Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1992. július 17.

Az SZNT nyilatkozatot fogad el a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról, amelynek 2. bekezdése szerint a szlovák parlament kinyilvánítja „a szlovák nemzet természetes jogát az önrendelkezésre”, 4. bekezdése pedig az önrendelkezést „a szlovák nemzet szuverén államának alapjaként” definiálja. A parlament elveti az MKDM és az Együttélés képviselői klubjának nevében Csáky Pál által előterjesztett javaslatot, hogy a deklaráció mondja ki a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok egyenjogúságának az alkotmányban való rögzítését, valamint hogy a Szlovák Köztársaságot a Szlovákiában élő polgárok szuverén államaként fogalmazza meg. A magyar képviselők részben tartózkodnak, részben elutasítják a deklaráció megszavazását.

A szuverenitási nyilatkozatra válaszul Václav Havel levélben értesíti a Szövetségi Gyűlést, hogy július 20-i hatállyal lemond köztársasági elnöki tisztségéről.

Hibát talált?

Üzenőfal