Helyi múzeum (Fülek, 1951). Nógrád szlovákiai részének első máig működő múzeuma 1951-ben a füleki Járási Honismereti Múzeum volt, mely 1960-ban az akkori közigazgatási reform következményeként Városi Múzeummá vált. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, mely 1955-ös alapítását követően a gácsi várkastélyban székelt (1971-től Füleki Nógrádi Múzeum név alatt működött). 1976-ban önálló részlegként ehhez csatolták a Városi Múzeumot. 1967 és 1984 között így a városban két állandó kiállítás is látogatható volt: a Városi Múzeum állandó kiállítása a ferences kolostor földszinti helyiségeiben, valamint a Nógrádi Múzeum állandó kiállítása a Vigadó épületében. 1984-ben a Nógrádi Múzeumot az épület nem megfelelő állapotára hivatkozva Losoncra költöztették, majd 1988-ban lebontották a kolostorban berendezett állandó kiállítást is. Így nem volt múzeum Füleken. 1993-ban új fejezete kezdődött a füleki múzeum történetének. A város kérésének elegett tett a Kulturális Minisztérium, a Városi Múzeum volt gyűjteményének egy részét, mely akkor már hat éve őrizetlen raktárakban tengődött, Fülek Városnak ajándékozta. A megújított Városi Múzeum a Városi Művelődési Központ részlegévé vált, mely állandó kiállítását a Vigadó három helyiségében nyitotta meg 1994-ben. A „vármúzeum“ egykori gondolata 2005-ben újra felmerült. A 2006–2007-es időszakban lezajlott a város tulajdonában lévő vár Bebek-tornyának műemléki felújítása és a tervezett új funkcióhoz való adaptálása. 2007 áprilisában megalakult a Füleki Vármúzeum, mely kezelésbe kapta mind az egykori Városi Múzeum gyűjteményeit, mind magát a füleki várat. 2008 augusztusában a Vármúzeum az ötemeletes Bebek-torony alsó három szintjén nyílt meg. A Városi Honismereti Múzeum a Füleki Vármúzeum részlegeként dolgozik tovább. – Vezető: Titton Viktória.

A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993, 1996); Mészáros Károly (1995, 1997); MészárosKároly és Szászi Zoltán (1999); Szászi Zoltán (2000).

Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett.  – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982). – Szerk. Nánássy György.

Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus és szatirikus írások Darvas Henrytől származtak. – Szerk. Halmi József, Antal Sándor, Strélinger Dezső. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Városi társadalmi-kulturális havilap (Galánta, 1992). A város önkormányzata adja ki. A galántai járás Győzelmes Út elnevezésű egykori lapjának megszűnése után alapították. –Szerk. Horváth Rudolf (1992); Néma László (1999); Ľubomír Navrátil és Vladislav Kmeť (1999); Keppert József (2000); Horváth Rudolf (2002); Kmeť Valdislav (2002); Aľakša Milan (2004); Rybársky Róbert (2010).

Népi együttes (Léva, 1952). Alapítója és jelenlegi fenntartója a Csemadok Lévai Helyi Szervezete. Az együttes tánccsoportként indult, de fokozatosan kiegészült népi zenekarral és énekkarral. 1956-tól rendszeres résztvevője a szlovákiai magyar országos népművészeti fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Versenyeken többször volt díjazott. Az együttes a hetvenes évek második felétől kötődik erősebben a Garam és az Ipoly mente tájegység hagyományos népi kultúrájához. – Díj: fesztivál- és versenydíjak; a Csemadok Kiváló Népművészeti Csoportja díj. – Vezető: Búra István (1952); Halász Gyula (1974); Wirth Jenő (1988); Juhász Sándor és Szobi Magda; Kiss György (1995); Farkas Ivett (1997); Halász Gyula (2001).

Járási hetilap (Léva, 1968). 1989 dec.-éig Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1990-től független járási hetilapként jelenik meg kisebb-nagyobb kihagyásokkal. – Szerk. Gubík Sz. Andrea, Pölhös Margaréta, Olga Braunová, Valkóné Kabai Ildikó.

Mezőgazdasági folyóirat (Pozsony, 1920–1937). 1920 és 1933 között kéthetente jelent meg Füle Péter szerkesztésében. Alcímében az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület, a Nagybirtokosok és Bérlők Gazdasági Egyesülete hivatalos közlönyeként tüntette fel magát. 1934 és 1937 között havonta jelent meg, s ifj. Melcsiczky Gyula szerkesztette.

