Trockista szellemiségű antisztálinista lap (Pozsony, 1935). 2 száma jelent meg. – Szerk. Terebessy Károly.  – Ir. Balogh Edgár: Hét próba (1965).

Heti riportújság  (Kassa, Munkács, Pozsony, Ungvár, Érsekújvár, 1926–1931).  Ilyen címmel a Život c. szlovák egészségügyi lapnak is volt magyar melléklete 1935 és 1938 között. – Szerk. György Ferenc, Voith György.

Képes gyermeklap (Kassa, 1931 okt.–1932 szept.). Kéthetente jelent meg. Kárpátaljai szerkesztője R. Rózsa Elza volt. Jó színvonalú, polgári baloldali szellemiségű lap volt; a tipikus anyagokon (mesék, történetek, vidám jelenetek, mókás rajzos szövegek, adomák, rejtvények) kívül sok látókörszélesítő írást tett közzé a humán művelődés, a természettudományok, a technika és a sport világából. Három folytatásos regényt is közölt, köztük Jack Londontól Az éneklő kutyát átdolgozásban. Tehetségverseny c. állandó rovatában igen sok próbálkozó szerepelt, és sikeres volt a Mit olvastok? címen vissza-visszatérő ankétja is. – Szerk. Palotai Boris.

A Szocialista Ifjúmunkások Szlovenszkói Szövetségének hivatalos lapja (Kassa, 1920–1921). Folytatója a Fiatal Kommunista volt. – Szerk. Uhrinyák Árpád, Szvraka Antal.

Az árvai duzzasztógát építőinek lapja (Pozsony, 1953). Kiadta a Smena Lapkiadó.

Humoros lap (Pozsony, 1920). Egyetlen száma jelent meg. Az Ojság Irodalmi Társaság adta ki. Alcímében „liberális és kozmetikai hetilapnak” titulálta magát. – Szerk. Rehberger Imre.

Időszaki magazin (Pozsony, 1950–1951). Az Új Szó munkatársai szerkesztésében jelent meg negyedévenként, Tavasz, Nyár, Ősz, Tél címmel. A kezdeményezés egy éven át, tavasztól tavaszig élt. – Szerk. Lőrincz Gyula.

Kultúrpolitikai folyóirat (Pozsony, 1931–1936). Második évfolyamától az „osztályharcos szlovenszkói és kárpátaljai magyar dolgozók kultúrlapjának” tekintette magát. A CSKP támogatásával és kezdeményezésére jelent meg. Kiadóhivatala Pozsonyban, szerkesztője Stószon működött, Prágában nyomták. Szerkesztésében 1933-tól az antifasiszta jelleg a meghatározó. Munkatársai bírálták a csehszlovák kormány szociális és nemzetiségellenes politikáját. Irodalomszemleletében a valóságirodalom elveit követte. A munkásirodalom megteremtésére tett kísérlete sikertelen volt. A moszkvai magyar proletár írók platformtervezetétől (1931) lényegében elhatárolták magukat. A folyóirat számaiból 1981-ben válogatás jelent meg Az Út 1931–1936 címmel. – Szerk. Fábry Zoltán (társszerkesztői Róth Imre, a CSKP képviseletében) és Balogh Edgár (a Sarló mozgalom képviseletében) voltak.

Heti riportlap (Pozsony, 1932 okt.–dec.). Szórványosan jelent meg. „Revolverlap”-nak számított, többek között a köztiszteletben álló Pfeiffer Miklós kassai kanonok ellen írt támadó cikke miatt. – Szerk. Benedek László.

Párkányban alakult 1982-ben. A klub tevékenysége főként a nemzeti és kisebbségi történelem, néprajz, népzene, irodalom, tudományos ismeretterjesztés, ill. a szlovák–magyar kapcsolatok kérdéskörére irányul. A 80-as években a másképp gondolkodók egyik fóruma volt. – Vezető: Himmler György (1982).

Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: Bádok). 1990-ben magyar gépészmérnök-hallgatók hozták létre. Ifjúsági, kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet folytat. A Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának magyar hallgatóit tömöríti. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (József Attila Ifjúsági Klub). – Vezető: Bolemant László (1990); Varga Imre (1991); Lukács Péter (1992); Szüllő Tímea (1993); Pajor Péter (1996); Márkus Péter (1999); Csémi István (2000); Viszkocs Csaba és Haris Richard (2001); Haris Richard (2004); Molnár Attila és Kővágó Zoltán (2005).

Ref. ifj. havilap (Munkács, Komárom, 1928–1930). Szórványosan jelent meg. A munkácsi kiadványok számozatlanok, röpiratszerűek voltak, s csak a kiadó neve (Tóth Kálmán) volt feltüntetve. 1929 szept.-étől Komáromban indult a szabályos I. évf. A lapot kezdettől díjtalanul küldték szét, de önkéntes adományokat elfogadott a szerkesztőség. A cikkírók többsége a szerkesztőkhöz hasonlóan lelkész vagy lelkészjelölt volt, a laikusok közül Banai Tóth Pál, Kenessey Kálmán, Mohácsy János és az erdélyi Szabó T. Attila emelhető ki. A lap jellege társadalmi volt, a Sarlóval jó kapcsolatokat tartott. 1930 jún.-ában a II. évf. 5. számával szűnt meg. – Szerk. Tárnok Gyula, Narancsik Imre, Varga Imre.

Magyar–szlovák vegyes vállalat (Pozsony, 1994–1998).  Igényes nyugati kiadványok szlovák nyelvű mutációit gondozta. Magyarul évi 1-2 kötetet adott ki. Mo.-i könyvek szlovákiai terjesztésével is foglalkozott. Tevékenysége megszűnt. Ügyvezető igazgató: Balázs F. Attila.

