Pólos Árpád (TSZA)

(* 1957. márc. 15. Rimaszombat) Színész. Rimaszombatban érettségizett 1976-ban, majd könyvtárosi szakképesítést szerzett 1978-ban Turócszentmártonban. 1982-től a Matesz kassai Thália Színpad, ill. annak önállósulósa után a Kassai Thália Színház színésze. Kövesdi Szabó Máriával közösen számos önálló műsor összeállítója, szereplője; egyéb műsoros összeállításoknak, rádiófelvételeknek is gyakori szereplője. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színpad: Lipitlotty (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Tonin (Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka); Bodnár János (Németh László: Bodnárné); György (Karel Čapek: Az anya); Kányai (Szigligeti Ede: Liliomfi); Wurm (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem). Kassai Thália Színház: Noah (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Slim (John Steinbeck: Egerek és emberek); Stanley (Tenessee Williams: A vágy villamosa); Capulet (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Ariste (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Decius (Székely János: Caligula helytartója); Markinson alezredes (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Mikhál bán (Katona József: Bánk bán); Vazul (Ratkó József: Segítsd a királyt!); Bromden (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Charley (Arthur Miller: Az ügynök halála); Csermlényi Viktor (Örkény István: Macskajáték); Leonida Papagatto (Giulio Scarnacci–Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse); Osgood Fielding Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti); Alexis Zorba (Nikos Kazantzakis: Zorba, a szabad ember); Eddie (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Színészkirály – Szellem (William Shakespeare: Hamlet); Balu (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Csendbiztos (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Örley Dénes (Görgey Gábor: Galopp a Vérmezőn); Tót (Örkény István: Tóték); Roy (Neil Simon: Furcsa pár); Polgármester (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Hyppolit (ZágonIstván –Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Tanító (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Henrik, tábornok (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek); Mick O ́Byrne kanonok, a plébános (Brian Friel: Philadelpia, nincs más út!). – Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk); Bitkári plných snov, 1986; Ranč u zelenej sedmy, 1997, r. M.Balajka. – Díjak, elismerések: A Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja, Kisvárda város Önkormányzatának különdíja, Kisvárda, 2000; Magyar Színházak XXIV. Kisvárdai Fesztiválja, Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Életmű-díja, Kisvárda, 2012. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008), Kisvárdai Várszínház Archívuma.

Rák Viktória (TSZA)

(* 1981. márc. 15. Rimaszombat) Színésznő. Középiskolai tanulmányai után került 1999-ben a Kassai Thália Színházhoz. 2002–2006 között elvégezte a pozsonyi Színművészeti Főiskolát, majd visszatért Kassára. Közben, főiskolásként, különböző szlovák nyelvű előadások szereplője, ill. vendégszínész Komáromban. A Szomszédok (Susedia), valamint a Tömbház (Panelák) c. szlovák televíziós szappanoperák egyik főszereplője, egy szlovák televíziós táncverseny győztese. – Főbb színházi szerepei: Pozsonyi Színművészeti Főiskola: Színésznő (Arthur Schnitzler: Körbe-körbe); Mása (Anton Pavlovics Csehov: A három nővér); Eddie (Quientin Tarantino: Kutyaszorítóban); Kleopátra (William Shakespeare: Antonius és Kleopátra); Sarah, Kate, Lorrain, Lyndsey, Helen, Annie (Mark Rauvenhill: Sleeping around); Avdotja (Anton Pavlovics: Ivanov) . Kassai Thália Színház: Vöröske (Gál Sándor: A szürke ló); Táncos (Heltai Jenő: A néma levente); Kelemen Kató (Eisemann Mihály–Szilágyi László: Én és a kisöcsém); Galiba (Fazekas Mihály–Schwajda György: Lúdas Matyi); Babett (Szigligeti Ede–Tabi László: Párizsi vendég); Sári (Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok); Ká, Bagira (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Marianna (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Victoria (William Sommerset Maugham–Nádas Gábor–Szenes Iván: Imádok férjhez menni); Ágika (Örkény István: Tóték); Hédike (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony); Linda Molin, díva, primadonna, szexisten (Bengt Ahlfors: Színházkomédia), Apollónia Holló – divatliba és főgonosz (Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert–Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó), Mónika (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt). Komáromi Jókai Színház: Linda (Willy Russel: Vértestvérek); Horcsek Linda, aki a vállalat arca (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György–Verebes István: Whisky esővízzel). – Film, TV : Ildikó (Szomszédok – Susedia, szlov. tv-sorozat); Agáta (Tömbház – Panelák, szlov. Tv-sorozat). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

