Agócs Gergely
(* 1969. okt. 27. Érsekújvár) Népzenekutató, népzenei szakíró, népzenész. A budapesti ELTE-en szerzett néprajzból diplomát (1997), ugyanitt összehasonlító folklorisztikából doktorált (2012). Az MTA Zenetudományi Intézetében, ill. a Hagyományok Házában dolgozott. Főleg a hangszeres magyar és közép-európai népzene kutatásával foglalkozik. 1999 márc.-ától 2000 nyaráig a...megnyit →
(* 1969. okt. 27. Érsekújvár) Népzenekutató, népzenei szakíró, népzenész. A budapesti ELTE-en szerzett néprajzból diplomát (1997), ugyanitt összehasonlító folklorisztikából doktorált (2012). Az MTA Zenetudományi Intézetében, ill. a Hagyományok Házában dolgozott. Főleg a hangszeres magyar és közép-európai népzene kutatásával foglalkozik. 1999 márc.-ától 2000 nyaráig a...megnyit →
Részletek
Agócs Gergely (FI)
(* 1969. okt. 27. Érsekújvár) Népzenekutató, népzenei szakíró, népzenész. A budapesti ELTE-en szerzett néprajzból diplomát (1997), ugyanitt összehasonlító folklorisztikából doktorált (2012). Az MTA Zenetudományi Intézetében, ill. a Hagyományok Házában dolgozott. Főleg a hangszeres magyar és közép-európai népzene kutatásával foglalkozik. 1999 márc.-ától 2000 nyaráig a Fonó Budai Zeneház „Utolsó Óra” népzenegyűjtő programjának vezetője volt. Fonó Zenekar tagjaként hivatásos zenész. 2005-ben jelent meg első, Kilencz Ballada c. szólólemeze – Díj: Magyarország Érdemes Művésze díj (2022). – Fm. Agócs Gergely – Gombai Tamás: Kürti bandák. A Vág–Garam köze népzenéje (2004).
Bajcsi Lajos
(* 1961. okt. 10. Érsekújvár) Színész. Gyermekkorától Gútán élt; mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1981-ben Udvardon, majd a gútai földműves-szövetkezet alkalmazottja lett. 1984-től a kassai Thália Színpad, 1987-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja: a Komáromi Jókai Színház tagja. Szerepelt néhány hangjátékban; irodalmi műsorok szereplője, társszerkesztője és...megnyit →
(* 1961. okt. 10. Érsekújvár) Színész. Gyermekkorától Gútán élt; mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1981-ben Udvardon, majd a gútai földműves-szövetkezet alkalmazottja lett. 1984-től a kassai Thália Színpad, 1987-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja: a Komáromi Jókai Színház tagja. Szerepelt néhány hangjátékban; irodalmi műsorok szereplője, társszerkesztője és...megnyit →
Részletek
(* 1961. okt. 10. Érsekújvár) Színész. Gyermekkorától Gútán élt; mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1981-ben Udvardon, majd a gútai földműves-szövetkezet alkalmazottja lett. 1984-től a kassai Thália Színpad, 1987-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja: a Komáromi Jókai Színház tagja. Szerepelt néhány hangjátékban; irodalmi műsorok szereplője, társszerkesztője és -rendezője. 1993-ban Egerbe szerződött, de néhány évad után pályát módosított. Főbb szerepei Kassán és Komáromban: Fiú (Karinthy F.: Gellérthegyi álmok); Bertalan (Molnár F. – Kellér D. – Zerkovitz B.: A doktor úr); Szalkai László (Háy Gy.: Mohács).
Balázs András
(1911 – ?) Érsekújvárban született. Itt végezte a gimnáziumot is. Később jogot tanult Pozsonyban. A Sarló mozgalom személyiségei közé tartozott. 1931-ben a berlini kommunista ifjúmunkások kulturális és sportéletével foglalkozott. Tudását a Sarlóban, valamint a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezetben hasznosította. 1939 és 1944...megnyit →
(1911 – ?) Érsekújvárban született. Itt végezte a gimnáziumot is. Később jogot tanult Pozsonyban. A Sarló mozgalom személyiségei közé tartozott. 1931-ben a berlini kommunista ifjúmunkások kulturális és sportéletével foglalkozott. Tudását a Sarlóban, valamint a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezetben hasznosította. 1939 és 1944...megnyit →
Részletek
(1911 – ?) Érsekújvárban született. Itt végezte a gimnáziumot is. Később jogot tanult Pozsonyban. A Sarló mozgalom személyiségei közé tartozott. 1931-ben a berlini kommunista ifjúmunkások kulturális és sportéletével foglalkozott. Tudását a Sarlóban, valamint a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezetben hasznosította. 1939 és 1944 rendőri felügyelet alatt állt. 1945 után Mo.-ra költözött.
Balogh Róbert
(* 1960. júl. 4. Érsekújvár) Táncos, koreográfus, balettigazgató. 1984-ben végzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskola koreográfus szakán. 1984–1985-ben a pozsonyi Katonai Művészegyüttesben táncol, majd különböző cseh és szlovák színházak magántáncosa, ill. koreográfusa, balettigazgatója (Olmützben, Pozsonyban, Prágában, Pilzenben). Több táncfilmhez készített koreográfiát; Nyugtalan látomások c. munkája...megnyit →
(* 1960. júl. 4. Érsekújvár) Táncos, koreográfus, balettigazgató. 1984-ben végzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskola koreográfus szakán. 1984–1985-ben a pozsonyi Katonai Művészegyüttesben táncol, majd különböző cseh és szlovák színházak magántáncosa, ill. koreográfusa, balettigazgatója (Olmützben, Pozsonyban, Prágában, Pilzenben). Több táncfilmhez készített koreográfiát; Nyugtalan látomások c. munkája...megnyit →
Részletek
(* 1960. júl. 4. Érsekújvár) Táncos, koreográfus, balettigazgató. 1984-ben végzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskola koreográfus szakán. 1984–1985-ben a pozsonyi Katonai Művészegyüttesben táncol, majd különböző cseh és szlovák színházak magántáncosa, ill. koreográfusa, balettigazgatója (Olmützben, Pozsonyban, Prágában, Pilzenben). Több táncfilmhez készített koreográfiát; Nyugtalan látomások c. munkája több nemzetközi koreográfusi versenyen nyert díjat (Párizsban, Tokióban, Jacksonban). – Fontosabb koreográfiái: Évszakok (A. P. Csajkovszkij zenéjére); W. A. Mozart: A lélek extázisa; G. Verdi: Kaméliás hölgy; Sz. Prokofjev: Rómeó és Júlia; G. Bizet: Carmen; O. Nedbal: Andersen.