Kórusművek előadója és népszerűsítője. Nagymegyeren alakult (1982). Kulturális, közművelődési, oktatási tevékenységet is végez. A galántai Kodály Zoltán Napok állandó résztvevője, ahol előkelő helyezésekben, ill. minősítésben részesült. – Vezető: Orsovics Ivett.

Amatőr színtársulat (Léva, 1951–). Mai nevét 1994-ben vette fel. Eredményesen szerepelt az országos versenyeken, rendezői és egyéni díjakat nyert. Jelentősebb előadásai: Tóték, Egy lócsiszár virágvasárnapja, Galopp a vérmezőn, Hoppárézimi, Noé bárkája. A csoportot több évtizeden át Újváry László vezette, őt Tóth Gábor váltotta.

Közművelődési és társadalmi hetilap (Léva, 1919–1938). Nemzeti és keresztény szellemiség jellemezte. 1919 előtt is létezett, s a bécsi döntés utáni években (1939–1944) újból megjelentették. – Szerk. Kersék János.

Egyetemi ifjúsági mozgalmi csoport. A ref. fiatalság körében alakult meg a harmincas évek elején, lapja a Református Élet volt.

Az adventista egyház szlovákiai egyházkerületének hetilapja (Pozsony, 1969. jan.–1983. dec.).

A Fórum Kisebbségkutató Intézet székháza Somorján (FI)

Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet).  Elnöke 1996-tól Öllös László. A ~ nonprofit intézmény, működését alapítványi forrásokból, támogatásokból és saját bevételeiből biztosítja. 2002-ben Somorján építette ki központját és székházát, azóta a szlovákiai magyarok és kisebbségek kultúrájával, írott emlékeinek dokumentálásával foglalkozik, fontos szerepet vállal a multikulturális kutatások és a szlovák–magyar interetnikus kapcsolatok vizsgálatában, konferenciák szervez, kísérleti tankönyveket ad ki, 1999-től negyedévente folyamatosan megjelenteti a Fórum Társadalomtudományi Szemle c. tudományos folyóiratot. Fokozatosan alakította ki kutatási profilját és egyes részlegeit: Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege (igazgatója Lampl Zsuzsanna), Történeti Kutatások Részlege (igazgatója Simon Attila), Etnológiai Központ (igazgatója Liszka József), Digitalizáló és Internetes Adatbázisok Központja (igazgatója Konkoly László), Szlovákiai Magyar Levéltár (igazgatója Végh László), Kiadói Részleg (igazgatója Csanda Gábor), Bibliotheca Hungarica  (igazgatója Roncz Melinda).  – Jelentős a könyvkiadói tevékenysége, a folyóirata és az évkönyvei mellett évente közel egy tucat szakmai kiadványt jelentet meg (az elmúlt 20 éveben a könyvsorozataiban több mint 180 könyv látott napvilágot). Szerkesztője a Szlovákiai Magyar Adatbanknak. 2019-ben megkapta a Nagyszombat Megye Önkormányzatának díját. – Vezető: Tóth Károly (1996);  Simon Attila (2014).

Somorján alakult 1992-ben. Alapítói: Presinszky Lajos, Végh László és Zalabai Zsigmond. Kulturális, közművelődési, média, tájékoztatási, oktatási, tudományos és szakmai feladatokat lát el. Gyűjti és feldolgozza a Csehszl.-ban 1918 óta megjelenő magyar nyelvű kiadványokat, a szlovákiai magyarságra vonatkozó dokumentumokat (kisnyomtatványok, fényképek, képeslapok). 1997 óta a Fórum Kisebbségkutató Intézet keretében, ennek szakkönyvtáraként működik.

Magánalapítású közkönyvtár (Érsekújvár, 1999). Kulturális, közművelődési és ifjúsági tevékenységet folytat, irodalmi témájú előadásokat, kiállításokat, mesedélelőttöket, író–olvasó találkozókat szervez. A könyvtár jelenlegi állományát 12 000 kötet (magyar és idegen nyelvű), valamint számos folyóirat képezi. Szorosan együttműködik a helyi Csemadokkal és a Czuczor Gergely Alapiskolával. – Vezető: Strba Katalin (1999).

Népzenei verseny. Az 1997-től megszűnt Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdal- és népzenei verseny folytatása. A vetélkedő kétéves ciklusban kerül megrendezésre. Szervezője a Csemadok (Dunaszerdahelyi Területi Választmány, 2004-től a Csemadok Művelődési Intézete) Huszár László szervezési irányításával. Szakmai irányításában részt vett Ág Tibor is. A döntőt, melyet Dunaszerdahelyen rendeznek, területi válogatók és elődöntők előzik meg Szl. több pontján. A vetélkedőn elért eredmény szakmai minősítésként is szolgál. Fődíja a Bíborpiros Szép Rózsa Díj. A vetélkedő egyben a Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjébe is nevez résztvevőket.

A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya mellett működő népzenei klub (Dunaszerdahely, 1999). Célja a népzenei hagyományok megőrzése, a magyar népzene oktatása, játszóházak, táncházak szervezése, népzenei kiadványok bemutatása hangszeres oktatás formájában. Évente általában 6-8 alkalommal vannak rendezvényei.

Regionális társadalmi, szépirodalmi és gazdasági hetilap (Királyhelmec, 1935. jún. 15.). Egyetlen száma jelent meg. Folytatásának számít az 1935 júl.-ban három számot megélt Helmeci Hírlap és az 1935 aug.–dec. között öt számmal megjelent Keletszlovenszkói Hírlap. – Szerk. Feldmann Zoltán.