Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1989. november 20.

A Prágában megtartott tüntetésen több mint százezer személy tiltakozik a november 17-i diákfelvonulással szembeni rendőri erőszak ellen, s politikai reformokat, többek között szabad választások kiírását követeli. Ezzel párhuzamosan diákmegmozdulások kezdődnek az ország több nagyvárosában is.

Rendkívüli ülést tart Prágában a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány, s közös nyilatkozatban ítéli el a november 17-i és az azt követő megmozdulásokat, „konfrontatívnak” és „szocialistaellenesnek” minősítve azokat. (A CSKP KB Elnöksége, másnap pedig az SZLKP KB Elnöksége is támogatásáról biztosítja a három kormány közös nyilatkozatát.)

Az FMK nyilatkozatban fejezi ki szolidaritását a sztrájkoló diákokkal és művészekkel, s felhívja a csehszlovákiai magyarokat, hogy aktív részvételükkel támogassák a PF és a NYEE tevékenységét és programját. Visszautasítja a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány közös közleményét, követeli a politikai foglyok és a letartóztatottak szabadon bocsátását, a tüntetések szétveréséért felelősök lemondását, demokratikus alkotmány kidolgozását, valamint szabad választások kiírását.

Hibát talált?

Üzenőfal