Balogh Tamás
Részletek
(* 1978. márc. 3. Érsekújvár) Sakkozó, nemzetközi mester. Szl. egyéni bajnoka (1998), nyolcszoros korosztályos országos első. Csapatbajnok (1998 – Bestex Nové Zámky, 2003 – Hoffer Komárno).
Bauer Ferenc
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa)....megnyit →
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa)....megnyit →
Részletek
Bauer Ferenc (csa)
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa). 1998-tól az Újszülöttklinika vezető főorvosa. A PhD-fokozatot 2002-ben szerezte meg, 2005-től egyetemi docens, 2007-től három egyetem, illetve főiskola (a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetem és Szent Erzsébet Főiskola, valamint a Nagyszombati Egyetem) professzora. Kutatási területe a születés előtti (prenatális) kor és a koraszülött csecsemők problémája: a neonatológiai intenzív-újraélesztési terápián belül az éretlen újszülöttek lélegeztetési módjai és stratégiái, valamint a respirációs terápia hatásának követése. Közel 60 tudományos közleménye jelent meg külföldi, és közel 120 dolgozata szlovákiai szakfolyóiratokban, 12 monográfia társszerzője. A szlovákiai újszülöttgyógyászok szakfolyóiratának (Neonatologické zvesti) alapítója (1994) és főszerkesztője, további szakfolyóiratok (a Detský lekár, a Pediatria pre prax és az International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine) szerkesztőbizottsági tagja. A gyógyító és kutató munka mellett pregraduális orvosés nővér, valamint posztgraduális újszülöttgyógyász-szakorvos és szaknővér képzéssel is foglalkozik. A Szlovákiai Újszülöttgyógyászok Társaságának 1990 óta több alkalommal újraválasztott elnöke. Egyetemistaként a prágai Ady Endre Diákkör irodalmi színpadának egyik vezetője volt. – Díjak: Baby Frendly Hospital Iniciative (Unicef 1997); Érsekújvár Pro Urbe-díja (1999); Szlovák Orvosi Társaság bronzérme (2000), a Szlovák Irodalmi Alap díja (2001); a szímői önkormányzat Jedlik Ányos-díja (2001); Szent Erzsébet Főiskola ezüst érme (2007).
Bauer Győző
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos...megnyit →
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos...megnyit →
Részletek
Bauer Győző (GJ)
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos munkatársa, 1990–1998 között igazgatója. 1990-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. 1991–1996 között a Csemadok OV elnöke, 2003–2007 között Szl. törökországi nagykövete. Kutatási területe a neurofarmakológia, több, nemzetközileg is elismert tudományos eredmény fűződik nevéhez. Számos tudományos dolgozata, ill. ismeretterjesztő cikke jelent meg. 1987-től az SZTA levelező, 1998-tól rendes tagja, az MTA külső tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Klement Gottwald Állami Díj (1987); A Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérme (2000); a Pribina-kereszt II. fokozata (2001); A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2001); Kemény Zsigmond-díj (2003); Arany János-díj (életműdíj tudományos munkásságáért, 2008). – Fm. Farmakológia zažívacieho traktu (1988).
Benes Ildikó
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is)....megnyit →
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is)....megnyit →
Részletek
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is). 1968-ban országos magyar táncdalversenyt nyert. Hang- és mesejátékok, továbbá szerkesztett műsorok szereplője, s fellépett a Teátrum Polgári Társulás előadásaiban is.
Berecz Kálmán
(* 1907. jún. 25. Tardoskedd, † 1983. márc. 19. Budapest [Mo.]) Publicista, jogász. A pozsonyi egyetemen végzett jogot (1929), majd a közigazgatásban dolgozott. Érsekújvárott telepedett le, részt vette a helyi és az országos közéletben (Sarló, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, Tavaszi Parlament, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,...megnyit →
(* 1907. jún. 25. Tardoskedd, † 1983. márc. 19. Budapest [Mo.]) Publicista, jogász. A pozsonyi egyetemen végzett jogot (1929), majd a közigazgatásban dolgozott. Érsekújvárott telepedett le, részt vette a helyi és az országos közéletben (Sarló, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, Tavaszi Parlament, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,...megnyit →
Részletek
(* 1907. jún. 25. Tardoskedd, † 1983. márc. 19. Budapest [Mo.]) Publicista, jogász. A pozsonyi egyetemen végzett jogot (1929), majd a közigazgatásban dolgozott. Érsekújvárott telepedett le, részt vette a helyi és az országos közéletben (Sarló, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, Tavaszi Parlament, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság). A második vh. idején baloldali nézetei miatt üldözték. 1946-tól a magyar kormány pozsonyi megbízottjaként a lakosságcsere egyik irányítója, 1947-ben a kitelepítendő szlovákiai magyarok érdekvédelmét ellátó Meghatalmazotti Hivatal vezetője. 1948 után vállalati jogász lett Budapesten. – Fm. A kisebbségi kérdés megoldása. In: A Sarló jegyében (1932); A kisebbségi kérdés mai állása. In: Kisebbségi problémák (1937).