Samu Katalin (csa)

(* 1935. szept. 16. Rimaszombat, † 2014. máj. 28. Pelsőc) Zenetanár, zongoratanár, kántor, karvezető, népművelő. Elvégezte a Kassai Konzervatóriumot és a pozsonyi Népművelési Intézet karvezető-tanfolyamát. 1975-ben alapította a Pelsőci Nőikart. Zenés alkalmakat, találkozókat, hangversenyeket szervezett. 1997-ben Rudnay Gyula festőművész születésének 120. évfordulójának alkalmából rajzversenyt szervezett. A nagy érdeklődés miatt 2001–2008 között évente egyhetes képzőművészeti tábort rendeztek. – Díjak: Kassa megye elnökének kitüntetése (2008), Csemadok Életmű-díj (2012).

Simon Attila (ST)

(* 1966. dec. 9. Rimaszombat) Történész, tanár, tankönyvszerző. Magyar–történelem szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, doktori (PhD) oklevelet pedig a Pécsi Tudományegyetemen szerzett, 2011-ben ugyanitt habilitált. A bátkai alapiskolában, majd a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Magyar Tanítási nyelvű Gimnáziumban tanított; 2001-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, 2011-től a Történeti Kutatások Részlegének, majd 2014-től az intézet igazgatója. 2005-től a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Történelem Tanszékének vezetője. 2019-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Hazai és külföldi szakfolyóiratokban, ill. egyéb lapokban publikál. Kutatási területe a szlovákiai magyarság két vh. közötti története. Alapítója és elnöke a Történelemtanárok Társulásának. Több – részben Kovács Lászlóval közösen írt – tankönyv (A magyar nép története a honfoglalástól a szatmári békéig, 1997; A magyar nép története 1711-től 1918-ig, 1998; A magyar nép története a 20. században, 2000; Történelem I.–II., 2006–2007) és módszertani segédanyag, munkafüzet (Feladatok történelemből I–III., 1997–2000) szerzője. Díjak: Turczel Lajos-díj (2019); Katedra-díj (2018); Jedlik Ányos-díj (2018); Arany János-díj (2016); Kehila Haver-díj (2014); Madách-Posonium Irodalmi és Művészeti Díj (2013); Posonium Irodalmi Díj Elsőkötetes Szerzői Díja (2009). – Fm.  A szlovákiai magyarok történetének válogatott bibliográfiája 1990–2002 (2004); A határon túli tudományos magyar könyvkiadás (szerk., 2005); Az 1956-os magyar forradalom és Szlovákia – Maďarská revolúcia roku 1956 a Slovensko (szerk., Edita Ivaničkovával, 2006); Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében (szerk., Bárdi Nándorral, 2006); Telepesek és telepesfalvak Dél-Szlovákiában a két világháború között (mon., 2008); A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok 1989–1992. I−II. (szerk., Popély Árpáddal, 2009, 2010); Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban (mon., 2010); Visszacsatolás vagy megszállás. Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez (szerk., 2010); Küzdelem a városért. Pozsony és a pozsonyi magyarok 1938–1939-ben (mon., 2011); Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban (mon., 2013); Magyar idők a Felvidéken (mon., 2014).

Simon Zsolt (FI)

(* 1970. aug. 26. Rimaszombat) Agrármérnök, politikus. A rimaszombati Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett (1988), a brünni Mezőgazdasági Egyetem Közgazdasági Karán agrárgépészmérnöki oklevelet szerzett (1993). Tanulmányai befejeztével mezőgazdasági magánvállalkozóként dolgozott. 2002–2006 között a szlovák kormány földművelésügyi minisztere, 2006-tól a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője; 2009-ben kilépett az MKP-ból, és Bugár Bélával Most–Híd néven új pártot alapított, melynek alelnöke s parlamenti képviselője lett. 2010-ben a Radičová-kormányban mezőgazdasági, környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, majd a kormány átalakítása után mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. 2019-ben Magyar Fórum néven új pártot alapított.

