Reviczky Társulás
Kulturális, közművelődési társulás (Léva, 1997). A lévai és környékbeli magyarok kultúrájának, oktatásügyének, szellemi életének fejlesztésével, emberi jogai védelmével, a vállalkozások fellendítésével, a kölcsönös helyi szlovák–magyar kapcsolatépítést szolgáló programok szervezésével, tehetséges fiatalok tanulmányi támogatásával foglalkozik. Társadalmi, kulturális rendezvényein túl kiadói- és klubtevékenységet is folytat. Szakosztályai...megnyit →
Kulturális, közművelődési társulás (Léva, 1997). A lévai és környékbeli magyarok kultúrájának, oktatásügyének, szellemi életének fejlesztésével, emberi jogai védelmével, a vállalkozások fellendítésével, a kölcsönös helyi szlovák–magyar kapcsolatépítést szolgáló programok szervezésével, tehetséges fiatalok tanulmányi támogatásával foglalkozik. Társadalmi, kulturális rendezvényein túl kiadói- és klubtevékenységet is folytat. Szakosztályai...megnyit →
Részletek
Reviczky Társulás – az Esterházy-emlékérem átadása (RT)
Kulturális, közművelődési társulás (Léva, 1997). A lévai és környékbeli magyarok kultúrájának, oktatásügyének, szellemi életének fejlesztésével, emberi jogai védelmével, a vállalkozások fellendítésével, a kölcsönös helyi szlovák–magyar kapcsolatépítést szolgáló programok szervezésével, tehetséges fiatalok tanulmányi támogatásával foglalkozik. Társadalmi, kulturális rendezvényein túl kiadói- és klubtevékenységet is folytat. Szakosztályai a Léva és Vidéke Helytörténeti szakosztály (Müller Péter), Zenei szakosztály (Ürge László), Irodalmi szakosztály (Puksa Magdolna). Székházában, a Honvéd utcai Reviczky Házban (Vojenská 28) dalárda (Szalai Pál), könyvtár, magyar könyvesbolt (Kosztolányi Magdolna és Turczi Angéla), ill. a Léva és Vidéke Célalap és a Szövetség a Közös Célokért regionális irodája működik. Itt tevékenykedik továbbá a Lévai Magyar Asszonyok Ligája, a Lévai Szent László Kör és az MKP Lévai Járási elnöksége is. A ~ munkáját 2015-ben Esterházy-emlékéremmel jutalmazták. – Vezető: Újváry László (1997); Néveri Zoltán (2003); Wirth Jenő (2011).
Reviczky Társulás – Karácsonyi koncert (RT)
Reviczky Társulás – Esterházy-emléktábla (RT)
Reviczky Társulás – Emlékünnepség (RT)Revü 1.
Részletek
revu
Társadalmi és irodalmi hetilap (Pozsony, 1919 máj.–1922 dec.). A kezdetben riportok, versek, tárcák mellett folytatásos regény is megjelent. – Vezető: Vajda Ernő (1919); Stampfel Hugó (1920).
Revü 2.
Részletek
Színházi hetilap (Kassa, 1922. okt. l.–nov. 4.). – Szerk. Fiedler József, Örvössy Géza.
Revúca
-> Nagyrőce (Revúca; Groß-Rauschenbach)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Murány-patak völgyében, Rozsnyótól Ny-ra. L: [1921] – 1663, ebből 1294 (77,8%) szlovák, 240 (14,4%) magyar; [2011] – 12 828, ebből 10 948 (85,3%) szlovák, 360 (2,8%) roma, 189 (1,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 10 742 (83,8%)...megnyit →
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Murány-patak völgyében, Rozsnyótól Ny-ra. L: [1921] – 1663, ebből 1294 (77,8%) szlovák, 240 (14,4%) magyar; [2011] – 12 828, ebből 10 948 (85,3%) szlovák, 360 (2,8%) roma, 189 (1,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 10 742 (83,8%)...megnyit →
Részletek
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Murány-patak völgyében, Rozsnyótól Ny-ra. L: [1921] – 1663, ebből 1294 (77,8%) szlovák, 240 (14,4%) magyar; [2011] – 12 828, ebből 10 948 (85,3%) szlovák, 360 (2,8%) roma, 189 (1,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 10 742 (83,8%) szlovák, 450 (3,5%) roma, 259 (2,0%) magyar nemzetiségű. V: [2011] – 4730 r. k., 1960 ev., 140 gör. kat., 75 ref. – Német bányászok által a 13. sz.-ban alapított bányásztelepülés volt, hegyeiben a bányák 19. sz.-i kimerüléséig vasércet bányásztak. 1876-ig mezőváros, majd 1922-ig rendezett tanácsú város volt, ekkor elvesztett városi címét 1963-ban, 1960-ban elveszített járási székhely rangját 1996-ban kapta vissza. R. k. (Szt. Lőrinc-) temploma a 15. sz. végén késő gótikus, ev. temploma 1785-ben copf, a városháza 1809-ben szintén copf stílusban épült. Jelenleg legfontosabb iparága a régi posztó- és szövőiparra építő textilipar. A 18. sz. végén alapított, s szív- és idegbántalmakat, valamint női megbetegedéseket gyógyító fürdője az 1920-as években szűnt meg. – 1976-ban közigazgatásilag ~éhez csatolták Kisrőcét (Revúčka), 1976–92 között hozzá tartozott Vizesrét (Mokrá Lúka).
