Mag Gyula (FI)

(* 1956. márc. 28. Vecseklő) Szobrász. 1977–1983-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, azóta szabadfoglalkozású művész. Jelenleg Dunaszerdahelyen él. 1987–1989-ben Ľudovít Fulla-ösztöndíjas volt, többször elnyerte a Képzőművészeti Főiskola Díját (1981, 1983), 1980-ban az olaszországi Assisiban nyert díjat. Köztéri szobrai és kisplasztikái a tömbszerű anyagból kibontakozó alakok, formák. ~ a teljes formát tartja szem előtt, részletezés nélkül. Egyes munkái több anyag kombinációjával születtek: kő, bronz, márvány, fém, a kő-alap a szobor szerves része. Nagy Jánossal közösen restaurálta a komáromi Klapka-szobrot. Újabb munkáival történelmi témákra összpontosít. Számos csoportos kiállításon vett részt. – Fm. Főbb köztéri munkái: 1988: Csallóközi ballada (homokkő szökőkút, Gúta); 1989: Szökőkút (andezit, Komárom, Klapka tér); 1996: Szent István-emlékmű (bronz, kő, Nyékvárkony); 2001: Szent László életnagyságú szobra (műkő,, Komárom, Európa Udvar); 2003: Madách Imre-emléktábla (bronz, Alsósztregova); 2005: A Duna hullámai (mészkő, Dunamocs, 2005); A Holocaust áldozatainak emlékműve (Rimaszombat, a volt zsinagóga helyén); 2006: Király József püspök mellszobra (bronz, Dunamocs); Talamon Alfonz életnagyságú szobra (bronz, Diószeg); Petőfi Sándor mellszobra (bronz, Vecseklő). – Ir. Dusza I.: Helykeresés – szobrász a Medvesaljáról, Új Szó, 1983. júl.22; Kis-Szemán Zsófia: Bemutatjuk Mag Gyulát, Atelier, 2001, 1. sz.