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1254 (85,7%) magyar, 155 (10,6%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1746, ebből 1710 (97,9%) magyar, 14 (0,8%) szlovák; [2011] – 1464, ebből 1211 (82,7%) magyar, 192 (13,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1254 (85,7%) magyar, 155 (10,6%) szlovák....megnyit →
Részletek
Bény − r. k. templom (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1746, ebből 1710 (97,9%) magyar, 14 (0,8%) szlovák; [2011] – 1464, ebből 1211 (82,7%) magyar, 192 (13,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1254 (85,7%) magyar, 155 (10,6%) szlovák. V: [2011] – 1238 r. k., 18 ref., 7 ev. – A két vh. közötti földbirtokreform során a falutól É-ra 1926-ban alapított Kolónia nevű községrészbe nagyobbrészt cseh-morva, kisebb részben szlovák telepesek költöztek. Nevezetes műemlékei a 12. sz. elején korai román stílusban épült r. k. körkápolna (rotunda) és az 1217-ben késő román stílusban épült kéttornyú r. k. (Szűz Mária) bazilikatemplom. A második vh. végén, 1945 első hónapjaiban a Garam menti harcokban súlyos károkat szenvedett két építményt 1954-ben újították fel. A falu körül három gyűrűből álló, római, avar, ill. korai Árpád-kori eredetűnek is tartott sáncrendszer nyomai láthatóak. A határában található az ún. Szentkút búcsújáró hely. ~ az Alsó-Garam menti, ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike. A 21. sz. elején 1–4 évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.