Richtarcsík Mihály
(* 1958. júl. 22. Kassa) Népművelő, koreográfus, néptáncpedagógus. Kassán érettségizett (1977), Pozsonyban népművelési szakiskolát végzett (1979). A Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttes titkára (1979–1980), a Csemadok kassai járási titkárságának szakelőadója, a kassai Új Nemzedék Néptánc Együttes művészeti vezetője és koreográfusa (1982–1988), a Csemadok KB...megnyit →
(* 1958. júl. 22. Kassa) Népművelő, koreográfus, néptáncpedagógus. Kassán érettségizett (1977), Pozsonyban népművelési szakiskolát végzett (1979). A Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttes titkára (1979–1980), a Csemadok kassai járási titkárságának szakelőadója, a kassai Új Nemzedék Néptánc Együttes művészeti vezetője és koreográfusa (1982–1988), a Csemadok KB...megnyit →
Részletek
Richtarcsík Mihály (FI)
(* 1958. júl. 22. Kassa) Népművelő, koreográfus, néptáncpedagógus. Kassán érettségizett (1977), Pozsonyban népművelési szakiskolát végzett (1979). A Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttes titkára (1979–1980), a Csemadok kassai járási titkárságának szakelőadója, a kassai Új Nemzedék Néptánc Együttes művészeti vezetője és koreográfusa (1982–1988), a Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttesének művészeti vezetője és koreográfusa (1988–1992), 1992-től napjainkig szabadúszó néptáncoktató, koreográfus. 1994–1995 között a venezuelai Gyöngyösbokréta Táncegyüttes művészeti vezetője. Néptáncot oktatott Szl.-n kívül Mo.-n, Szerbiában, Romániában, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Csehországban, Venezuelában és az USA-ban. A hazai és külföldi amatőr együttesen kívül koreográfiákat alkotott olyan hivatásos együtteseknek mint a Magyar Állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes, a székelyudvarhelyi Udvarhely Táncműhely vagy a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Több alkalommal szerepelt a Szlovák Televízió Kapura c. népművészeti műsorában is. A Szlovákiai Magyar Folklórszövetség elnöke (1993–2000), 2009-től a Táncfórum elnökségi tagja. Rendszeresen foglalkozik néptáncgyűjtéssel is, valamint hazai és magyarországi néptáncversenyek zsűritagja. Évekig rendezőtársa, később főrendezője volt a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély és a zselízi Országos Népművészeti Fesztivál népművészeti műsorainak, 1987-től előadója és szervezője a Szlovákiai Magyar Országos Táncháztalálkozóknak és táncháztáboroknak. Jelenleg a kassai Thália Színház művészeti titkára. Munkásságáért a Csemadok-érem Bronz fokozatával tüntették ki (1989).
Riečka
-> Sajórecske; Recske (Riečka)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re. L: [1921] – 206, ebből 202 (98,1%) magyar, 3 (1,5%) szlovák; [2011] – 235 ebből 202 (86,0%) magyar, 30 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 208 (88,5%) magyar, 22...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re. L: [1921] – 206, ebből 202 (98,1%) magyar, 3 (1,5%) szlovák; [2011] – 235 ebből 202 (86,0%) magyar, 30 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 208 (88,5%) magyar, 22...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re. L: [1921] – 206, ebből 202 (98,1%) magyar, 3 (1,5%) szlovák; [2011] – 235 ebből 202 (86,0%) magyar, 30 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 208 (88,5%) magyar, 22 (9,4%) szlovák. V: [2011] – 129 r. k., 76 ref., 2 ev. – Festett kazettás famennyezetű ref. temploma 1682-ben reneszánsz stílusban épült, 1778-ban klasszicista stílusban újították fel. – 1975–90 között közigazgatásilag Sajószentkirályhoz tartozott.
Rigele Alajos
(* 1878. febr. 2. Pozsony, † 1940. febr. 14. Pozsony) Szobrász. 1895–1898-ban Messner Adolf díszítőszobrásznál dolgozott Pozsonyban. 1901–1906-ban elvégezte a bécsi Képzőművészeti Akadémiát. 1908–1911-ben Rómában járt tanulmányúton. 1911-től haláláig Pozsonyban élt, ahol számos portrét, síremléket készített; a különböző épületek homlokzatát díszítő szobrai a mai...megnyit →
(* 1878. febr. 2. Pozsony, † 1940. febr. 14. Pozsony) Szobrász. 1895–1898-ban Messner Adolf díszítőszobrásznál dolgozott Pozsonyban. 1901–1906-ban elvégezte a bécsi Képzőművészeti Akadémiát. 1908–1911-ben Rómában járt tanulmányúton. 1911-től haláláig Pozsonyban élt, ahol számos portrét, síremléket készített; a különböző épületek homlokzatát díszítő szobrai a mai...megnyit →
Részletek
Rigele Alajos (SZM)
(* 1878. febr. 2. Pozsony, † 1940. febr. 14. Pozsony) Szobrász. 1895–1898-ban Messner Adolf díszítőszobrásznál dolgozott Pozsonyban. 1901–1906-ban elvégezte a bécsi Képzőművészeti Akadémiát. 1908–1911-ben Rómában járt tanulmányúton. 1911-től haláláig Pozsonyban élt, ahol számos portrét, síremléket készített; a különböző épületek homlokzatát díszítő szobrai a mai napig a városkép szerves részét alkotják. Szobrászatát főleg az akadémizmus és a neoklasszicizmus formavilága jellemzi. 1931-től haláláig elnöke volt a Kunstvereinnek. – Főbb köztéri művei: 1914: Pázmány Péter sírlapja (Dóm, Pozsony); 1925: Az első vh.-s áldozatok emlékműve a Murmann-magaslaton (Szőnyi Endre építésszel, Pozsony); 1935: épületplasztikák a főrévi volt városházán; 1936: Madách Imre emlékműve (Alsósztregova); 1938: Nimfa és őz (Pozsony). – Ir. Lehel Zsolt: Rigele Alajos (1977).