Chrenka Edit
(* 1936. máj. 9. Érsekújvár, † 2023. okt. 9. ) Szótárszerkesztő, szótáríró, műfordító. Érsekújvárott érettségizett (1954), a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1959). Nyelvészeti írásokat, könyvkritikákat és recenziókat publikál szlovák és magyar nyelven. Több szlovák–magyar és magyar–szlovák szótár szerkesztője. − Díjak:...megnyit →
(* 1936. máj. 9. Érsekújvár, † 2023. okt. 9. ) Szótárszerkesztő, szótáríró, műfordító. Érsekújvárott érettségizett (1954), a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1959). Nyelvészeti írásokat, könyvkritikákat és recenziókat publikál szlovák és magyar nyelven. Több szlovák–magyar és magyar–szlovák szótár szerkesztője. − Díjak:...megnyit →
Részletek
Chrenka Edit (Somogyi fot.)
(* 1936. máj. 9. Érsekújvár, † 2023. okt. 9. ) Szótárszerkesztő, szótáríró, műfordító. Érsekújvárott érettségizett (1954), a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1959). Nyelvészeti írásokat, könyvkritikákat és recenziókat publikál szlovák és magyar nyelven. Több szlovák–magyar és magyar–szlovák szótár szerkesztője. − Díjak: Turczel-díj (2014); Érsekújvár díszpolgára (2006); Bél Mátyás-díj (2004).
Csicsátka Ottokár
(* 1914. jan. 20. Érsekújvár, † 1993. aug. 18. Pozsony) Szobrász. Eredetileg lakatosnak tanult, de már abban az időben is foglalkozott modellezéssel. Később Pozsonyban szobrászatot, Komáromban rajzot, majd 1934–1938-ban a prágai Képzőművészeti Akadémián figurális és monumentális szobrászatot tanult. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán...megnyit →
(* 1914. jan. 20. Érsekújvár, † 1993. aug. 18. Pozsony) Szobrász. Eredetileg lakatosnak tanult, de már abban az időben is foglalkozott modellezéssel. Később Pozsonyban szobrászatot, Komáromban rajzot, majd 1934–1938-ban a prágai Képzőművészeti Akadémián figurális és monumentális szobrászatot tanult. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán...megnyit →
Részletek
Csicsátka Ottokár (SZM)
(* 1914. jan. 20. Érsekújvár, † 1993. aug. 18. Pozsony) Szobrász. Eredetileg lakatosnak tanult, de már abban az időben is foglalkozott modellezéssel. Később Pozsonyban szobrászatot, Komáromban rajzot, majd 1934–1938-ban a prágai Képzőművészeti Akadémián figurális és monumentális szobrászatot tanult. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán fejezte be 1939–1942 között. Készített monumentális emlékműveket, foglalkozott épületszobrászattal és portrészobrászattal is. Számos köztéri szobra és domborműve található Érsekújvárott, Pozsonyban (Carlton és a Devín szállodákban), Párkányban stb.
Dobossy Imre
(* 1908. aug. 12. Cobolyfalu, † 1981. jan. 21. Budapest) Publicista. A középiskolát Érsekújvárott, jogi tanulmányait Brünnben végezte. A Sarló alapító és vezető tagjaként főleg ifjúságmozgalmi és kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozott (A magyar jogi fakultás kérdéséhez, 1931; Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához, 1932). 1934 és 1944...megnyit →
(* 1908. aug. 12. Cobolyfalu, † 1981. jan. 21. Budapest) Publicista. A középiskolát Érsekújvárott, jogi tanulmányait Brünnben végezte. A Sarló alapító és vezető tagjaként főleg ifjúságmozgalmi és kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozott (A magyar jogi fakultás kérdéséhez, 1931; Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához, 1932). 1934 és 1944...megnyit →
Részletek
(* 1908. aug. 12. Cobolyfalu, † 1981. jan. 21. Budapest) Publicista. A középiskolát Érsekújvárott, jogi tanulmányait Brünnben végezte. A Sarló alapító és vezető tagjaként főleg ifjúságmozgalmi és kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozott (A magyar jogi fakultás kérdéséhez, 1931; Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához, 1932). 1934 és 1944 között Érsekújvárott volt ügyvéd, 1945 után Budapestre költözött. 1946–1948-ban a szlovákiai áttelepítettek újságjánál, az Új Otthonnál dolgozott, 1948-tól nyugdíjazásáig az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda lektora, majd igazgatóhelyettese volt. Ebben az időszakban vezetéstudományi kérdésekkel foglalkozott.
Fischer György
Részletek
(* 1914. márc. 1. Érsekújvár, † 1991. febr. 27. Jeruzsálem [Izrael]) Publicista, pedagógiai szakíró. Szülővárosában érettségizett (1932). 1934–1938-ban sok cikket, riportot, verset, elbeszélést publikált (Gábri Fischer néven) a Csehszlovákiai Népszavában. 1944-ben Auschwitzbe hurcolták, végül Izraelben telepedett le. – Fm. Málas község monográfiája (1936).
