Lexikonok - Személyiségek
1 2 3
69 találat

Turchányi Imre

Részletek

(* 1889. febr. 22. Divékrudnó (Nitrianske Rudno), † 1955. szept. 5. Budapest [Mo.]) Ügyvéd, politikus. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. 1918-tól Érsekújvárott volt ügyvéd. Csehszl. megalakulása után a Mátyusföldön a csehszlovák hadsereg bevonulása elleni szervezkedés és fegyveres ellenállás egyik vezéralakja, amiért a csehszlovák hadbíróság halálra ítélte, de egy amnesztiarendelettel szabadon engedték. Az Országos Keresztényszocialista Párt érsekújvári körzetének elnöke volt, 1935-ben a párt szenátorává választották. Ez időben Érsekújvár közéletének fontos szereplője. Az első bécsi döntés után a magyar országgyűlés behívott képviselője lett. A második vh.-t követően Mo.-n telepedett le, és fordítói munkából élt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésDivékrudnó [Nitrianske Rudno] / Érsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID380760
Módosítás dátuma2019. december 17.

Turczel Lajos

Részletek

Turczel Lajos
Turczel Lajos (GJ)

(* 1917. szept. 2. Ipolyszalka, † 2007. szept. 26., Érsekújvár) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató. Érsekújvárott érettségizett (1938); a budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett jogi oklevelet (1942). 1942–1945-ben katona, majd 1947-ig hadifogoly. Hazatérése után 1951–1954-ben a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium tanára, majd igazgatója volt, s miután 1954-ben levelező tagozaton elvégezte a pozsonyi Pedagógiai Főiskolát, 1954–1959-ben már ennek oktatója lett. Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1987) a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, docense, 1962–1975 között vezetője. Kritikái, cikkei, irodalomtörténeti tanulmányai az 1950-es évektől jelentek meg. Egyetemi jegyzeteket írt, irodalmi antológiákat is szerkesztett (pl. Örökség. Válogatás az első köztársaság magyar novelláiból, 1968; Az éhség legendája. Csehszlovákiai magyar valóságirodalom a két vh. között, 1975; Szlovenszkói vásár. Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1918–1945, 1980; Szép Angéla háza. Csehszlovákiai magyar kisregények 1918–1945, 1984; Ének az éjben. Szlovákiai magyar írók 1939–1945, 1986 stb.). Legfőbb kutatási területe a két vh. közötti csehszlovákiai magyar irodalom és szellemi-kulturális élet. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1968, 1978); A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1988); Fábry Zoltán-díj (1988); Bethlen Gábor-díj (1989); A Szlovák Köztársaság Elnöki Ezüstérme (1991); A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1996); Magyar Örökség Díj (1998); Nyitott Európáért Díj (2001); A Magyar Köztársaság Csillagrendje (2002); Pribina-kereszt (2003); Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2007); Arany János-díj (2007). 2008-ban szülőfalujában leleplezték a síremlékét, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága pedig róla elnevezett díjat alapított. – Fm. Írások mérlegen (kritikák, 1958); Írás és szolgálat (tan., 1965); Két kor mezsgyéjén (mon., 1967, 1983, 2007); Portrék és fejlődésképek (tan., 1977); Hiányzó fejezetek (tan., 1982); Tanulmányok és emlékezések (tan., 1987); Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938 (mon., 1992); Visszatekintések kisebbségi életünk első szakaszára (tan., 1995, 2002); Arcképek és emlékezések (tan., 1997); Irodalmi hódolások és szeretetnyilvánítások (tan., 1997). – Ir. Szeberényi Zoltán: T. L. (mon., 2002); Emlékkönyv Turczel Lajos 90. születésnapjára (2007); Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2007/3.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésIpolyszalka [Salka] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Komárom [Komárno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID380748
Módosítás dátuma2019. december 17.

Tyukoss Evangélista János

Részletek

(* 1870. dec. 24. Érsekújvár, † 1948. ?) R. k. pap, egyházi és közéleti személyiség. Tanulmányait Esztergomban és Budapesten végezte, 1893-ban szentelték pappá. Nagykéren és Nagysárón volt káplán, majd négy évig nevelősködött. Ezt követően két évig hittanár Pozsonyban; 1901-ben került a pozsonypüspöki plébániára; 1911–1932 között esperes tanfelügyelő, az 1920-as években pápai káplán, 1932-től kerületi esperes. A Katholikus Nagybizottság ügyvezető igazgatója, s több más társadalmi egyesület tagja, községi képviselőtestületi tag. Missziónak tekintette a gyermekek keresztény szellemű és anyanyelvi művelését. Új iskolát építtetett Pozsonypüspökin (1906), óvodát (1908), majd zárdát alapított stb. 1937-ben sajtóhadjárat indult ellene, amiért – állítólag – megakadályozta, hogy a szülők a szlovák iskolába írassák gyermekeiket. Az 1938-as belpolitikai válság idején a magyar egyesületek képviseletében közvetítő szerepet vállalt. – Fm. Vasárnapi kenyér I–III. (evangéliumi magyarázatok, 1935–1937).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky] / Nyitranagykér [Veľký Kýr] / Nagysáró [Veľké Šarovce] / Pozsonypüspöki [Podunajské Biskupice]
SzerzőOBM - Orbánné Bertha Mária
Rövid URL
ID380796
Módosítás dátuma2019. december 17.