Rigele Alajos − Madách emlékmű Alsósztregován (MÁ)
Rigó Konrád
(*1979. máj. 18., Dunaszerdahely) Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pozsonyi Közgazdasági egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett egyetemi diplomát. Egy ideig az Ifjú Szívek Táncszínház gazdasági és marketingigazgatója volt, amely mellett a kreatív kultúra területén tevékenykedett, és online ügynökséget vezetett. 2016-tól a Híd-Most párt...megnyit →
(*1979. máj. 18., Dunaszerdahely) Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pozsonyi Közgazdasági egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett egyetemi diplomát. Egy ideig az Ifjú Szívek Táncszínház gazdasági és marketingigazgatója volt, amely mellett a kreatív kultúra területén tevékenykedett, és online ügynökséget vezetett. 2016-tól a Híd-Most párt...megnyit →
Részletek
Rigo Konrad (Somogyi fot.)
(*1979. máj. 18., Dunaszerdahely) Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pozsonyi Közgazdasági egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett egyetemi diplomát. Egy ideig az Ifjú Szívek Táncszínház gazdasági és marketingigazgatója volt, amely mellett a kreatív kultúra területén tevékenykedett, és online ügynökséget vezetett. 2016-tól a Híd-Most párt jelöltjeként a SZK kulturális minisztériumának az államtitkára.
Rikkancs
Részletek
A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny tájékoztatója (Rimaszombat, 2004). 2004-ben A XIII. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny alkalmi lapja. – Szerk. Bőd Titanilla és Mede Zsófia (2004).
Rima (Rimava)
Részletek
A Sajó jobb oldali mellékfolyója, hossza 88 km, átlagos vízhozama 4-7 m³/s vízgyűjtő területe kb. 1380 km². A Vepor hegy lábánál ered, eleinte DK-re, majd Nyustyától kezdve D irányba folyik. Átfolyik Rimaszombaton, majd Velkenyénél, az államhatár előtt torkollik a Sajóba.
Rima-völgy
D-Gömör szélesen szétterülő folyóvölgye, amely természetföldrajzi adottságai következtében kedvez a szántóföldi földművelésnek és az állattartásnak (→Gömör). A kishatárú, szegény falvakban a 19–20. sz. fordulóján jelentősen megnőtt a kőművesek, ácsok száma, akik munka után távolabbi vidékekre is elmentek (ahol templomokat, kastélyokat, kúriákat építettek). A Sajó-...megnyit →
D-Gömör szélesen szétterülő folyóvölgye, amely természetföldrajzi adottságai következtében kedvez a szántóföldi földművelésnek és az állattartásnak (→Gömör). A kishatárú, szegény falvakban a 19–20. sz. fordulóján jelentősen megnőtt a kőművesek, ácsok száma, akik munka után távolabbi vidékekre is elmentek (ahol templomokat, kastélyokat, kúriákat építettek). A Sajó-...megnyit →
Részletek
D-Gömör szélesen szétterülő folyóvölgye, amely természetföldrajzi adottságai következtében kedvez a szántóföldi földművelésnek és az állattartásnak (→Gömör). A kishatárú, szegény falvakban a 19–20. sz. fordulóján jelentősen megnőtt a kőművesek, ácsok száma, akik munka után távolabbi vidékekre is elmentek (ahol templomokat, kastélyokat, kúriákat építettek). A Sajó- és Rima-völgy jellegzetes vakolatdíszes kisnemesi kúriái és parasztházai az ő kezük munkáját dicsérik. Lakói zömében ref. magyarok, akiket a szomszédos Barkóság r. k. népe sarusoknak csúfolt. Kisebbrészt találunk a Rima-völgyben r. k. magyarokat, ill. a 18. században betelepített szlovákokat is.
Rimabrézó (Rimavské Brezovo)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 509, ebből 418 (82,1%) szlovák, 78 (15,3%) magyar; [2011] – 557, ebből 473 (84,9%) szlovák, 5 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 469 (84,2%) szlovák, 7 (1,3%) magyar....megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 509, ebből 418 (82,1%) szlovák, 78 (15,3%) magyar; [2011] – 557, ebből 473 (84,9%) szlovák, 5 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 469 (84,2%) szlovák, 7 (1,3%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 509, ebből 418 (82,1%) szlovák, 78 (15,3%) magyar; [2011] – 557, ebből 473 (84,9%) szlovák, 5 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 469 (84,2%) szlovák, 7 (1,3%) magyar. V: [2011] – 281 r. k., 92 ev., 1 ref., 1 gör. kat. – Ev. temploma a 13. sz. végén épült gótikus stílusban, 1893-ban Schulek Frigyes tervei alapján restaurálták, ekkor tárták fel 14. sz.-i gótikus falfestményeit. A 17. sz.-ig Kishont vármegye székhelye volt, az egykori vármegyeháza 17. sz.-i reneszánsz, majd barokkosított építmény. A 18–19. sz.-ban jelentős vasiparral rendelkezett, jelenleg is áll az 1808-ban itt alapított Rimamurányvölgyi Vasműegyesület igazgatóságának klasszicista épülete.