Gaál Ida
(* 1948. nov. 10. Érsekújvár) Művészettörténész, néprajzkutató. 1974-ben elvégezte a brünni Masaryk Egyetem BTK néprajz–művészettörténet szakát. 1973–1991 között a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1992-től művészettörténésze, 1999–2004 között igazgatóhelyettese. Főleg a 20. sz. szlovákiai magyar képző- és fotóművészettel, valamint Komárom művészettörténetével foglalkozik. Tevékenységének fontos...megnyit →
(* 1948. nov. 10. Érsekújvár) Művészettörténész, néprajzkutató. 1974-ben elvégezte a brünni Masaryk Egyetem BTK néprajz–művészettörténet szakát. 1973–1991 között a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1992-től művészettörténésze, 1999–2004 között igazgatóhelyettese. Főleg a 20. sz. szlovákiai magyar képző- és fotóművészettel, valamint Komárom művészettörténetével foglalkozik. Tevékenységének fontos...megnyit →
Részletek
(* 1948. nov. 10. Érsekújvár) Művészettörténész, néprajzkutató. 1974-ben elvégezte a brünni Masaryk Egyetem BTK néprajz–művészettörténet szakát. 1973–1991 között a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1992-től művészettörténésze, 1999–2004 között igazgatóhelyettese. Főleg a 20. sz. szlovákiai magyar képző- és fotóművészettel, valamint Komárom művészettörténetével foglalkozik. Tevékenységének fontos területe képzőművészeti kiállítások szervezése és rendezése. – Fm. Komárom művészete a két vh. között. In: „Külön világban és külön időben” (2001).
Gelle Péter
Részletek
Gelle Péter (Somogyi fot.)
(* 1984. aug. 23. Érsekújvár) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. 2012-ben Vlček Erikkel világbajnok 1000 m-es kajak kettes versenyszámban. 2010-ben egyes kajak 1000 méteren világbajnoki második helyezett. Európa-bajnokságok második, ill. harmadik helyezettje.
Gémesi Irén
(* 1940. jún. 29. Érsekújvár, † 2022. ápr. 12. Galánta) 1958-ban a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett. 1964-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar—szlovák—zenei nevelés szakán távúton tanári oklevelet szerzett. 1958—80 között az érsekújvári magyar alapiskolában tanított. 1980-tól a Csehszlovák Rádió magyar adásnak szerkesztője. Az alapiskolák...megnyit →
(* 1940. jún. 29. Érsekújvár, † 2022. ápr. 12. Galánta) 1958-ban a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett. 1964-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar—szlovák—zenei nevelés szakán távúton tanári oklevelet szerzett. 1958—80 között az érsekújvári magyar alapiskolában tanított. 1980-tól a Csehszlovák Rádió magyar adásnak szerkesztője. Az alapiskolák...megnyit →
Részletek
GEMESI IREN (FI)
(* 1940. jún. 29. Érsekújvár, † 2022. ápr. 12. Galánta) 1958-ban a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett. 1964-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar—szlovák—zenei nevelés szakán távúton tanári oklevelet szerzett. 1958—80 között az érsekújvári magyar alapiskolában tanított. 1980-tól a Csehszlovák Rádió magyar adásnak szerkesztője. Az alapiskolák 1—4. évfolyam adásait és a Kölyökvilág műsorait szerkesztette. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának alapító tagja, szervezőtitkára volt. 2004 novemberében Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével tüntette ki. – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993).
Gudmon Ilona; Fülöp
(* 1952. aug. 13. Perbenyik) Néprajzkutató, muzeológus. Királyhelmecen érettségizett (1970), a Komenský Egyetemen szerzett néprajzból diplomát (1975). Azóta az érsekújvári Thain János Honismereti Múzeum néprajzos-muzeológusa, 2005-től az intézmény igazgatója. Kutatási területe a népviselet, a népszokás, valamint a népi gazdálkodás és építészet. Fm: Népi építkezés az Érsekújvári járás...megnyit →
(* 1952. aug. 13. Perbenyik) Néprajzkutató, muzeológus. Királyhelmecen érettségizett (1970), a Komenský Egyetemen szerzett néprajzból diplomát (1975). Azóta az érsekújvári Thain János Honismereti Múzeum néprajzos-muzeológusa, 2005-től az intézmény igazgatója. Kutatási területe a népviselet, a népszokás, valamint a népi gazdálkodás és építészet. Fm: Népi építkezés az Érsekújvári járás...megnyit →
Részletek
(* 1952. aug. 13. Perbenyik) Néprajzkutató, muzeológus. Királyhelmecen érettségizett (1970), a Komenský Egyetemen szerzett néprajzból diplomát (1975). Azóta az érsekújvári Thain János Honismereti Múzeum néprajzos-muzeológusa, 2005-től az intézmény igazgatója. Kutatási területe a népviselet, a népszokás, valamint a népi gazdálkodás és építészet. Fm: Népi építkezés az Érsekújvári járás területén (tan., Liszka Józseffel, 1992).
Gyöngyösi Nándor
(* 1891. ? Gyöngyös, † 1967. júl. 30. Budapest) Közíró, szerkesztő. Bölcsészdiplomájának elnyerése után a Magyarország c. lapnál lett újságíró. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak bukása után a Csehszl.-vák Köztársaságba emigrált; Érsekújvárott 1921-ben egyik alapítója és 1924 júl.-ig szerkesztője volt A Reggelnek. A lapba kulturális, politikai és művészeti...megnyit →
(* 1891. ? Gyöngyös, † 1967. júl. 30. Budapest) Közíró, szerkesztő. Bölcsészdiplomájának elnyerése után a Magyarország c. lapnál lett újságíró. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak bukása után a Csehszl.-vák Köztársaságba emigrált; Érsekújvárott 1921-ben egyik alapítója és 1924 júl.-ig szerkesztője volt A Reggelnek. A lapba kulturális, politikai és művészeti...megnyit →
Részletek
(* 1891. ? Gyöngyös, † 1967. júl. 30. Budapest) Közíró, szerkesztő. Bölcsészdiplomájának elnyerése után a Magyarország c. lapnál lett újságíró. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak bukása után a Csehszl.-vák Köztársaságba emigrált; Érsekújvárott 1921-ben egyik alapítója és 1924 júl.-ig szerkesztője volt A Reggelnek. A lapba kulturális, politikai és művészeti kérdésekről írt. A húszas évek közepén eltávozott Csehszl.-ból, tagja lett az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának, a második vh. alatt börtönbe, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba került. 1945–1947 között a Magyar Újságírók Szövetsége főtitkára, később a Szabad Nép, majd a Művészet c. folyóirat szerkesztője volt. – Fm. Harmath Hedvig emlékezete (Molnár Ferenc előszavával, 1921); A mai magyar képzőművészet (1922); Egy álarcos lovag szerelmei (elb., 1922).