Gazdaságfejlődési folyóirat (Pozsony, 1921–1938). A Központi Szövetkezetnek és a kötelékébe tartozó összes szövetkezetnek, a vármegyei, körzeti, járási és községi gazdasági egyesületeknek, gazdaköröknek a közlönye volt. – Szerk. Rédler István, Hutta Pál.

Bábegyüttes (Kassa, 1969–1974). Schulz György, a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola akkori igazgatójának kezdeményezésére és a Csemadok kassai városi bizottságának indítványára alakult. A bábegyüttes országos és nemzetközi szintű sikereket ért el. 1971-ben az amatőr bábjátszók országos versenyfesztiválján Chrudimban kategóriájában elnyerte a fődíjat. Az elért sikerekben része volt Jana Pogorielová képzőművésznek, a bábok és díszletek tervezőjének, valamint Szabó Ernőnek, az együttes módszertani vezetőjének. A chrudimi siker után a Pécsi Nemzetközi Bábfesztivál következett, ahol a ~ képviselte Csehszl.-t és több hivatásos bábszínház együttesével felvéve a versenyt nyert díjat három székely népballada előadásával. – Vezető: Szőke István.

Kulturális, közművelődési, ifjúsági és turisztikai tevékenységeket támogató intézmény (Szalánc, 1997). Fő feladata Gombaszög fejlesztése, infrastruktúrájának és hagyományainak fellendítése, továbbá szakmai és szervezési segítségnyújtás más alapítványok és szervezetek tevékenységénél. Célja a vidék néprajzának dokumentálása, írásos emlékek gyűjtése, népművészeti versenyek, ifjúsági táborok szervezése. Évente rendezi meg a Palócország – Meseország elnevezésű palóc mesemondó versenyt, mely a palóc tájnyelv teljes dialektusterületén a magyar nevelési nyelvű óvodák, alapiskolák tanulói, középiskolák diákjai és a felnőttek számára valósul meg. – Vezető: Genči Péter (1997); Borzy Bálint (1999); Ambrúž Margit (2001).

Politikai és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1921–1944). 1936-tól a Rimaszombati járás magyar közművelődési testületének hivatalos közlönye volt. A legjobb színvonalú és legstabilabb szlovákiai magyar hetilapok közé tartozott, amely nagy figyelmet szentelt a társadalmi kérdéseknek. A csehszlovákiai kisebbségpolitika kemény bírálatáért a pozsonyi Tartományi Hivatal 1934-ben hat hónapra betiltotta. Kiadója Rábely Károly. – Szerk. Márkus László.

A csehszlovákiai magyar egyetemisták érdekvédelmi szervezete (Prága, 1925). A Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége fiókszervezeteként jött létre. Később Brünnben és Pozsonyban és más vidéki városokban is létrejöttek szervezetei. A különböző városokban működő szervezetek csúcstestülete a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége volt, amely 1926-ban alakult meg. Legfőbb célja a magyar egyetemisták érdekvédelme, a fiatalok keresztény és nemzeti identitásának megőrzése és fejlesztése volt. A ~n belül 1927-ben vita bontakozott ki arról, hogy a zsidó fiatalok bekapcsolásának érdekében a szervezet megnevezéséből hagyják ki a keresztény szót, ezt azonban csak a prágai alapszervezet tette meg, amely Magyar Akadémikusok Köre néven működött tovább. A ~ számos ifjúsági kezdeményezés és egyéb szerveződés táptalaja volt, többek között belőle sarjadt ki a prágai egyetemisták Szent György Köre is.

Az 1882-ben megrendezett nagyszabású „Gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás” sikere hozta létre. Első igazgatója Fábry János (1830–1907) volt. 1910 óta a múzeum Tompa Mihály téri, 1850-ben épült, eredetileg katonai laktanyaként szolgáló épületben székel. Első állandó kiállítását 1913-ban nyitotta meg. A múzeum küldetése az egykori Gömör-Kishont természetrajzának és társadalmának, valamint a szélesebb térségben élő romák anyagi és szellemi kultúrájának a dokumentálása. A jelenlegi állandó kiállítása, amely a térség természetrajzát, történetét, néprajzát (különös tekintettel a gömöri fazekasságra) mutatja be, 1979-ben készült. 1983–1988 között jelent meg a múzeum tájékoztató füzete, a Gömöri Múzeum Híradója, amely a múzeum hatáskörébe tartozó diszciplínák köréből kisebb közleményeket, híreket közölt magyar nyelven. – Vezető: Bodor Olga.