Rimanóczy Géza; Rimanóczi; Hetzer
(* 1894. febr. 19. Deménd, † 1977. júl. 21. Szeged [Mo.]) Festő, rajztanár. 1913-ban érettségizett Léván. 1919-ig a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolát látogatta, és középiskolai rajztanári képesítést szerzett. 1929–1933 között a Kecskeméti Művésztelep tagja; kiállított a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, valamint a Szlovenszkói...megnyit →
(* 1894. febr. 19. Deménd, † 1977. júl. 21. Szeged [Mo.]) Festő, rajztanár. 1913-ban érettségizett Léván. 1919-ig a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolát látogatta, és középiskolai rajztanári képesítést szerzett. 1929–1933 között a Kecskeméti Művésztelep tagja; kiállított a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, valamint a Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(* 1894. febr. 19. Deménd, † 1977. júl. 21. Szeged [Mo.]) Festő, rajztanár. 1913-ban érettségizett Léván. 1919-ig a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolát látogatta, és középiskolai rajztanári képesítést szerzett. 1929–1933 között a Kecskeméti Művésztelep tagja; kiállított a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, valamint a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete kiállításain.Az 1930-as években Benyovszky Rudolf nagylégi kastélyában mennyezeti freskókat festett. 1931-ben Olaszországban, 1933–1935-ben Berlinben járt tanulmányúton. 1938–1944 között a lévai gimnázium rajztanára volt. 1945-től családjával Szegeden élt, ahol 1957-ig mint rajztanár működött. Realista szemlélete főleg figurális és portréfestészetében, virágcsendéleteiben, tájképeiben nyilvánult meg.
Rimapálfala; Pálfala (Pavlovce)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 355, ebből 337 (94,9%) magyar, 5 (1,4%) szlovák; [2011] – 379, ebből 293 (77,3%) magyar, 48 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,0%) magyar, 38 (10,0%) szlovák. V: [2011] – 270 r. k., 40 ref., 7 ev. – Ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban épült.
Rimaráhó; Ráhó (Hrachovo)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 383, ebből 324 (84,6%) szlovák, 41 (10,7%) magyar; [2011] – 869, ebből 784 (90,2%) szlovák, 12 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 769 (88,5%) szlovák, 17 (2,0%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 383, ebből 324 (84,6%) szlovák, 41 (10,7%) magyar; [2011] – 869, ebből 784 (90,2%) szlovák, 12 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 769 (88,5%) szlovák, 17 (2,0%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 383, ebből 324 (84,6%) szlovák, 41 (10,7%) magyar; [2011] – 869, ebből 784 (90,2%) szlovák, 12 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 769 (88,5%) szlovák, 17 (2,0%) magyar. V: [2011] – 487 r. k., 139 ev., 6 ref., 2 gör. kat. – Régebbi alapokon emelt ev. temploma 1800 körül, r. k. (Szűz Mária neve) temploma 1808-ban épült klasszicista stílusban, a reneszánsz Ruthényi-kastélyt 1565-ben emelték.
Rimasimonyi; Simonyi (Šimonovce)
Részletek
Rimasimonyi – ref. templom (GJ)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 607, ebből 577 (95,1%) magyar, 29 (4,8%) szlovák; [2011] – 571, ebből 319 (55,9%) magyar, 154 (27,0%) roma, 68 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 506 (88,6%) magyar, 27 (4,7%) szlovák. V: [2011] – 378 r. k., 109 ref., 3 ev., 2 gör. kat. – Régebbi alapokon álló ref. temploma 1790-ben barokk-klasszicista, a Biró-kúria a 19. sz. l. felében klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Rimaszécs (Rimavská Seč)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal partján, a Balog-patak torkolatánál, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1506, ebből 1401 (93,0%) magyar, 82 (5,4%) szlovák; [2011] – 1936, ebből 1763 (91,1%) magyar, 92 (4,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal partján, a Balog-patak torkolatánál, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1506, ebből 1401 (93,0%) magyar, 82 (5,4%) szlovák; [2011] – 1936, ebből 1763 (91,1%) magyar, 92 (4,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Szent Pál megtérése-templom (FI)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal partján, a Balog-patak torkolatánál, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1506, ebből 1401 (93,0%) magyar, 