Halláné Mária; Novák
(* 1940. júl. 25. Érsekújvár) Zenetanár. 1958-ban érettségizett a pozsonyi Konzervatóriumban. 1959-től az érsekújvári Művészeti Alapiskola ének- és zongoratanára. 1993-tól magántanárként tevékenykedik. 1993 és 2000 között nyolc éven át oktatott hangképzést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zenei tanszékén. Külsős tanára volt a tapolcsányi konzervatóriumnak. Számos kiváló...megnyit →
(* 1940. júl. 25. Érsekújvár) Zenetanár. 1958-ban érettségizett a pozsonyi Konzervatóriumban. 1959-től az érsekújvári Művészeti Alapiskola ének- és zongoratanára. 1993-tól magántanárként tevékenykedik. 1993 és 2000 között nyolc éven át oktatott hangképzést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zenei tanszékén. Külsős tanára volt a tapolcsányi konzervatóriumnak. Számos kiváló...megnyit →
Részletek
Halláné Mária (csa)
(* 1940. júl. 25. Érsekújvár) Zenetanár. 1958-ban érettségizett a pozsonyi Konzervatóriumban. 1959-től az érsekújvári Művészeti Alapiskola ének- és zongoratanára. 1993-tól magántanárként tevékenykedik. 1993 és 2000 között nyolc éven át oktatott hangképzést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem
zenei tanszékén. Külsős tanára volt a tapolcsányi konzervatóriumnak. Számos kiváló énekest nevelt fel. – Ir. Szőke József és Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától–Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Hodossy Gyula
(* 1960. máj. 3. Dunaszerdahely) Költő, író, szerkesztő, intézményszervező, könyvkiadó. A pozsonyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete székházának munkatársa. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője: Iródia (1983–1986), Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet (1989-től presbiter, 1995-től gondnok), Szlovákiai Magyar Írók Társasága (1998–1999:...megnyit →
(* 1960. máj. 3. Dunaszerdahely) Költő, író, szerkesztő, intézményszervező, könyvkiadó. A pozsonyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete székházának munkatársa. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője: Iródia (1983–1986), Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet (1989-től presbiter, 1995-től gondnok), Szlovákiai Magyar Írók Társasága (1998–1999:...megnyit →
Részletek
Hodossy Gyula (GJ)
(* 1960. máj. 3. Dunaszerdahely) Költő, író, szerkesztő, intézményszervező, könyvkiadó. A pozsonyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete székházának munkatársa. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője: Iródia (1983–1986), Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet (1989-től presbiter, 1995-től gondnok), Szlovákiai Magyar Írók Társasága (1998–1999: ügyvezető elnök, 2003-tól elnök), Magyar Polgári Párt (1995, központi titkár), Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (1990–1995, elnök), Lilium Aurum Könyvkiadó (1992-től, igazgató), Katedra Alapítvány (1996-tól igazgató), Vámbéry Polgári Társulás (2000–2005 elnök, 2005-től igazgató); főszerkesztője volt az Iródia Füzeteknek (1983–1987), a Cserkésznek (1991–1995), a Katedrának (1994–1997); nevéhez fűződik a Vámbéry Polgári Társulás (2000), ill. a Vámbéry Irodalmi Kávéház (1998) létrehozása. 1976-tól jelennek meg cikkei, versei, szerepelt a Próbaút c. antológiában. Számos könyvet és könyvsorozatot szerkesztett. – Főbb díjak, kitüntetések: Forbáth-dij (2022); Dunaszerdahely Város Díszpolgára (2022); József Attila-díj (2022); Szlovákiai Civil Becsületrend-díj (2021); Magyar Arany Érdemkereszt (2020); Partium Díj (2004); Nyitott Európáért Díj (2001) . – Fm. Hivatalos versek (v.,1993); A szerető önfegyelem (v., prózai írások, 2002); Fátyla jókedvemnek (v., 2004); Ma elkezdődik bennünk a szeretet (v., prózai írások, 2013); Minden addig (v., prózai írások, 2020); Minden addig, hatvanig (v., prózai írások, 2021).
Hofer Lajos
(* 1911. márc. 16. Gyirmót, † 2001. jan. 11. Érsekújvár) Tanár, főiskolai adjunktus, közíró, pedagógiai szakíró. A komáromi bencés főgimnáziumban érettségizett; 1932-ben Pozsonyban tanítói oklevelet, 1949–1953-ban a Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem–földrajz szakos tanítói, 1953–1956-ban magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett, 1966-tól bölcsészdoktor. 1932–1945 között Tardoskedden tanított, közben két évet...megnyit →
(* 1911. márc. 16. Gyirmót, † 2001. jan. 11. Érsekújvár) Tanár, főiskolai adjunktus, közíró, pedagógiai szakíró. A komáromi bencés főgimnáziumban érettségizett; 1932-ben Pozsonyban tanítói oklevelet, 1949–1953-ban a Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem–földrajz szakos tanítói, 1953–1956-ban magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett, 1966-tól bölcsészdoktor. 1932–1945 között Tardoskedden tanított, közben két évet...megnyit →
Részletek
(* 1911. márc. 16. Gyirmót, † 2001. jan. 11. Érsekújvár) Tanár, főiskolai adjunktus, közíró, pedagógiai szakíró. A komáromi bencés főgimnáziumban érettségizett; 1932-ben Pozsonyban tanítói oklevelet, 1949–1953-ban a Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem–földrajz szakos tanítói, 1953–1956-ban magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett, 1966-tól bölcsészdoktor. 1932–1945 között Tardoskedden tanított, közben két évet a fronton töltött. A háború után előbb vaskereskedő-segéd, 1950–1960 között az érsekújvári gimnázium tanára, 1960–1976 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola történelem tanszékének adjunktusa volt. Történelmi tanulmányokat, pedagógiai szakcikkeket publikált.