Szombathy Viktor (FI)

(* 1902. ápr. 8. Rimaszombat, † 1987. aug. 12. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. Rimaszombatban érettségizett (1920), Budapesten folytatott egyetemi tanulmányokat, de oklevelet nem szerzett. 1930–1938- ban a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) komáromi körzetének titkára, később főtitkára. A komáromi Jókai Egyesület főtitkára is volt. 1936–1940-ben a komáromi múzeum igazgatója. Az első bécsi döntés után is egy ideig Komáromban maradt, majd 1943-ig Budapesten a Széchenyi Magyar Kultúregyesület (az SZMKE utódja) főtitkára volt, s egyidejűleg szerkesztette az Ünnep és a Forrás című lapokat is. A második vh. után nyugdíjazásáig banktisztviselőként, műszaki előadóként, rádiószerkesztőként, klubvezetőként, könyvtárosként, műfordítóként dolgozott. Sikeres útikönyveket írt. Szülővárosában 1995-től emléktáblája van; róla nevezték el a feledi alapiskolát. Cikkei, interjúi, irodalmi és színikritikái, publicisztikai írásai az 1920-as évektől jelentek meg; verseket, elbeszéléseket, regényeket is írt; ismertek több kiadást megért, sikeres útikönyvei. Mo.-ról is állandóan figyelemmel kísérte a szlovákiai magyar irodalmi és szellemi élet eseményeit. – Fm. Mikulics szárazon és vízen (ifjúsági r., 1926); Czirók Pista kalandor lesz (ifjúsági r., 1927); Ezüstantenna (v., 1928); Én kedves népem (elb., 1931); Zöld hegyek balladája (r., 1935); Elesni nem szabad (r., 1938); Jóska és a világhír (ifjúsági r., 1940); Különös olasz nyár (r., 1940); Elba-parti szép szerelem (r., 1941); A félhold vándora (ifjúsági r., 1967); Holló Csete, a besenyő (ifjúsági r., 1971); Prága (útikönyv, 1971); Csehszlovákia (útikönyv, Kovács Jánossal közösen, 1973); Szlovákiai utazások (útikönyv, 1975); Két kard, két oroszlán (ifjúsági r., 1976); Az őrnaszád foglyai (ifjúsági r., 1977); Száll a rege várról várra (szlovákiai vármondák, Pozsony, 1979, 1996); Csirregi-Cserregi ország (gyermekr., 1983); Megszólal a töröksíp (ifjúsági r., 1988); Szellemidézés (Pozsony, 2004).

Tichy Gyula (Önarckép)

(* 1879. aug. 28. Rimaszombat, † 1920. jún. 20. Rozsnyó) Festő, író. Budapesten, majd Rozsnyón rajztanár, illusztrátorként is ismert. A Mars rabjai c. befejezetlen tudományos-fantasztikus r. halála után, 1928–1929-ben folytatásokban jelent meg a Magyar Néplapban. – Fm. A tusosüveg meséi (grafikai album, 1908).

Tóbisz Titusz (TSZA)

(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt. Musicalok, drámák, zenés vígjátékok és operettek szereplője. Színházi pályafutásán kívül rock-zenekarok énekeseként is fellépett. Jelenleg a Kassai Állami Színház operatársulatának tagja. A Kassai Thália Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban is vendégszerepel. – Főbb színházi szerepei: Thália Színház Budapest: Római katona (Illés Lajos: Betlehem csillaga – Erkel Színház). Kassai Thália Színház: Sir Kán (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Vay Ádám, Vak igric (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságai); Bill (William Sommerset Maugham–Nádas Gábor–Szenes Iván: Imádok férjhez menni); Lőrincke szomszéd (Örkény István: Tóték); Titusz, Farkas (Viktor Orlov: A lopott tojás titka); Murray (Neil Simon: Furcsa pár); Lantos, Lovag (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Makáts főtanácsos (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Castel Jaloux (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Lovas (Peter Shaffer: Equus); Milt (Murray Schisgal: Szerelem, ó!); Sir Kán (Dés László–Presser Gábor: Dzsungel könyve); Rádiós (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Lucien Ouvrier (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Pincér (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Hosszú (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Tasziló (Kálmán Imre: Marica grófnő). Miskolci Nemzeti Színház: Abdalló (Giuseppe Verdi: Nabucco), Jean Valjean (Claude Michael Schoenberg: Nyomorultak). Kassai Állami Színház: Szerető (Giacomo Puccini: Köpeny és Gianni Schicchi), Charles (William Shakespeare: Ahogy tetszik). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009). Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