82 (5,4%) szlovák; [2011] – 1936, ebből 1763 (91,1%) magyar, 92 (4,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1840 (95,0%) magyar, 62 (3,2%) szlovák. V: [2011] – 1463 r. k., 303 ref., 11 ev., 1 gör. kat. – A ~hez tartozó Csobánka és Kacagó pusztákat, amelyekre a két vh. közötti földbirtokreform során szlovák kolonisták települtek, 1926-ban Slávikovo néven önálló községgé szervezték. A kolóniát a magyar közigazgatás idején 1939-ben visszacsatolták ~hez, majd 1951-ben Orávka néven újból önállósították. ~ 14. sz. elején épült gótikus stílusú ref. templomát, amelynek reneszánsz tornyát 1560-ban emelték, 1791-ben klasszicista stílusban alakították át; r. k. (Szt. Pál apostol megtérése) temploma 1803-ban klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Rimaszombat (Rimavská Sobota)
Részletek
Tompa Mihály szobra (GJ)
Város és járási székhely a Rima-medence ÉNy-i részén, a Rima folyó völgyében, Losonctól K–ÉK-re. L: [1921] – 7096, ebből 4909 (69,2%) magyar, 1430 (20,1%) szlovák, 367 (5,2%) zsidó, 102 (1,4%) roma; [2011] – 24 640, ebből 13 301 (54,0%) szlovák, 7298 (29,6%) magyar, 247 (1,0%) roma, 107 (0,4%) cseh és morva, 4 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 12 861 (52,2%) szlovák, 7768 (31,5%) magyar, 169 (0,7%) roma, 99 (0,4%) cseh, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 9989 r. k., 2004 ev., 1848 ref., 184 jehovista, 158 metodista, 93 gör. kat., 15 izr. – Évszázadokon keresztül jellegzetes iparosváros volt, 1334-től városi, 1876-tól rendezett tanácsú városi ranggal; 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban kapta vissza. 1687-től Kishont, 1802-től 1922-ig, majd 1938–44 között Gömör és Kishont vármegye székhelye volt. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. – Négyszög alaprajzú főterén áll az 1774–90 között emelt klasszicista stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) plébániatemplom. Ref. temploma 1784-ben empire, ev. temploma 1784–90 között copf, a régi vármegyeháza 1798-ban empire, a városháza 1801-ben klasszicista, a Vigadó 1840-ben ugyancsak klasszicista stílusban épült. A város szülöttének, Tompa Mihálynak 1902-ben felavatott egészalakos bronzszobra (Holló Barnabás alkotása) 1946-os ledöntéséig a megyeháza előtt állt, 1994-ben a Városkertben állították fel újra. Az ugyancsak ~i születésű Blaha Lujza mellszobrát 1940-ben, Petőfi Sándor szobrát 2004-ben leplezték le. – A város a szlovákiai ref. püspökség székhelye, a gömöri magyarság szellemi és kulturális központja. 1968 óta évente ~ban rendezik meg a Tompa Mihály Napokat, 1992-től a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyt. A Gömöri Múzeum 1882-ben jött létre, az ugyancsak 1882-ben alapított, a második vh. után azonban felszámolt Gömör-Kishonti Múzeum Egyesületet 1990-ben alakították újjá. 1928-ban ~i székhellyel hozták létre az 1930-as évek második feléig működő Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetséget. A két vh. között legjelentősebb lapja a Gömör c. hetilap volt, az 1950-es években Cesta k socializmu – A Szocializmus felé Vezető Út, 1960–68 között Budovateľ – Építő, 1968-tól Gemerské zvesti, ill. Gömöri Hírlap címmel jelenik meg járási, regionális hetilapja; 2000 óta itt jelenik meg a Gömörország c. negyedévi folyóirat. – A 21. sz. elején két magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Tompa Mihály, ill. Ferenczy István Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziummal, kereskedelmi akadémiával, középfokú gépészeti szakmunkásképző iskolával, valamint Egyesült Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolával rendelkezett. 1853-ban létrehozott Egyesült Protestáns Gimnáziumát az 1920-as években államosították, majd 1945-ben felszámolták; jogutódaként 1999-ben jött létre a Tompa Mihály Magyar Tanítási Nyelvű Ref. Gimnázium. Iparában az élelmiszeripari üzemek a meghatározóak (cukorgyár, konzervgyár, húskombinát, tejüzem, sörgyár), ezeken kívül vegy- és gépipari létesítményei vannak. A ~tól DK-re fekvő Kurinci-tó kedvelt üdülőhely, a víztározó melletti Kurinci tölgyes 1952 óta természetvédelmi terület. – 1948-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Rimatamásfalvát, 1974-ben Baktit, 1975-ben Alsópokorágyot, Felsőpokorágyot, Dúsát és Mezőtelkest, 1976–90 között hozzá tartozott Zeherje.