Holbay László; Hlavicska
(* 1923. dec. 30. Érsekújvár, † 2015. ápr. 23. Érsekújvár) Pedagógus, író, költő. Szülővárosában érettségizett (1943), levelezői tagozaton elvégezte a pozsonyi Pedagógiai Főiskolát (1959). Naszvadon és Érsekújvárott tanított. – 1945–1948-ban egykori diáktársaival irodalmi kört hozott létre, és írógéppel sokszorosított versfüzetet is összeállított (Erzsikék). Az...megnyit →
(* 1923. dec. 30. Érsekújvár, † 2015. ápr. 23. Érsekújvár) Pedagógus, író, költő. Szülővárosában érettségizett (1943), levelezői tagozaton elvégezte a pozsonyi Pedagógiai Főiskolát (1959). Naszvadon és Érsekújvárott tanított. – 1945–1948-ban egykori diáktársaival irodalmi kört hozott létre, és írógéppel sokszorosított versfüzetet is összeállított (Erzsikék). Az...megnyit →
Részletek
(* 1923. dec. 30. Érsekújvár, † 2015. ápr. 23. Érsekújvár) Pedagógus, író, költő. Szülővárosában érettségizett (1943), levelezői tagozaton elvégezte a pozsonyi Pedagógiai Főiskolát (1959). Naszvadon és Érsekújvárott tanított. – 1945–1948-ban egykori diáktársaival irodalmi kört hozott létre, és írógéppel sokszorosított versfüzetet is összeállított (Erzsikék). Az 1990-es évektől kezdve publikál rendszeresebben. – Fm. Reggeli Londonban – Üzenet a föld alól (kisr., 1996); Elhallgatott énekek (v., 1997); Megőszült éjszakák (2000); Francia táska (r., 2001); Költő a Grand Canyonnál (útirajz, 2002); 111 vers (v., 2003); Margaréta (v., 2003); 112 vers (2007); Rendkívüli világnap (2007); Egy ismeretlen veréb mennybemenetele (elb. 2011).
Holota János
(* 1890. jún. 24. Érsekújvár, † 1958. okt. 10. Santiago de Chile [Chile]) Ügyvéd, politikus. Budapesten jogot, ill. rendőrtisztképző tanfolyamot végzett, majd 10 évig az érsekújvári rendőrség munkatársa volt. Csehszl. megalakulása után nyugdíjazták. 1920-ban fordítói irodát nyitott. Részt vállalt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves...megnyit →
(* 1890. jún. 24. Érsekújvár, † 1958. okt. 10. Santiago de Chile [Chile]) Ügyvéd, politikus. Budapesten jogot, ill. rendőrtisztképző tanfolyamot végzett, majd 10 évig az érsekújvári rendőrség munkatársa volt. Csehszl. megalakulása után nyugdíjazták. 1920-ban fordítói irodát nyitott. Részt vállalt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves...megnyit →
Részletek
(* 1890. jún. 24. Érsekújvár, † 1958. okt. 10. Santiago de Chile [Chile]) Ügyvéd, politikus. Budapesten jogot, ill. rendőrtisztképző tanfolyamot végzett, majd 10 évig az érsekújvári rendőrség munkatársa volt. Csehszl. megalakulása után nyugdíjazták. 1920-ban fordítói irodát nyitott. Részt vállalt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt) megszervezéséből, amelynek 1925-től az első bécsi döntésig a nemzetgyűlési képviselője, ill. 1923–1938 között Érsekújvár városbírója volt. Kiváló sportember volt – az államfordulat előtt magyar diszkoszvető bajnok –, s egyik alapítója és alelnöke a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetségnek. Az első bécsi döntést követően Budapesten a felvidéki minisztérium munkatársa, majd mint behívott képviselő, a magyar országgyűlés tagja volt. 1945 és 1949 között jelentős szerepet vállalt a Szl.-ból Mo.-ra menekült, ill. telepített magyarok megsegítésében (Szlovákiából Menekült Demokrata Magyarok Tanácsa). 1948 után az emigrációt választotta; 1950-ben Chilében telepedett le.
Horváth Ferenc
(* 1907. márc. 12. Érsekújvár, † 1990. nov. 5. Budapest) Publicista, szociológus. A gimnáziumot szülővárosában, bölcsészettudományi tanulmányait Prágában végezte. Alapító és vezetőségi tagja volt a Sarlónak, 1931 és 1932 között a prágai csoportot vezette. A kötelező katonai szolgálat teljesítése után szülei parasztgazdaságában dolgozott. 1947-től Budapesten élt, 1954-től...megnyit →
(* 1907. márc. 12. Érsekújvár, † 1990. nov. 5. Budapest) Publicista, szociológus. A gimnáziumot szülővárosában, bölcsészettudományi tanulmányait Prágában végezte. Alapító és vezetőségi tagja volt a Sarlónak, 1931 és 1932 között a prágai csoportot vezette. A kötelező katonai szolgálat teljesítése után szülei parasztgazdaságában dolgozott. 1947-től Budapesten élt, 1954-től...megnyit →
Részletek
(* 1907. márc. 12. Érsekújvár, † 1990. nov. 5. Budapest) Publicista, szociológus. A gimnáziumot szülővárosában, bölcsészettudományi tanulmányait Prágában végezte. Alapító és vezetőségi tagja volt a Sarlónak, 1931 és 1932 között a prágai csoportot vezette. A kötelező katonai szolgálat teljesítése után szülei parasztgazdaságában dolgozott. 1947-től Budapesten élt, 1954-től nyugdíjazásáig az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda szakfordítója és lektora volt. – Az ifjúsági mozgalom problémái és az értelmiség helyzete mellett főleg a magyar és kelet-közép-európai parasztság sorsának alakulását vizsgálta. – Fm. A menekülő paraszt (Új Szó, 1929/3); A Sarló etnográfiai vándorlásai a gömöri területeken (A Mi Lapunk, 1930/7); A kelet-európai parasztság az imperializmus korában (Korunk, 1932, 493); A generációs mozgalom értelme (Korunk, 1932, 189); Az áttelepített magyarság és a demokrácia (Új Otthon, 1949); A sarlós mozgalom társadalmi gyökerei (Honismeret, 1978/4); Ez volt a Sarló (társszerző, 1978).