Vadkerty Katalin

Részletek

Vadkerty Katalin
Vadkerty Katalin (ST)

(* 1928. ápr. 21. Érsekújvár) Történész. Kisvárdán érettségizett (1946), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történészi oklevelet (1955); 1963 óta a történettudomány kandidátusa. 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola oktatója, rövid ideig a Dolgozó Nő kulturális rovatának szerkesztője. 1960–1987 között az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa. Kutatási területe: a 19. századi és az 1867 utáni Mo. gazdaságtörténete; 1990-től a szlovákiai magyarság 1945–1948 közötti üldöztetésének története. Főbb díjai, kitüntetései: Fábry Zoltán-díj (1996), Dominik Tatarka-díj (2003), Bethlen Gábor-díj (2003); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2008). – Fm. Dejiny cukrovarníckeho priemyslu a pestovania cukrovej repy na Slovensku 1800–1918 (tan., 1965); A reszlovakizáció (tan., 1993); A deportálások (tan., 1996); A belső telepítések és a lakosságcsere (tan., 1999); A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945–1948 közötti történetéről (az előző három kötet együttes kiadása, 2001; ugyanez szlovákul is: Maďarská otázka v Československu 1945–1948, 2002).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID380916
Módosítás dátuma2019. december 16.

Végh Zsoldos Péter

Részletek

(* 1952. okt. 1. Érsekújvár) Műfordító, diplomata. Pozsonyban érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett spanyol–angol tolmácsszakon oklevelet (1977). 1977–1980-ban a pozsonyi Egészségügyi Minisztérium szakelőadója, 1980–1982-ben Líbiában egy egészségügyi központ szlovákiai igazgatójának titkára. 1983–1992-ben a pozsonyi Orvostovábbképző Intézet nyelvi lektorátusának munkatársa volt. 1993–1997-ben Szl. portugáliai nagykövete, 2000–2001-ben Szl. nagykövete az Egyesült Arab Emírségekben, megbízott nagykövete Szaúd-Arábiában és Kuvaitban; jelenleg a külügyminisztérium munkatársa. Angol, spanyol és portugál költőket, írókat fordít magyarra, szlovákra.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID381153
Módosítás dátuma2019. december 17.

Veres István

Részletek

(*1984. júl. 13. Érsekújvár) Író, szerkesztő. A párkányi gimnáziumban érettségizett (2002), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakon végzett (2008). Közéleti kérdésekkel foglalkozó kommentárjai és tárcái az Új Szóban jelennek meg. A Vasárnap családi magazin szerkesztője. Pozsonyban él. Széchenyi c. gyermekkönyve 2016-ban (Jitka Rožňová ford.), Petőfi c. gyermekkönyve pedig 2022-ben (Beck Tímea ford.) szlovákul is megjelent. Főbb díjak: Talamon Alfonz-díj (2017); Arany Opus Díj (2008). – Fm. Galvánelemek és akkumulátorok (elb., 2011); Dandaranda. Szerelem, biztonság, kutyák (r., 2013); Széchenyi (gyermekm., 2016); Petőfi (gyermekm., 2020).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőCsG - Csanda Gábor
Rövid URL
ID518441
Módosítás dátuma2022. november 24.

Verseghy Erzsébet; Kopasz Elemérné

Részletek

(* 1915. márc. 12. Kürt, † 2000. szept. 14. Érsekújvár) Költő, író. Pozsonyban érettségizett. Az 1950-es évektől jelentek meg gyermekversei, meséi. – Fm. Mocskos Palkó – Cifra Olga (verses mesék, 1961); Mesét mondok, gyerekek (mesék, 1964); Óka, bóka, libikóka (gyermekv., 1991); Kacsatánc (gyermekv., 1997); Fellegjáró Pöttöm Pál (gyermekv., 2003); Nyelvelő ábécé (gyermekv., 2007).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKürt [Strekov] / Érsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID381309
Módosítás dátuma2019. december 17.

Veszprémi Ferenc

Részletek

Veszprémi Ferenc
Veszprémi Ferenc (csa)

(* 1949. január 4. Érsekújvár) Pedagógus, karnagy, zongorista. Gimnáziumi évei alatt egy Kodály-tanítványnál, Váry Máriánál tanult zongorázni, és 1967-ben felvételt nyert a Nyitrai Pedagógiai Karra, ahol folytatta zenei tanulmányait. Az Az államvizsga után (1971) több zeneiskolában zongorajátékot tanított, majd a zsitvabesenyői alapiskola pedagógusa lett. Citerazenekart alapított, majd női kart a helyi Csemadok keretén belül. Tagjai lett a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. 5 éven keresztül vezényelte az érsekújvári Csemadok vegyes karát. Angliában és Ausztriában játszott kávéházakban, majd folyami luxushajókon zongoristaként bejárta Hollandiát, Németországot, Svájcot,  Franciaországot. Jelenleg a Melody-kvartett vezetője.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőHG - Horváth Géza
Rövid URL
ID494360
Módosítás dátuma2019. december 17.

Vörös Péter

Részletek

(* 1947. jún. 25. Marcelháza, † 2004. ápr. 3. Érsekújvár) Költő, kritikus, író. Érsekújvárott érettségizett (1967). Az Iródia mozgalom tagja volt; verseket, kritikákat, elbeszéléseket írt. – Fm. Szamovár és mentőöv (v., 1999); Shakespeare és a vadkan (v., 2000); Cseresznyevirág (v., 2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésMarcelháza [Marcelová] / Érsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID381429
Módosítás dátuma2019. december 17.

1 2 3
69 találat