Rimaszombat – ref. templom (GJ)
Rimaszombat – a régi vármegyeháza épülete (GJ)
Rimaszombat – Petőfi-ház (GJ)
Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Rimaszombati járás
Részletek
A Rimaszombati járás térképe (CsT)
A járás elődjének tekinthető ~ 1923-ban jött létre, s annak É-i és K-i határai többé-kevésbé azonosak voltak a mostani határokkal. A mai járás D-i felében akkor a Feledi járás terült el. A terület D-i fele 1938–1945 közt Mo.-hoz tartozott. 1949-től 1960-ig a ~ területe nagyon kicsi volt – É-i részén a Nyustyai járás, D-i részén pedig a Feledi és részben a Füleki járások terültek el. Az utóbbi három járást és a Nagyrőcei járás Ny-i felét (K-i fele a Rozsnyói járás része lett) 1960-ban a ~hoz csatolták, s a terület Közép-szlovákiai kerületbe kapott besorolást. Az 1996-os közigazgatási reform alkalmával a ~t (az ismét megalakuló Nagyrőcei járással egyetemben) a Besztercebányai kerülethez sorolták. A ~ központi részét a Dél-szlovákiai-medencéhez tartozó Rima-Sajó-medence, É-i részét a Gömör–Szepesi-érchegység és a Murányi-fennsík, D-i részét pedig a Cseres-hegység tölti ki. A jan.-i középhőmérséklet –4,0 °C, a júl.-i 20,1 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 640 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 84 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 34–44 mm). Területe 1471,1 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 84 889 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 30 516 fő volt. A népesség korösszetétele az országos átlagtól jóval kedvezőbb (a 0–14 évesek részaránya 20% felett van), amit a járásban élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A járáshoz 107 település tartozik, amelyekből 3 városi jogállású: Rimaszombat (24 640), Nyustya (7781), Tiszolc (Tisovec) (4306). A járás közlekedési fekvése kedvezőtlen. A gazdasági szerkezetváltás és a kormányok hibás gazdaságfejlesztési politikáinak következtében a járás gazdasága két évtizede stagnál, az országban ezen járásban a legkedvezőtlenebbek a gazdasági és szociális viszonyok, ezért a szakképzett munkaerő elvándorlása rendkívül magas (2013. júl. 31-jén a járásban a munkanélküliségi ráta 32,60% volt, az átlagkeresetek pedig Szl.-ban a legalacsonyabbak közé tartoztak – 2012-ben az átlagkeresetek nagysága 616 € volt). A járásban kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozás, annak határain túlra nyúló tevékenységi területtel az építőanyag-ipar (mindenekelőtt a járás északi felében, Nyustyán és Tiszolcon), bútoripar és az élelmiszeripar (központjuk Rimaszombat) rendelkezik. A járás déli felében a mezőgazdasági termelés természeti feltételei jók, az É-i területek kevésbé termékeny talajain burgonya- és rozstermesztés, külterjes állattenyésztés folyik. A régió idegenforgalmi potenciálja az egyik legnagyobb az országban, gazdag műemlékekben (a rimaszombati régi megyeháza, a vámosbalogi kastély) és természeti értékekben (Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet, Csízfürdő) egyaránt, az alacsony idegenforgalmi infrastruktúra miatt azonban az idegenforgalomból származó bevételi források nem jelentősek (az elkövetkező évek során a gazdaságfejlesztésen belül fokozott figyelmet kell szentelni a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére).
A Rimaszombati járás etnikai térképe (2011) (HK)
Rimatamásfalva; Tamásfalva (Tomášová)
1948-ban Rimaszombathoz csatolt község a Rima-medence ÉNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombat központjától DNy-ra. L: [1921] – 1035, ebből 503 (48,6%) magyar, 471 (45,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 523 r. k., 384 ev., 95 ref., 17 izr. R. k. harangtornya, valamint kastélya...megnyit →
1948-ban Rimaszombathoz csatolt község a Rima-medence ÉNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombat központjától DNy-ra. L: [1921] – 1035, ebből 503 (48,6%) magyar, 471 (45,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 523 r. k., 384 ev., 95 ref., 17 izr. R. k. harangtornya, valamint kastélya...megnyit →
Részletek
1948-ban Rimaszombathoz csatolt község a Rima-medence ÉNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombat központjától DNy-ra. L: [1921] – 1035, ebből 503 (48,6%) magyar, 471 (45,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 523 r. k., 384 ev., 95 ref., 17 izr. R. k. harangtornya, valamint kastélya egyaránt a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban.
Rimavölgye
Részletek
Regionális jellegű társadalmi, gazdasági és szépirodalmi hetilap (Rimaszombat, 1927–1929). – Szerk. Fráter György.