Jaksics Ferenc
(* 1937. aug. 6. Érsekújvár) Grafikus, illusztrátor, festő. 1957–1964 között végezte el a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. 1964 óta rendszeresen jelentek meg illusztrációi a szlovákiai magyar és részben szlovák gyermeklapokban, ill. számos tan- és mesekönyvet illusztrált. 1965–1991 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó képszerkesztője volt. Szakmai...megnyit →
(* 1937. aug. 6. Érsekújvár) Grafikus, illusztrátor, festő. 1957–1964 között végezte el a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. 1964 óta rendszeresen jelentek meg illusztrációi a szlovákiai magyar és részben szlovák gyermeklapokban, ill. számos tan- és mesekönyvet illusztrált. 1965–1991 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó képszerkesztője volt. Szakmai...megnyit →
Részletek
(* 1937. aug. 6. Érsekújvár) Grafikus, illusztrátor, festő. 1957–1964 között végezte el a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. 1964 óta rendszeresen jelentek meg illusztrációi a szlovákiai magyar és részben szlovák gyermeklapokban, ill. számos tan- és mesekönyvet illusztrált. 1965–1991 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó képszerkesztője volt. Szakmai szervezetek tagja, csoportos kiállítások rendszeres résztvevője. Pozsonyban él.
Jócsik Lajos
(* 1910. máj. 4. Érsekújvár, † 1980. dec. 31. Budapest [Mo.]) Szociológus, publicista, író, politikus. Érsekújvárott érettségizett, Pozsonyban és Brünnben jogot végzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója, ill. a regös- és szociográfiai vándorlások fő szervezője volt. Együttműködött Az Út c. folyóirattal és később a...megnyit →
(* 1910. máj. 4. Érsekújvár, † 1980. dec. 31. Budapest [Mo.]) Szociológus, publicista, író, politikus. Érsekújvárott érettségizett, Pozsonyban és Brünnben jogot végzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója, ill. a regös- és szociográfiai vándorlások fő szervezője volt. Együttműködött Az Út c. folyóirattal és később a...megnyit →
Részletek
Jócsik Lajos (FI)
(* 1910. máj. 4. Érsekújvár, † 1980. dec. 31. Budapest [Mo.]) Szociológus, publicista, író, politikus. Érsekújvárott érettségizett, Pozsonyban és Brünnben jogot végzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója, ill. a regös- és szociográfiai vándorlások fő szervezője volt. Együttműködött Az Út c. folyóirattal és később a Magyar Újsággal, 1937–1938-ban a prágai rádió magyar osztályánál szerkesztő. Az első bécsi döntés után Mo.-n élt; 1940–1942 között a Kelet Népe szerkesztője volt. 1945–1948 között a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője, országgyűlési képviselő, államtitkár, egy ideig a csehszlovák–magyar lakosságcserét irányító Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság vezetője volt. 1948 után politikailag nem kívánatos személy lett, kiszorult a politikai és a közéletből. Később rehabilitálták; a környezetvédelem és ökológia egyik magyarországi úttörője lett. – Fm. Iskola a magyarságra (tan., 1939); Idegen igában (tan., 1940); Hazatérés, tájékozódás (tan., 1942); A fekete kecske (reg., 1948); Hét ember meg egy fél (reg., 1965); Öngyilkos civilizáció (környezetvédelmi szaktan., 1971); Egy ország a csillagon (tan., 1977).
Juhász R. József
(* 1963. júl. 18. Párkány) Költő, intermédia művész, képzőművész, szerkesztő. Az érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskolában érettségizett (1982). Versei, írásai az 1980-as évektől jelennek meg. Az Iródia mozgalom egyik vezető személyisége (1983–1986), szerepelt a Próbaút (1985) költői antológiában. 1987-ben egyik alapítója, ill. vezetője az érsekújvári Stúdió...megnyit →
(* 1963. júl. 18. Párkány) Költő, intermédia művész, képzőművész, szerkesztő. Az érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskolában érettségizett (1982). Versei, írásai az 1980-as évektől jelennek meg. Az Iródia mozgalom egyik vezető személyisége (1983–1986), szerepelt a Próbaút (1985) költői antológiában. 1987-ben egyik alapítója, ill. vezetője az érsekújvári Stúdió...megnyit →
Részletek
Juhász R. József (FI)
(* 1963. júl. 18. Párkány) Költő, intermédia művész, képzőművész, szerkesztő. Az érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskolában érettségizett (1982). Versei, írásai az 1980-as évektől jelennek meg. Az Iródia mozgalom egyik vezető személyisége (1983–1986), szerepelt a Próbaút (1985) költői antológiában. 1987-ben egyik alapítója, ill. vezetője az érsekújvári Stúdió erté kortárs művészetszervező társulásnak, mely évente megrendezett nemzetközi alternatív művészeti fesztiváljairól lett ismert; „küldeményművészeti” kiállításokat szervezett Budapesten (Amikor Kassák valaki más, 1987; Dúdor Mail Art, 1989), szerkesztette továbbá a Stúdió erté katalógusait, szerkesztője a Magyar Műhelynek; performerként, akcióművészként Mexikótól Japánig három kontinens huszonnyolc országában tartott fellépéseket; több egyéni kiállítása is volt. 1990-ben alapító tagja volt a Kalligram Könyv- és Lapkiadónak; 2000-ben alapító tagja, ill. vezetője a Kassák Intermediális Kreativitás Központnak. Díjak: Kassák-díj (1993); Posonium Irodalmi Díj Különdíja (2007); Madách Imre díj (2012); Forbáth Imre-díj (2009, 2012). –Fm. Korszerű szendvics (v., 1989); Van még szalámi! (intermediális szakácskönyv, 1992); Képben vagy? (képversek, képek, fotók, 2006); Szedd szét! (v., képversek, képek, fotók, 2008). – Ir. Transart Communication, Performance & Multimedia, Studio erté 1987–2007 (2008); H. Nagy Péter – Michal Murin – Jozef Cseres: Paraf. Juhász R. József költészetéről és performanszairól(monográfia, 2008).