Varsányi Mária (SZM)

(* 1952. szept. 8. Rimaszombat) Színésznő. Füleken érettségizett 1971-ben. 1972-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja lett. Kisebb szerepeket játszott szlovák és magyar filmekben; a pozsonyi rádió magyar adása hangjátékainak állandó szereplője. Kabaré- és esztrádműsorokban, irodalmi összeállításokban is gyakran fellépett. – Főbb színházi szerepei: Nina (Dávid Teréz: Időzített boldogság); Peti (Sármándi Pál: Peti kalandjai); Edit (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Viola (Illyés Gyula: Dupla vagy semmi); Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig); Duszja és Tánya (Alekszej Nyikolajevics Arbuzov: Tánya); Page Anna (William Shakespeare: A windsori víg nők); Rousana (Carlo Goldoni: A hazug); Maria Antonovna (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Ifj. Faggyú Bertalan (Batta György: Töklámpás); Vak lány (Peter Kováčik: A Zöld Fához címzett fogadó); Szemérmetes Erzsók (Simon István: Szélestenyerű Fejenagy és a többi tisztességesek); Noszlám (Kmeczkó Mihály: Harc a kutyafejűekkel); Czinka Panna (Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig); Lucy (Bertolt Brecht: Koldusopera); Gianna (Carlo Goldoni: A legyező); Fanka (Ivo Bukovčan: Mielőtt a kakas megszólal); Gyöngyi (Osvald Záhradník.: Utóirat); Tuzza (Luigi Pirandello: Többgyerekes agglegény); Dunyasza (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Henriett (Jókai Mór: Fatia Negra); Izidóra (Katona József: Bánk bán); Boglárka (Lovicsek Béla: Végállomás); Lady Jane (Twain Mark: Koldus és királyfi); Balsy Flóra (Csiky Gergely: Nagymama); Arabella (Sütő András: Káin és Ábel); Mariska (Szép Ernő: Vőlegény); Heléné (Eugene Labiche: Olasz szalmakalap); Bábjátékos (weöres Sándor: A holdbéli csónakos); Kati (csurka István: Házmestersirató); Szakácsnő (tadeusz Rozewicz: Fehér házasság); Kölyök (Horváth Péter–Sztevanovity Dusán–Presser Gábor: A padlás); Claire (Eisemann Mihály: Fekete Péter); Mariska (Örkény István: Tóték); Dorine (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Hrehorowiczovna (Spiró György: Imposztor); Polina Andrejevna (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Jozefin (Eisemann Mihály: Fiatalság, bolondság); Arina Pantalejmonovna (Nyikola Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Melitta (Vas István–Hubay Miklós–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája); Mutatványos (Michel de Ghelderode: Barrabás); Szomszédasszony (Federivo García Lorca: Vérnász); Kömény Zsuzsa (Jókai Mór–Darvas Ferenc–Várady Szabolcs: Gazdag szegények); Anya (Jon Fosse: Őszi álom); Marosiné (Molnár Ferenc–Zerkovitz Béla–Kellér Dezső: A doktor úr); Özvegy Szunyogné (Gárdonyi Géza: A bor); Maude Melrose (Noel Coward: Forgószínpad); Theiresziász (Szophoklész: Antigoné); Sostrata (Nicolo Machiavelli: Mandragora); Kömény Ignácné (Tamási Áron: Énekes madár); Florence (Ken Ludwig: Primadonnák); Anfisza (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Agnese (Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek); Bíróné (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Wolmuth Judit, aki egy humán erőforrás (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György– Verebes István: Whisky esővízzel). – Díjak, elismerések: Magyar Színházak XX. Kisvárdai Fesztiválja, Életműdíj, Kisvárda, 2008; Pro Urbe-díj, Komárom, 2012. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).