Rimavská Seč
-> Rimaszécs (Rimavská Seč)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal partján, a Balog-patak torkolatánál, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1506, ebből 1401 (93,0%) magyar, 82 (5,4%) szlovák; [2011] – 1936, ebből 1763 (91,1%) magyar, 92 (4,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal partján, a Balog-patak torkolatánál, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1506, ebből 1401 (93,0%) magyar, 82 (5,4%) szlovák; [2011] – 1936, ebből 1763 (91,1%) magyar, 92 (4,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Szent Pál megtérése-templom (FI)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal partján, a Balog-patak torkolatánál, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1506, ebből 1401 (93,0%) magyar, 82 (5,4%) szlovák; [2011] – 1936, ebből 1763 (91,1%) magyar, 92 (4,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1840 (95,0%) magyar, 62 (3,2%) szlovák. V: [2011] – 1463 r. k., 303 ref., 11 ev., 1 gör. kat. – A ~hez tartozó Csobánka és Kacagó pusztákat, amelyekre a két vh. közötti földbirtokreform során szlovák kolonisták települtek, 1926-ban Slávikovo néven önálló községgé szervezték. A kolóniát a magyar közigazgatás idején 1939-ben visszacsatolták ~hez, majd 1951-ben Orávka néven újból önállósították. ~ 14. sz. elején épült gótikus stílusú ref. templomát, amelynek reneszánsz tornyát 1560-ban emelték, 1791-ben klasszicista stílusban alakították át; r. k. (Szt. Pál apostol megtérése) temploma 1803-ban klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Rimavská Sobota
-> Rimaszombat (Rimavská Sobota)
Város és járási székhely a Rima-medence ÉNy-i részén, a Rima folyó völgyében, Losonctól K–ÉK-re. L: [1921] – 7096, ebből 4909 (69,2%) magyar, 1430 (20,1%) szlovák, 367 (5,2%) zsidó, 102 (1,4%) roma; [2011] – 24 640, ebből 13 301 (54,0%) szlovák, 7298 (29,6%) magyar, 247...megnyit →
Város és járási székhely a Rima-medence ÉNy-i részén, a Rima folyó völgyében, Losonctól K–ÉK-re. L: [1921] – 7096, ebből 4909 (69,2%) magyar, 1430 (20,1%) szlovák, 367 (5,2%) zsidó, 102 (1,4%) roma; [2011] – 24 640, ebből 13 301 (54,0%) szlovák, 7298 (29,6%) magyar, 247...megnyit →
Részletek
Tompa Mihály szobra (GJ)
Város és járási székhely a Rima-medence ÉNy-i részén, a Rima folyó völgyében, Losonctól K–ÉK-re. L: [1921] – 7096, ebből 4909 (69,2%) magyar, 1430 (20,1%) szlovák, 367 (5,2%) zsidó, 102 (1,4%) roma; [2011] – 24 640, ebből 13 301 (54,0%) szlovák, 7298 (29,6%) magyar, 247 (1,0%) roma, 107 (0,4%) cseh és morva, 4 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 12 861 (52,2%) szlovák, 7768 (31,5%) magyar, 169 (0,7%) roma, 99 (0,4%) cseh, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 9989 r. k., 2004 ev., 1848 ref., 184 jehovista, 158 metodista, 93 gör. kat., 15 izr. – Évszázadokon keresztül jellegzetes iparosváros volt, 1334-től városi, 1876-tól rendezett tanácsú városi ranggal; 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban kapta vissza. 1687-től Kishont, 1802-től 1922-ig, majd 1938–44 között Gömör és Kishont vármegye székhelye volt. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. – Négyszög alaprajzú főterén áll az 1774–90 között emelt klasszicista stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) plébániatemplom. Ref. temploma 1784-ben empire, ev. temploma 1784–90 között copf, a régi vármegyeháza 1798-ban empire, a városháza 1801-ben klasszicista, a Vigadó 1840-ben ugyancsak klasszicista stílusban épült. A város szülöttének, Tompa Mihálynak 1902-ben felavatott egészalakos bronzszobra (Holló Barnabás alkotása) 1946-os ledöntéséig a megyeháza előtt állt, 1994-ben a Városkertben állították fel újra. Az ugyancsak ~i születésű Blaha Lujza mellszobrát 1940-ben, Petőfi Sándor szobrát 2004-ben leplezték le. – A város a szlovákiai ref. püspökség székhelye, a gömöri magyarság szellemi és kulturális központja. 1968 óta évente ~ban rendezik meg a Tompa Mihály Napokat, 1992-től a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyt. A Gömöri Múzeum 1882-ben jött létre, az ugyancsak 1882-ben alapított, a második vh. után azonban felszámolt Gömör-Kishonti Múzeum Egyesületet 1990-ben alakították újjá. 1928-ban ~i székhellyel hozták létre az 1930-as évek második feléig működő Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetséget. A két vh. között legjelentősebb lapja a Gömör c. hetilap volt, az 1950-es években Cesta k socializmu – A Szocializmus felé Vezető Út, 1960–68 között Budovateľ – Építő, 1968-tól Gemerské zvesti, ill. Gömöri Hírlap címmel jelenik meg járási, regionális hetilapja; 2000 óta itt jelenik meg a Gömörország c. negyedévi folyóirat. – A 21. sz. elején két magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Tompa Mihály, ill. Ferenczy István Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziummal, kereskedelmi akadémiával, középfokú gépészeti szakmunkásképző iskolával, valamint Egyesült Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolával rendelkezett. 1853-ban létrehozott Egyesült Protestáns Gimnáziumát az 1920-as években államosították, majd 1945-ben felszámolták; jogutódaként 1999-ben jött létre a Tompa Mihály Magyar Tanítási Nyelvű Ref. Gimnázium. Iparában az élelmiszeripari üzemek a meghatározóak (cukorgyár, konzervgyár, húskombinát, tejüzem, sörgyár), ezeken kívül vegy- és gépipari létesítményei vannak. A ~tól DK-re fekvő Kurinci-tó kedvelt üdülőhely, a víztározó melletti Kurinci tölgyes 1952 óta természetvédelmi terület. – 1948-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Rimatamásfalvát, 1974-ben Baktit, 1975-ben Alsópokorágyot, Felsőpokorágyot, Dúsát és Mezőtelkest, 1976–90 között hozzá tartozott Zeherje.