Kardos Ferenc
(* 1909. okt. 14. Érsekújvár, † 1954. máj. 26. Budapest) Publicista, lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, a pozsonyi tanítóképző abituriensi kurzusán tanítói képesítést szerzett. Gimnazistaként bekapcsolódott az ifj. mozgalmakba: részt vett a regös- és szociográfiai vándorlásokban és a Sarló alapításában. 1934-től Galántán tanított. 1945 után Budapestre költözött, ahol általános...megnyit →
(* 1909. okt. 14. Érsekújvár, † 1954. máj. 26. Budapest) Publicista, lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, a pozsonyi tanítóképző abituriensi kurzusán tanítói képesítést szerzett. Gimnazistaként bekapcsolódott az ifj. mozgalmakba: részt vett a regös- és szociográfiai vándorlásokban és a Sarló alapításában. 1934-től Galántán tanított. 1945 után Budapestre költözött, ahol általános...megnyit →
Részletek
(* 1909. okt. 14. Érsekújvár, † 1954. máj. 26. Budapest) Publicista, lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, a pozsonyi tanítóképző abituriensi kurzusán tanítói képesítést szerzett. Gimnazistaként bekapcsolódott az ifj. mozgalmakba: részt vett a regös- és szociográfiai vándorlásokban és a Sarló alapításában. 1934-től Galántán tanított. 1945 után Budapestre költözött, ahol általános iskolában tanított, s közben a szegedi pedagógiai főiskolán magyar–történelem szakos oktatói képesítést szerzett. A koalíciós időkben a Nemzeti Parasztpárt országgyűlési képviselője, 1949-től haláláig a művelődésügyi minisztérium alkalmazottja volt. – Publicistaként főleg ifj. mozgalmi és iskolaügyi kérdésekkel foglalkozott, legtöbb írása Barta Lajos lapjaiban jelent meg. Felelős szerkesztője volt a rövid életű Képes Újságnak.
Komzsík Attila
(* 1974. febr. 26. Párkány) Matematikus, egyetemi oktató. Gyermekkorát Szőgyénben töltötte. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában automatizálás szakon érettségizett 1992-ben. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet 1997-ben, 1998-ban doktori címet, 2005-ben PhD-fokozatot. 1997–2004 között a nyitrai egyetem matematikai tanszékének, 2004–2005-ben az...megnyit →
(* 1974. febr. 26. Párkány) Matematikus, egyetemi oktató. Gyermekkorát Szőgyénben töltötte. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában automatizálás szakon érettségizett 1992-ben. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet 1997-ben, 1998-ban doktori címet, 2005-ben PhD-fokozatot. 1997–2004 között a nyitrai egyetem matematikai tanszékének, 2004–2005-ben az...megnyit →
Részletek
Komzsík Attila (FI)
(* 1974. febr. 26. Párkány) Matematikus, egyetemi oktató. Gyermekkorát Szőgyénben töltötte. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában automatizálás szakon érettségizett 1992-ben. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet 1997-ben, 1998-ban doktori címet, 2005-ben PhD-fokozatot. 1997–2004 között a nyitrai egyetem matematikai tanszékének, 2004–2005-ben az egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Matematika és Informatika Tanszékének adjunktusa, 2005–2006-ban tanszékvezető-helyettese, majd 2006 okt.-éig tanszékvezetője. 2006–2008 a Közép-európai Tanulmányok Karának dékánhelyettese, 2008. ápr. 1-jétől dékánja. 2007-től az MTA köztestületi tagja. Fő kutatási területe a számelmélet, a matematika oktatásának módszertana. 2009-ben Érsekújvár polgármesterének díjával, 2012-ben a nyitrai egyetem rektorának díjával, 2014-ben Arany János-éremmel tüntették ki. Jelenleg Érsekújvárott él. – Fm. On quotient base of sets of natural numbers (Vojtech Lászlóval, 1998); Some notes about unit fractions (társszerző, 2002); Modelling and motivation: contribution to remaining velocity” sub-project coordinated by Hans Humenberger (Vancso Ödönnel, 2009); Modellieren und Motivation anhand der Erfahrungen gewonnen durch die Anwendung einer realitätsbezogene Aufgabe (Vančoné Kremmer Ildikóval, 2010); Comments on the Remaining Velocity Project with reports of school-experiments (In: Teaching Mathematics and Computer Science, társszerző, 2012).
Kopasz Csilla; Kiedrowska
Részletek
(* 1941. ápr. 3. Érsekújvár, † 2009. jún. 4. Érsekújvár) Műfordító, újságíró. 1960–1994 között különböző lapok (Hét, Új Szó) és könyvkiadók (pl. a Madách Könyv- és Lapkiadó) szerkesztője volt. Interjúkat, riportokat közölt. Cseh és szlovák műveket fordított magyarra.