Szakmai szervezet (Rimaszombat, 1888). 1991- ben szervezte újjá B. Kovács István. Kulturális, tájékoztató és tudományos tevékenységet folytat. Fő feladata a régió múltjának kutatása, ismertetése, Gömör-Kishont és Nógrád megyék múltjainak feltárása. – Vezető: B. Kovács István.

Járási újság (Rozsnyó, 1960–1990). A Zora Gemera önálló melléklete, melynek megjelenését 1967. ápr. 1-jétől 1968. június 30-ig hatóságilag beszüntették. 1968. július 1-jétől ismét kiadták.

Regionális hetilap (Rimaszombat, 1968–2012). 1989 dec.-éig Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1990-től a Rimaszombati Városi Hivatal független regionális hetilapja. – Előzményei közé tartozik a járásban a Cesta k socializmu c. járási földművesújság (1951–1960), mely A Szocializmus Felé Vezető Út címmel magyar mellékletet is közölt 2 oldalon. A korábbi Tornaljai járás földművesújságja, a Náš cieľ is jelentetett meg 2 oldalas magyar mellékletet (A Mi Célunk, 1951–1960). A közigazgatás átszervezése után a Rimaszombati járásban Budovateľ (1960–1967) címmel adtak ki újságot önálló magyar melléklettel (Építő), 4 oldalon. – Szerk. Juhász Dósa János (2007–2012).

Ifjúsági, szolgáltató, programszervező és turisztikai egyesület (Rozsnyó, Várhosszúrét, 1999). Programszervezéssel (kulturális rendezvények, tanfolyamok, szabadidős programok), civil információs szolgáltatással (pályázati és szervezeti tanácsadás, szakmai rendezvények, képzések és technikai háttér civil szervezeteknek, közhasznú, kulturális és művelődési programok propagálása) és az idegenforgalom fejlesztésével (turisztikai termékek kidolgozása, idegenforgalmi szolgáltatások és tanácsadás, túrák, tanulmányutak, kirándulások szervezése) foglalkozik. 2006-tól működtette Rozsnyón a GIT Közösségi Házat. Fő célja, hogy értékközvetítő, közösségépítő programjaival, valamint Gömör kulturális, történelmi és természeti örökségére alapozva hozzájáruljon a térség értékeinek megőrzéséhez, fenntartható fejlődéséhez. Jelenlegi székhelye Várhosszúréten van. – Vezető: Kmotrik Péter (1999).

Társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap (Rimaszombat, 1934–1935). – Szerk. Sichert Károly.

Tájékoztató füzet (Rimaszombat, 1983–1988). A Gömör-Kishonti Múzeum kiadásában jelent meg. A múzeum hatáskörébe tartozó diszciplínák köréből kisebb közleményeket, híreket közölt magyar nyelven. Szlovák változata Spravodaj Gemerského múzea címmel jelent meg ugyanebben az időben. – Szerk. B. Kovács István.

Szépirodalmi és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1919. jan.– márc.). Korábban (1910–1918) is létezett. – Szerk. Győry Lajos.

Regionális közösségi hírportál (Rimaszombat, 2012. szept.). A rimaszombati, tornaljai, rozsnyói és füleki régiók híreit, közérdekű információit jeleníti meg. A Gömöri Hírlap megszűnte után jött létre. Működtetésébe a Fundament Polgári Társulás kapcsolódik be. – Szerk. Juhász Dósa János.

Tudományos, szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti, kulturális, tájékoztatási intézmény (Dunaszerdahely, 2001). Célja: az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének kutatóállomásaira vonatkozó feladatok ellátása, társadalomtudományi vonatkozású kutatások szervezése és kivitelezése, nyelvészeti vizsgálatok végzése (nyelvi tervezés, tanácsadás, korpuszépítés). Tevékenységi körébe tartozik a kutatásszervezés, nyelvi tanácsadás, nyelvi tervezés (szakregiszterek kidolgozása, szótárkészítés stb.), korpuszépítés (nyelvi adatbázisok építése), nyelvészeti, ill. társadalomtudományi eredmények publikálása. Fontos szerepet vállal a szl. magyar köznyelv vizsgálatában és a szlovákiai közigazgatási nyelv magyar átültetésében. 2016-tól a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet részévé vált. Alelnöke Lanstyák István, titkára Menyhárt József. – Vezető:  Szabómihály Gizella.

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).