Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1990. március 30.

A szlovák kormány és az SZNT közös nyilatkozatban tiltakozik a Szövetségi Gyűlésnek a szövetségi állam új nevére vonatkozó döntése ellen, ugyanakkor arra is felszólítja a politikai erőket, hogy ne éljenek vissza a lakosság nemzeti érzelmeivel.

A szlovák parlament épülete előtt a Szlovák Nemzeti Párt és a Štúr Társaság szervezésében több ezer fős tömeg tiltakozik a szövetségi parlament döntése ellen. A tüntetők követelései között szerepel az önálló szlovák állam megteremtése is.

A NYEE és a KDM közös nyilatkozatban ítéli el a szövetségi állam új nevével kapcsolatos szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokat és az indulatok felkorbácsolását. A nyilatkozathoz másnap csatlakozik az FMK is.

Az Együttélés választási koalíciós szerződést köt az MKDM-mel. A szerződés értelmében a jelölőlistákon szereplő képviselőjelöltek 60%-át az MKDM, 40%-át az Együttélés állítja.

Hibát talált?

Üzenőfal