Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1991. július 18.

A Szövetségi Gyűlés jóváhagyja a 327/1991. sz. ún. népszavazási alkotmánytörvényt, amely szerint a Cseh Köztársaságnak vagy a Szlovák Köztársaságnak a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból való kilépéséről csakis népszavazás dönthet.

Öllös Árpád, a Csallóközi Városok és Falvak Társulása elnöke, valamint Ján Babej, az Eurolánc vezetője tiltakozó táviratot intéz Alexander Dubčekhez, a Szövetségi Gyűlés, és František Mikloškóhoz, az SZNT elnökéhez, amelyben a bősi építkezés kivizsgálása céljából parlamenti bizottság létrehozását kérik.

Hibát talált?

Üzenőfal