Rimaszombat – ref. templom (GJ)Rimaszombat – a régi vármegyeháza épülete (GJ)Rimaszombat – Petőfi-ház (GJ)
Rimavské Brezovo
-> Rimabrézó (Rimavské Brezovo)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 509, ebből 418 (82,1%) szlovák, 78 (15,3%) magyar; [2011] – 557, ebből 473 (84,9%) szlovák, 5 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 469 (84,2%) szlovák, 7 (1,3%) magyar....megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 509, ebből 418 (82,1%) szlovák, 78 (15,3%) magyar; [2011] – 557, ebből 473 (84,9%) szlovák, 5 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 469 (84,2%) szlovák, 7 (1,3%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 509, ebből 418 (82,1%) szlovák, 78 (15,3%) magyar; [2011] – 557, ebből 473 (84,9%) szlovák, 5 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 469 (84,2%) szlovák, 7 (1,3%) magyar. V: [2011] – 281 r. k., 92 ev., 1 ref., 1 gör. kat. – Ev. temploma a 13. sz. végén épült gótikus stílusban, 1893-ban Schulek Frigyes tervei alapján restaurálták, ekkor tárták fel 14. sz.-i gótikus falfestményeit. A 17. sz.-ig Kishont vármegye székhelye volt, az egykori vármegyeháza 17. sz.-i reneszánsz, majd barokkosított építmény. A 18–19. sz.-ban jelentős vasiparral rendelkezett, jelenleg is áll az 1808-ban itt alapított Rimamurányvölgyi Vasműegyesület igazgatóságának klasszicista épülete.
Rimavské Janovce
-> Jánosi (Rimavské Janovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 1187, ebből 1123 (94,6%) magyar, 43 (3,6%) szlovák; [2011] – 1319, ebből 629 (47,7%) szlovák, 391 (29,6%) magyar, 147 (11,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 591 (44,8%) szlovák,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 1187, ebből 1123 (94,6%) magyar, 43 (3,6%) szlovák; [2011] – 1319, ebből 629 (47,7%) szlovák, 391 (29,6%) magyar, 147 (11,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 591 (44,8%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Jánosi − r. k. templom (MÁ)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 1187, ebből 1123 (94,6%) magyar, 43 (3,6%) szlovák; [2011] – 1319, ebből 629 (47,7%) szlovák, 391 (29,6%) magyar, 147 (11,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 591 (44,8%) szlovák, 568 (43,1%) magyar, 3 (0,2%) roma. V: [2011] – 683 r. k., 135 ref., 62 ev., 21 gör. kat. – ~ba már a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció, majd az 1945 utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek, magyar lakosságának egy részét ezzel párhuzamosan a lakosságcsere keretében áttelepítették Mo.-ra. A 12. sz.-ban épült román stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) templomát, amely egykor a bencések monostortemploma volt, 1876-ban Schulek Frigyes és Storno Ferenc tervei alapján újították fel; a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült ref. templomát 1804-ben és 1882-ben építették át. A barokk-klasszicista Török-kúriát a 18. sz. végén, a klasszicista Szathmáry-Királyi-kúriát 1843-ban, az ugyancsak klasszicista Vályi-kúriát a 19. sz. első felében emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Jánosi – a ref. és a r. k. templom (GJ)
Riport
Humoros és riportlap (Pozsony, 1919. nov.–1920. máj.). Konkrét helyszín és szereplők nélküli álriportjainak csak a címei voltak hangzatosak (Éjféli razzia; Egy nő, aki mindenkié; Vérfoltos ezresek stb.). A humort többnyire versek és tárcák képviselték benne, melyeknek szerzői Fabik József kivételével álneveket (Anonymus, Frocli Bandi,...megnyit →
Humoros és riportlap (Pozsony, 1919. nov.–1920. máj.). Konkrét helyszín és szereplők nélküli álriportjainak csak a címei voltak hangzatosak (Éjféli razzia; Egy nő, aki mindenkié; Vérfoltos ezresek stb.). A humort többnyire versek és tárcák képviselték benne, melyeknek szerzői Fabik József kivételével álneveket (Anonymus, Frocli Bandi,...megnyit →
Részletek
Humoros és riportlap (Pozsony, 1919. nov.–1920. máj.). Konkrét helyszín és szereplők nélküli álriportjainak csak a címei voltak hangzatosak (Éjféli razzia; Egy nő, aki mindenkié; Vérfoltos ezresek stb.). A humort többnyire versek és tárcák képviselték benne, melyeknek szerzői Fabik József kivételével álneveket (Anonymus, Frocli Bandi, Monokli, Nick Fantom) használtak. – Szerk. Oeltl György és H. Menyhért Gyula.
Risnyovszky Endre
Részletek
(* 1903 Nyitra, † 1978 Pozsony). Újságíró, író. Risnyovszky János nyitrai nyomdatulajdonosnak, a Nyitramegyei Szemle főszerkesztőjének és kiadójának a fia. Apja újságjánál dolgozott, s műkedvelői színvonalú műveit a családi nyomdában nyomták. – Fm. A szegény ember vérző szíve (r., 1932); Táncol az élet (r., 1933).
Riszdorfer Mihály
Részletek
(* 1977. máj. 26. Komárom) Kajakozó. A szlovákiai kajak-kenusport egyik legeredményesebb versenyzője. Négyes és kettes kajak versenyszámban olimpiai bronzérmes és hatodik helyezett, hatszoros világbajnok, négyszeres Európa-bajnok.
Riszdorfer Richárd
Részletek
(* 1981. márc. 17. Komárom) Kajakozó. Négyes kajak versenyszámban olimpiai bronzérmes és negyedik helyezett, négyszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok.